„Nálam mindig 2 forint ez a dal” énekelte egykoron a P. Mobil frontembere, Schuster Lóránt. Nálam meg az van, hogy amikor a Villányi-hegység kerül szóba, nekem a – már forgalomból kivont – kétforintos érme képe ugrik be. Történik mindez azért, mert az érme hátoldalát díszítő gyönyörű védett virágunk, a magyar kikerics csak a fentebb nevezett hegységünk déli lejtőin uralkodó mediterrán mikroklímán terem meg. „A Villányi-hegység Baranya megye déli részén elterülő dombság” – emígyen hangzik a wikipédia definíciója a tájegységről. Nos, akkor most hegység vagy dombság, adódik a kérdés. Is-is lehet a válasz, mert ha azt vesszük, hogy legmagasabb pontja (Szársomlyó, 442 m) sem éri el a fél kilométeres legkisebb előírt hegymagasságot, akkor a dombság elnevezés dukálna neki, ám oly imponálóan emelkedik ki környezetéből, hogy a látvány alapján meg sem kérdőjelezhető hegység mivolta. A nyugati irányból cukorsüveg látványú Szársomlyó mintegy 300 méterrel emelkedik a Drávasík fölé. Nevébe azért került a „tar, kopasz” jelentésű szár előtag, mert meredek, sziklás oldalain nem tudott megkapaszkodni erdő. Nagyharsány felé eső oldalát nagy barázdák szántják: erről szól a Nagyharsányi-hegy mondája, mely szerint a barázdákat az ördög szántotta (erről bővebben a hamarosan megjelenő „Szerelmes ördög” című bejegyzésemben olvashattok majd). Fényes Elek 1851-es Magyarország Geographiai szótára című művében így ír: „A helység felett emelkedő, czukorsüveg formájú magas hegyének tetején, láthatni egy régi vár omladékait, honnan Bács, Baranya, Verőcze vidékeire felséges kilátás nyílik”. A hegy csúcsán az egykori várfalak maradványai ma is láthatók. Déli oldalánál zajlott 1687. augusztus 12-én a „második mohácsi csatának” is titulált nagyharsányi csata, amelyben az egyesült keresztény seregek tönkreverték Szulejmán török nagyvezér hadát. A sziklagyepeken fordul elő a hegy legféltettebb kincse, a fokozottan védett magyar kikerics. Ezt a növényt hazánkban sehol máshol nem találták meg. Általában február-márciusban nyílik, ám időnként már január elején, a hóvirágot is megelőzve virágot bont. A Szársomlyó fokozottan védett, csak engedéllyel látogatható! A Duna-Dráva Nemzeti Park 2008 májusa óta szervezett túrákat indít a hegyre (február hónapban több alkalommal is magyar kikerics túra néven), melyek szerdától vasárnapig minden délelőtt 10 órakor indulnak a Szoborparktól. A hegy keleti oldalán, az elhagyott kőbányateknőben 1968-ban jött létre a szabadtéri műterem és a szoborpark. A parkban a művésztelepre meghívott magyar és külföldi szobrászok munkái láthatók. Az egykori kőfejtő igazi otthonává vált az alkotásoknak melyek életre kelnek e sajátságos környezetben. A hegység keleti fertályán maradva feltétlenül megtekintésre ajánlott a villányi Templomhegy felhagyott kőfejtőjében kialakított geológiai tanösvény (táv 3 km). Impozáns látványt nyújtanak a bányászat feltárta, egymásra torlódott kőzettömegek. Bár külön jelzése nincs a tanösvénynek, de az országos kéktúra útvonala keresztülhalad rajta és a fontosabb elágazásokban nyíl mutatja az ajánlott haladási irányt. A völgy keleti oldalát (is) sziklafal zárja le, amin könnyűszerrel felkapaszkodhatunk a tetején kialakított kilátóhoz. A keleti végekről ugorjunk most át a nyugatira és járjuk be a labancok életét keserítő kapitány birodalmát, a Tenkes-hegyet. Erre a célra a hegyen kialakított Csodabogyó tanösvény a legmegfelelőbb. A tanösvény a Siklóshoz tartozó Máriagyűdi kegytemplom előtt elhelyezett tájékoztató táblától indul és a sárga sáv turistaútvonalat követve járható be. Ezen felül a tájékozódást nagyban segítik a nyomvonal mellé látótávolságban kihelyezett facölöpök, melyeken a szúrós csodabogyó rajza látható. A templomtól a Tenkes-hegy csúcsa alatt található kunyhóig kialakított tanösvény körülbelül 2,5 km hosszú. A végállomástól célszerű felkapaszkodni a hegygerincre, majd a kék sáv jelzésen keleti irányban haladva a sárga kereszt, vagy a piros sáv jelzésen visszaereszkedni Máriagyűdre. A tanösvényen kilátótorony, végállomásán tűzrakó- és pihenőhely található. A tanösvény közelében érdemes még megnézni a Máriagyűdi katolikus kegytemplomot, valamint az ott található védett hársfasort, valamint Siklóson, a szintén helyi védettségű vadgesztenyesort. Siklóson járva ki ne hagyjuk a középkori vár, valamint a 16. században épült Malkocs bég dzsámijának megtekintését. Siklós szomszédságában találjuk Harkányt, a kénes hévizéről nevezetes fürdővárost. A gyógyjellegű meleg vizű medencék folyamatosan, télen-nyáron látogathatók. A strand vízfelülete felett terjengő meleg, párás levegő a leghidegebb időben is megóvja a megfázástól a nyitott medencében fürdőzőket. Engem a Szársomlyó déli oldalának látványa a horvát tengerpart kopasz hegyeire emlékeztet. Megpillantva, néha még a tenger morajlását is hallani vélem. Ám hiába tekintek dél felé, a tenger fehér csipkeszegélyű hullámokkal szabdalt végtelen kékje nem ötlik szemembe. De nem is baj, mert számomra ez a mediterrán varázsú táj tenger nélkül is gyönyörűséges látvány. Kollát Gyula Képek: szerző, explorerworld.hu, barangolj-velem.hu, stylemagazin.hu, termeszetvedelem.hu, fotoklikk.hu, facilisimo.com, panoramio.com, magyarkurir.hu, egykor.hu, smartface.tv
0 Comments
Leave a Reply. |
Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
Olvastad már?Zöldülő vörös földek Archives
March 2018
Cimkék
All
|