Csoda egy szerzemények ezek a kis totyogó frakkos lények, úgy ránézésre nem is gondolnánk, hogy miféle különleges világban élnek. Párt egy életre választanak, a legodaadóbb apák, mi több, a pár fiú tagja „hordja ki” az újszülöttet. Rengeteget verekednek, egy részük meglehetősen önzően viselkedik, mások pedig anyagi haszon reményében párosodnak. Igaz utóbbit nem pénzért teszik, mindössze köveket várnak cserébe. Természetesen fenti állítások nem egységesen igazak valamennyi pingvinre, hiszen nem kevesebb mint 17 fajuk ismeretes. Vannak közöttük egészen aprók mint például a kék pingvinek (Eudyptula minor), melyek testsúlya csupán egy kilogrammot nyom, ezért is lehet, hogy más néven törpe pingvineknek nevezik őket. A másik véglet a császárpingvinek (Aptenodytes forsteri), melyek akár 40 kilogrammos súlyt is elérhetnek. Utóbbiak egyébként az állatvilág legodaadóbb apái közé tartoznak. A mintegy félkilós tojást a lábukon egyensúlyozzák az ott található bőrredőbe burkolva, melyet költéskor betakarnak a hasukról lelógó bőrredővel. Az ácsorgó hímek a költés ideje alatt kör alakban összetömörülnek, s időnként a külsők csoszogva helyett cserélnek a belsőkkel. Így védekeznek a hideg és a szél ellen. Az Antarktiszon ilyenkor javában tombol a tél, ami −40 °C-os hideget jelent, és 130 km/h-s viharokat. A költés alatt a hím feléli zsírtartalékait, elveszítve így testsúlyának csaknem felét. Ami közös valamennyi fajban, hogy nincs térdük, nem tudnak ülni, ezért állva, a farkukra támaszkodva pihennek. Jeges felszíneken viszont hasra fekszenek, és magukat a szárnyukkal hajtva csúsznak. Az összes madárfaj közül a pingvinek a leggyorsabb úszók – akár 36 km/h sebességre is képesek –, és a legmélyebbre merülők is, hiszen esetenként 20 méternél is mélyebbre merülnek. Úszásuk leginkább a delfinfélékéhez hasonlít, és azokhoz hasonlóan időnként ki is szökkennek a vízből. Az aranytollú, más néven sziklaugró pingvin (Eudyptes chrysocome) akár 1,5 méter magas parti sziklákra is ki tud így ugrani, éppen e szokásáról kapta a nevét. Lássunk most egy ugyancsak önző, ráadásul anyagias fajt: Adélie-pingvin (Pygoscelis adeliae) – Francia felfedezője, Cherry-Garrard feleségéről, Adèle-ről nevezte el. Önzőségük igazolására mesélte: „A hely, ahol a leggyakrabban bementek, egy hosszú, hat láb (kb 180 cm) magas és néhány száz méter széles jégterasz volt a víz mentén; és itt, csakúgy, mint a tengeri jégen, tömegek álltak a szakadék szélén. Amikor sikerült egyiküket a vízbe lökniük, mindegyik a peremen túlra nyújtotta a nyakát, és amikor látták, hogy az úttörő biztonságban van a vízben, követték őt.” Előfordul, hogy anyagi haszon reményében párosodnak, ám ők pénz helyett köveket kapnak a szolgáltatásaikért cserébe. A nősténypingvinek a fészküket kövekből építik, viszont ezekből gyakran nem jut elég mindenkinek, ezért kerülőúton kell megoldani a beszerzést, azaz gyakorlatilag utódaik biztonsága érdekében ajánlkoznak fel. A nőstények ezért olykor a párjukon kívül más hímeket is meglátogatnak. A partnerük az afférból semmit nem sejt, mert a nőstények egyébként is gyakran indulnak neki egyedül köveket gyűjteni. Általában egyedülálló hímeket vesznek célba, különben a másik nőstény összeverné őket. Jöjjön egy mesébe illő történet: Egy Magellán-pingvin (Spheniscus magellanicus) minden évben több mint 8000 kilométert úszik, hogy újra találkozzon egykori megmentőjével, egy brazil halásszal. A 71 éves halász, Joao Pereira de Souza 2011-ben egy sziklák közé rekedt, olajban elázott tollazatú kis pingvint talált a tengerparton Rio de Janeiro közelében. Hazavitte, szépen megtisztogatta, és hetekig táplálta sok-sok hallal, mire a Dindim névre keresztelt pingvin újra erőre kapott. Ekkor gondozója visszavitte arra a helyre, ahol találta, hogy szabadon engedje, hogy a madár visszatérjen természetes élőhelyére. Ő azonban nem akart elmenni, és még 11 hónapon át kísérgette megmentőjét, majd egy teljes tollváltás után tényleg útnak indult. Pár hónappal később hatalmas meglepetésre a pingvin újból megjelent, és amint meglátta a halászt, felismervén újra társául szegődött. Így megy már öt éve. A pingvin minden év júniusában megérkezik barátjához, nyolc hónapot vele tölt, majd vándorútra megy társaival a párzási időszakban, és Argentína, valamint Chile partjainál tölti az év másik felét. Szakértők szerint valószínűleg a pingvin családtagjának tekinti a halászt, ezért olyan ragaszkodó. Egyedül neki engedi, hogy megérintse, senki mással nem barátkozik. Következzék egy meglehetősen bizarr jelenség: Nem érezhetik többé biztonságban magukat a Marion-szigeten élő királypingvinek (Aptenodytes patagonicus), ugyanis a sziget medvefókái egyre többször élik ki nemi vágyaikat a madarakon. A két faj közötti szexuális aktust eddig négy alkalommal figyelték meg a kutatók. A megfigyelés szerint a fiatal hím fókák párzásra kényszerítették a pingvineket. Habár a medvefókák gyakran vadásznak királypingvinekre, az aktusokat követően egy eset kivételével elengedték a madarakat. A kivételnek a legutóbbi incidens számított, amikor is a pingvint az erőszakot követően megölte, majd megette a ragadozó. Hogy ez a bejegyzés ne nyúljon végtelen hosszúra, ezért most már csak távirati stílusban néhány érdekesebb pingvinfajról: A pápaszemes pingvin (Spheniscus demersus) az egyetlen afrikai pingvinfaj, az állszíjas vagy kantáros pingvin (Pygoscelis antarcticus) pedig valamennyi közül legagresszívabb, míg a sárgaszemű pingvin (Megadyptes antipodes) a legritkább pingvinfaj. A szamárpingvin (Pygoscelis papua) -jellegzetes ismertetője az a fehér sáv, amely a tarkón keresztül az egyik szemtől a másikhoz vezet. A koronás vagy üstökös pingvin (Eudyptes sclateri) fején sárga bóbitát visel, miként a bóbitás vagy makaróni pingvin (Eudyptes chrysolophus) is, angol neve (macaroni penguin) angol fiatalok egykori hajviseletére utal. (alábbi galéria képein a sorrend a fentiekkel megegyező) Kollát Gyula Kapcsolódó tartalmak: Forrás: A pingvinek maguktól feltalálták a prostitúciót, index.hu – Nemi erőszak áldozataivá válnak a pingvinek, origo.hu
Képek: theonlinezoo.com, zastavki.com, ekladata.com, imgur.com, twimg.com, borongaja.com, stuffpoint.com, lynxeds.com, ytimg.com, opusoptica.wordpress.com, tanews.org.tw, wapa.pe, europapress.net, croud.com, 1zoom.me, geekiti.com, seoandy.net, carbonbrief.org, pinimg.com, wikimedia.org, hbw.com, 4shared.com, fineartamerica.com
4 Comments
3/27/2017 11:46:19 pm
"Lássunk most egy ugyancsak önző, ráadásul anyagias fajt:
Reply
Kollát Gyula
3/28/2017 03:03:04 am
Nem ismerem a gólyaorr történetet, megírnád?
Reply
3/28/2017 10:12:02 am
Egy Linné nevű svéd botanikus, a botanika és a rendszertan megalapítója nevezte el, mert a gólyaorr szaga egy Robert nevű ismerősének lábára emlékeztette. Így került bele Robert a latin névbe, és így lett a gólyaorr neve Geranium robertianum.
Kollát Gyula
3/28/2017 11:45:35 am
Köszönöm Andris,valóban elég tréfás történet. Gondolom, arról nincs info, hogy nevezett ismerős hogyan fogadta a megtisztelő névadást :)
Reply
Leave a Reply. |
Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
Olvastad már?Pillangók téli álma Archives
August 2017
Cimkék
All
|