Legendák földjén

Különleges hely ez a parányi hegység, szinte valamennyi szurdokához, csúcsához, barlangjához legenda fűződik. Egyes feltevések szerint ezen a területen állt egykor Attila hun király városa, mások szerint Árpád fejedelmet itt temették el. Erről a vidékről eredeztethető Gertrudis királynő legendája, és egyik lélegzetelállító kilátópontja alatt dobog a Föld szíve.

---

A vidék rendkívüli szépsége ősidők óta vonzotta a Kárpát-medence különféle népeit. A bronzkor embere, később a kelták, a rómaiak, az avarok, majd az államot alapító magyarok mindig is nagy becsben tartották, kultikus helyükként tisztelték a környéket uraló hegyormokat, varázslatos hangulatú völgyeket.

Vegyük sorra fogalommá lett kistájait:

Rám-szakadék - A terep Magyarország legnehezebben járható, ugyanakkor egyik legvadregényesebb turistaútvonala. Összesen 112 méternyi szintkülönbséget kell leküzdeni, míg a szurdok felső végébe érünk. A szűk, meredek falakkal határolt szurdokvölgy magassága eléri a 35 métert, szélessége pedig több helyen 3 méternél is kevesebb. A puha tufában magas, függőleges falak, a víznek ellenálló keményebb lávarétegeken pedig zúgók, vízesések alakultak ki. A területet évente több, mint 60 ezer kiránduló keresi fel.

Vadálló-kövek - a Prédikálószék gerincén helyezkednek el mintegy 500-600 m magasságban. Egy felrobbant vulkán hatalmas kráterének egyik peremét alkotják a bizarr formájú kövek. Az emberi fantázia meg is „keresztelte” az alakzatokat, így láthatjuk itt “Attila sisakos fejét”, “Árpád trónját”, egy “Fordított felkiáltójelet”, de a kősor tagja a Függőkő, a Bunkó, a Szélestorony és a Nagytuskó is.

Prédikálószék (639 m) - a Visegrádi-hegység egyik legmagasabb csúcsa. A csúcsra érve hazánk egyik legszebb panorámája tárul elénk a gyönyörű Dunakanyarral, a Börzsöny-hegység látványával, Nagymarossal és Visegráddal, valamint a távolabbi Vác fölé magasuló Naszály képével. A hegytetőn felállított kereszt és a szikla közelében pihenésre és piknikezésre alkalmas padok és asztalok állnak a kirándulók rendelkezésére.

Dobogókő, ahol a Föld szíve dobog – Erősen tartja magát az a hiedelem, hogy néhány éve, amikor a Dalai Láma hazánkba látogatott, a következőt nyilatkozta: „A hagyomány szerint a Föld szív-csakrája Magyarország területén, pontosabban a Pilisben van.”

Mindezt hazánkba való újabb látogatása során 2010-ben, a Papp László Arénában, egy nézői kérdésre válaszolva a láma cáfolta: „A magyarok azt gondolják, hogy Magyarország a világ közepe. Mexikóban nyilván úgy tartják számon, hogy őnáluk van a világ közepe és Új-Mexikóban találják meg a Föld szívcsakráját.... és sokszor a tibetiek is a saját magukénak tudják. Ez egy általános jelenség, mindenki a saját országának akarja tulajdonítani azt. De nem, nem mondhatjuk azt, hogy egy különleges csakra Magyarországon van.”

Pedig azért valami csak lehet a dologban, mert ugye ez a kő is „dobog”, akárcsak a szív.

Keressük is fel ezeket a gyönyörű helyeket. Útvonalunk:

Dömös – Rám-szakadék – Árpádvár – Lukács-árok – Szentfa-kápolna – Vadálló-kövek – Prédikálószék – (vissza) Dömös. Táv: 14 km, emelkedés: 830 m

A dömösi templomtól a piros sáv, a parkolótól zöld sáv jelzést követve érhetjük el a Király-kúti utcát, amely túránk kiinduló pontja. Itt együtt fut a piros, a zöld és a sárga jelzés. A jelzett turistaút kezdetben az aszfaltúton halad, majd a faluból kiérve átmegy a Malom-patakon és a patak mentén vezet tovább. A Rám-szakadék mind a műúton továbbhaladva, mind a patak mellett futó zöld sáv turistajelzésen megközelíthető. A patak mellett haladva turistajelzésünk több ponton elágazik. A Szentfa kápolnát követően balra leágazik a piros háromszög jelzés, amely a Vadálló-kövekhez, majd a Prédikálószékre vezet. Ezt követően jobbra leágazik a sárga sáv jelzés, amely a Lukács-árokba megy. Ezután még együtt halad a piros és a zöld jelzés. Ezen haladunk egészen addig, míg elérjük a Rám-szakadék alsó pihenőjét. Itt válik el egymástól a két jelzés. A piros sáv jelzés a Szőke-forrás-völgyben fut tovább.

Mi a zöld sáv jelzést követjük, amely a Rám-szakadékba vezet. A szakadékban a zöld sáv jelzés a Rám-szakadék felső pihenőhelyére visz. Ide csatlakozik a sárga jelzés, amelyen balra fordulva Dobogókőre, míg jobbra fordulva  az Árpádvárat megkerülve a Lukács-árokba lehet eljutni. A Lukács-árok nagyon hangulatos és lényegesen kényelmesebb haladást biztosít, mint a sziklás, meredek Rám-szakadék. A Lukács-árokból kiérve a túraút az erdészet műútjára vezet, amelyen visszakanyarodunk  Dömös felé.

Elérve a Szentfa-kápolnát a piros háromszög jelzésen folytatjuk. Utunk a kápolnától jobbra, a Keserű-hegy gerincénél kezdődik, melyet rögtön az elején - a Kaintz György kiszáradt forrás felett - nagy fák, hatalmas gyökerei rögzítenek. Ennek a végig éles, tarajos, festői gerincnek a másik végén van a Prédikálószék. Eltéveszthetetlen, egyértelmű ösvény vezet végig bennünket egészen a csúcsig. Útközben szebbnél-szebb kilátópontok „lassítják” haladásunkat.

Az út páratlan szépségű szakasza a Vadállókövek közötti rész, mely veszélyeket is rejteget (meredek, morzsalékos és kitett szakaszok), haladjunk hát óvatosan és nagyon figyelmesen. A 2,3 kilométeres távon 467 métert emelkedünk, ami azért egy kissé szuszogtató, de az út végén megkapjuk méltó jutalmunkat: a Dunakanyar lenyűgözően páratlan panorámáját! A Duna mélyen bevágódó festői völgyszorosa Európa természeti képződményeinek egyik legszebbike. Miután el tudunk szakadni a varázslatos látványtól (nagyon nehéz!), ugyanezen az útvonalon visszatérünk a Szentfa-kápolnához, onnan pedig Dömösre.

Ha Dobogókőt is látni kívánjuk, azt az alábbi útvonal bejárásával oldhatjuk meg:

Dömös - Rám-szakadék - Szakó-nyereg - Dobogókő - Király-kút - Akasztó-hegy - Hubertusz-kunyhó - Prédikálószék - Vadálló-kövek – Dömös. Táv: 20 km, emelkedés: 846 m.

Jó túrázást, szép élményeket!
                                                                                                                                Kollát Gyula

Képek: szerző, panoramio.com, platanpanzio.hu, csabavezir.blog.hu, semivk.gportal.hu, my.opera.com, indafoto.hu