​Télen ritkán járom az erdőket, mezőket, mert bár akkor is gyönyörű a természet és a táj, számomra mégis akkor a legkedvesebb, amikor már zöldellnek a fák és nyílnak a virágok. Azaz, a tavasz a kedvenc évszakom, na és persze az ősz, amikor virággá válik minden levél. De most a tavaszt próbálom elhozni nektek azzal, hogy összeválogattam egy csokrot kedves apró útitársaimról, a vadvirágokról.

​„Valahányszor bükki útjaim során megpillantom a Bélkő bányászattól agyongyötörten is meseszép tömbjét, mindig különleges érzés kerít hatalmába. Bármennyire fáj is a szívem, hogy soha nem láthattam eredeti szépségében, nekem a mostani látványa is katartikus élményt jelent minden alkalommal. Történelme folyamán mindig is kultikus hely volt ez a környezete fölé fél kilométeres szintkülönbséggel tornyosuló fenséges, sziklás hegyorom. Talán nincs is ember, akit ittjártakor meg ne érintene a hely szelleme, és akin ne futna át valamiféle borzongás, amikor tekintete végigpásztázza a csonka sziklapiramist.”*

Imádom a fákat, és ebből adódóan természetesen az erdőket is. Fa és erdő is van sokféle, érthető talán, ha akadnak közöttük olyanok, melyek közelebb állnak a szívemhez, kedvesebbek számomra. Kedvenc fáimat több írásban is „megénekeltem”, róluk szól például A fák lelke, a Vének és szépek vagy éppen A fák "szépségkirálynői" című írásom is. Az erdőket illetően pedig azt tudom mondani, hogy azok az első számú kedvenceim, melyekben sok szép öreg fa található, no meg a tiszta, átlátható bükk szálerdők, melyek azt az érzetet keltik bennem, mintha egy katedrálisban járnék. A címet illetően pedig csak annyit, hogy a mondással ellentétben a fa nem zavar az erdő „látásában”, remélem erről az alábbi képeim is tanúbizonysággal szolgálnak majd.

Hogy miért indítok egy újabb KÉPES rovatot az amúgy képekben egyáltalán nem szűkölködő magazinban? Azért, mert ebben csak a saját képeim fognak szerepelni. Igaz persze, hogy efféle rovat már kettő is van az oldalon (Túraélmények, Imádott városom), ám azok egy konkrét túraútvonal vagy város (Szeged) látnivalóit mutatják be. A „Fotósarok” azonban más lesz. Az itt megjelenő fotók alkalomadtán „ömlesztve” kerülnek bemutatásra, esetleg lazán kapcsolódnak egymáshoz. Olyanokra gondolok mint például hangulatok, fények, vizek, évszakok és hasonlók. Az első poszt képeit is csupán annyi köti össze, hogy én fotóztam őket. Meg persze az, hogy a természetben készültek, ami egyébként az összes itt bemutatásra kerülő fotóra igaz lévén, hogy jószerével csak ott fotózok. (A bal oldalon szereplő fotót azonban Banga Szilvia blogger/fotós kolleginám lőtte rólam.)