Most egy kis hűsítő összeállítást hoztam nektek. Magyarország nem szűkölködik vizekben, megannyi gyönyörű folyót, tavat, patakot tudhat magáénak, sőt még „tengerszemeket” is birtokol. Vízesés terén viszont meglehetősen „csehül” állunk, írd és mondd összesen három – hazai viszonylatban – jelentősebbnek mondható zuhataggal rendelkezünk. Be is válogattam ide valamennyit, tehát alább látható lesz a Mátrában található Ilona-vízesés, a Szalajka-völgyi „Fátyol” és a „művi úton” keletkezett Lillafüredi „Hosszú-vízesés” is. A képek révén egy kicsit szomszédolunk is fogunk, mert „beleesett” a válogatásba egy adriai és egy, a Retyezát-hegységben készült felvétel is. A látszat alapján akár repülőgépről is készülhetett volna ez a felvétel, ám bevallom, a tihanyi Nyereg-hegy egy szép panorámát nyújtó kilátópontjáról exponáltam. A képen a Külső-tó őszi színekbe forduló, nádasok alkotta szigeteinek egy része látható. A második képpel máris külföldre „utazunk”. A helyszín a romániai Retyezát-hegység egyik szurdokának kis patakja, ahol a zúgóból lerohanó víz lecsendesedő részén a fény különös játéka figyelhető meg. A bükki Szalajka-völgy több tónak is otthont ad, ezek egyike a Felső-tó. A haragoszöld bundában pompázó hegyek ölelte türkizkék tavacska önmagában is lenyűgöző látványt nyújt, ám az élményt még fokozza a buja víz alatti élet. A tófenék és a környezet zöldjei – a szem számára is kellemes harmóniát alkotva – szendvicsszerűen fogják közre a víz kékjét. Ez a felvétel a Síkfőkút (Bükk hegység) közelében található Attila-forrás kis tavacskájánál készült. Az amúgy is hangulatos – a gyönyörű őszi erdőt visszatükröző – vízfelületről exponált fotó hangulatát tovább fokozza az éppen a kattintás pillanatában vízbe hullott harmatcsepp keltette lágy hullámok. Amint a bevezetőben ígértem, következnek kis hazánk kis vízesései, melyek apró mivoltuk ellenére is – bő vízhozam esetén – igen látványosak tudnak lenni. Elsőként a Mátrában található Ilona-völgyi vízesést láthatjuk, mely a maga 10 méteres magasságával Magyarország legmagasabb természetes vízesése. A Lillafüredi-vízesés a maga 20 méteres magasságával hazánk legnagyobb függőleges esésű zuhataga. A vízesést a lillafüredi Palotaszálló építésekor alakították ki, tehát nem természetes képződmény. Egy felvétel erejéig – csupán azért, hogy fekvő képformátum következzék – megszakítom a vízesések felsorolását. Fentebb igen elcsépelt téma – egy naplemente – került (a házunk teraszáról) megörökítésre, ám számomra mégis nagyon kedves, hiszen egy Omisban (Horvátország), az Adria mellett eltöltött nyaralás emlékét idézi. A harmadik beígért zuhatag pedig a Szalajka-völgyben (Bükk hegység) található Fátyol-vízesés. A víz egy 17 méter hosszú mésztufagát 18 teraszán zúdul le. Nevét egyesek szerint a vízpermet jellegzetes, fehér fátyláról, mások szerint a fehér, csipkéhez hasonlóan mintás mésztufáról kapta. Legutóbbi Balaton-felvidéken tett túráim „hozadéka” ez a fotó. Alsóörsön járván természetesen a vízpartra is leballagtam. Szikrázó napsütés volt éppen, és a víztükör olybá tűnt, mintha az égbolt valamennyi csillaga a vízre költözött volna. A zárókép a Zemplénben készült, pontosabban a Megyer-hegy felhagyott kőfejtőjében. Az itteni „tengerszem” szépségét felülnézetből már rengetegen megörökítették, így én arra gondoltam, hogy keresek egy másik perspektívát. Így született meg ez a kép, mely alulnézetből mutatja meg ezt csodaszép kis tavat. Úgy vélem, ebből a szemszögből nézve is igazán különleges. Kollát Gyula Kapcsolódó tartalmak:
0 Comments
Leave a Reply. |
Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
Láttad már?Vizek - fények Archives
October 2017
Cimkék
All
|