Egy zöldség, mely maga a gyönyörűség. Már mint a látványa. A nézegetésétől eljutni a Fibonacci-számsorhoz, majd pedig a fraktálokhoz mondhatni egy pillanat műve volt. Ahonnan már csak egy kis ugrás kellett ahhoz, hogy belemerüljek a mukimono rejtelmeibe. Hogy mindez így első ránézésre eléggé rébusznak tűnik? Sebaj, hamarosan együtt megfejtjük. Szóval a dolog úgy kezdődött, hogy egy kedves ismerősöm megosztott pár képet ezzel a kísérőszöggel: olyan szép, hogy kár lenne megenni. A képeken pedig a pagodakarfiol vagy más néven a romanesco brokkoli (Brassica oleracea var. Botrytis) volt látható. Utánanézve megtudtam, hogy ez a szépség a vadkáposzta termesztett változata, mely egy sárgászöld színű, karfiolhoz hasonlító zöldség. Nevének eredete a tizenhatodik századi Olaszországig vezethető vissza, a korabeli írásokban mint broccolo romanesco, azaz római brokkoli szerepel. Meg kell adni, a maga kis tornyocskáival a karfiolnál dekoratívabb zöldség. A rajta látható kis tornyok és spirális formák további kutatásokra késztettek, így jutottam el a Fibonacci-spirálhoz. Nevezett spirálon egyenlő távolságra pontokat elhelyezve azok „spirálkarokká” állnak össze, és ezen karok száma Fibonacci-szám lesz. Megtudtam azt is, hogy a virágok szirmainak száma gyakran Fibonacci-szám: például a liliomnak vagy a nősziromnak 3; a boglárkának vagy a vadrózsának 5; a szarkalábnak vagy a pillangóvirágnak 8; a hamvaskának vagy a körömvirágnak 13; az őszirózsának vagy a cikóriának 21; egyes százszorszépeknek 34, más százszorszép-fajoknak pedig 55 vagy 89 szirma van. Ezen túl Fibonacci-spirálba rendeződnek például a fenyőtoboz és az ananász pikkelyei, a napraforgó magjai, a málna szemei, a karfiol rózsái és egyes kaktuszok tüskéi is. Utóbbiak közül különösen figyelemre méltó a Spirális aloé (Aloe polyphylla), mely Leshotóban honos faj, és a szürkészöld levelei spirális állásúak, szélük pedig bíborszínnel árnyalt. Piros-sárga virágai mintegy 60 cm magas, elágazó virágzatban nyílnak. Térjünk most vissza egy picit a Fibonaci-számsorhoz, mellyel matematikailag leírhatóak a növények formáját adó minták. A számsornak nulladik eleme a 0, első eleme az 1, a további elemeket pedig az előző két elem összegeként kapjuk, azaz mindegyik szám megegyezik a számsorban előtte álló két szám összegével: 0,1,1,2,3,5,8,13,21,34,55,89 és így tovább egészen a végtelenig. A Fibonacci-számsor így a matematika és a természet közti összefüggéssel egy gyönyörű fraktált alkot végeredményként számos növényben. (A lentebbi képeken gyönyörű fraktálok láthatók.) Újabb fogalommal gazdagodtunk ismét, adódik tehát a kérdés, mik is azok a fraktálok? Íme: Végtelenül komplex geometriai alakzatok. A tradicionálisan a geometria által vizsgált, bizonyos értelemben véve „egyszerűbb” és „szabályosabb”, „simább” alakzatokkal ellentétben (mint pl. egy egy görbével határolt ellipszis), a fraktálok határoló vonalai vagy -felületei végtelenül „gyűröttek” vagy „érdesek”, illetve „szakadásosak”. Ha jobban megnézzük az alábbi fraktált ábrázoló képet, ugye hogy nem nehéz felfedezni rajta a már fentebb látott pagodakarfiollal való hasonlatosságát, különösen ami a tornyocskákat illeti. Túl is lennénk néhány fogalom tisztázásán, azonban a bevezetőben említett mukimono magyarázatával még adós vagyok. Tulajdonképpen abban az értelemben kapcsolódik a fentiekhez, hogy akárcsak ott, itt is alkotásokról beszélünk. Eddig ugye a természet alkotta növénycsodákról esett szó, lentebb pedig nagyszerű emberi alkotások kerülnek majd szóba. Azon a téren is egyezés van a fentebbiekkel, hogy továbbra is a növények (zöldségek és gyümölcsök) lesznek a főszereplők, ám innentől nem a természet „faragja” őket, hanem az ember. A gyümölcs és zöldség figurális faragásának Dél-Kelet Ázsiában nagyon komoly hagyományai vannak. Arrafelé az ünnepi asztalokat – aprólékos, finom munka eredményeként – már sok évszázada díszítik a belőlük készült pazar kompozíciók. Több országban (pl. Kína, Japán) nemzedékről nemzedékre átörökített faragási technikák és különleges szerszámok is léteznek. A Japánban mukimono-nak nevezett zöldségszobrászat szerves része az ország kultúrájának és konyhaművészetének. A stílus gyökerei évszázadokra nyúlnak vissza, népszerűsége az Edo-korszak (1600-1867) hajnalán emelkedett óriási magasságokba. A „szakma” kiválói művelői közül nem egyszerű dolog valakit is kiemelni, ennek ellenére megpróbálom. A választásom a Gaku néven alkotó művészre esett azon egyszerű oknál fogva, hogy az alkotásairól készült képeket rendszeresen megosztja Instagram oldalán. Munkáit a Bored Panda magazin is bemutatta, és népszerűségét jól jelzi, hogy oldalának már több mint százezer követője van. (Ennek a fejezetnek mind az öt felvételén az ő alkotásai láthatók.) Tisztázódtak tehát a bevezetőben említett, elsőre rejtélyesnek tűnő fogalmak. Most már talán csak azt kellene eldönteni, hogy ki a nagyobb alkotó: a természet vagy az ember. Úgy vélem azonban, hogy erre a kérdésre nem is szükséges a választ keresni, mert a szubjektivitás kizárhatatlan. Ennek jegyében árulom el az én kifejezetten szubjektív álláspontomat: a természetnél nagyobb mester nincs! Kollát Gyula Kapcsolódó tartalmak: Képek: googleusercontent.com, staticflickr.com, wp.com, pinimg.com, amazon.com, lapunk.hu, techhive.com, allswalls.com, pinimg.com, nautiljon.com, thisiscolossal.com, cdninstagram.com, sortra.com
3 Comments
1/26/2018 09:57:42 am
A Fibonaccis-fraktálos fejtegetésnél kicsit megijedtem, hogy ennyire olvasóriasztó matematikai témákba mész bele, de aztán a vége felé már megnyugodtam. Nagyon szépek a természeti és az emberi alkotások is ebben a cikkben, és aki nem ijed meg egy kis matematikától, az érdekes dolgokat fedezhet fel a világban.
Reply
Kollát Gyula
1/26/2018 11:26:08 am
Igazad van Andris, valóban volt rizikó a témaválasztás kapcsán, és be kell vallanom, hogy tényleg elriasztott sok olvasót. Talán már az írás címe is, de nagyon meg akartam írni, mert érdekesnek találtam. Ezzel együtt - bár a szokásosnál kevesebben - azért elég sokan elolvasták. Összességében tehát nem bántam meg, hogy ilyen "nehéz" témát választottam.
Reply
1/26/2018 12:00:53 pm
Tényleg a helyi társasjáték egyesületből ismerem egyiküket. Ezt érdemes megnézni: http://www.kockaeder.hu/biografia Leave a Reply. |
Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
Olvastad már?Azok a csodálatos fák
Álomszép virágoskertek 3. Vizek igéző virágai "Búslakodó" fák "Álmatlan" virágok Halálos "olvasmány" Házamat egy szál virágért? Árnyas allék bűvöletében Kék erdőben jártam A fák "szépségkirálynői" Az örök élet fája Egy világszép család Végzetes virágok Tűzvirágok Az ezerarcú "rózsafa" Gyönyörű gyógyító gyomok A virág, mely TUD ÉLNI Levendulával a világ körül Muzikális virágok Hawaii rózsája Vének és szépek "Megszobort" virágok A természet költeményei A sivatag rózsái Varázslatos tündérerdők "Lángoló" földek A fák lelke Nagy idők tanúi Az "aranyhajú" ginkó "Mérges" virágaink Távolkelet édenkertjei A varázslat neve: orchidea Álomhozó tűzpiros virág Tündérek rózsája, vizek csillaga "Horror" virágok Archives
March 2018
Cimkék
All
|