Ha van magyar tenger, akkor lennie kell magyar tengerszemnek is. Így van ez rendjén. A Balaton révén tengerünk csak egy van, tengerszemünk azonban számos akad. A legismertebb a zempléni Megyer-hegyen található. „Tengerünk” vize ugyan nem sós, és tengerszemeinket sem glaciális erők formálták, de páratlan szépségük okán méltán viselik e nevet. „A tengerszemek hazája” – ezzel a jelzővel is szokták illetni a Retyezát-hegységet 80-nál is több csillogó tengerszeme okán. A gyönyörű tavak között találjuk Románia legnagyobb területű glaciális állóvizét, a közel 9 hektáron elterülő Bucura-tavat (lentebb), s az ország legmélyebb jégvájta tava, a Zanoaga (29 méter) is itt található (lásd galériában). Ám méltán viselhetné a címet a Magas-Tátra is, „aki”100-nál is több tó hazája. Csaknem minden völgyében található egy. Némelyikben több tengerszem is tündököl, mint megannyi szertegurult gyöngyszem. A legnagyobb és legmélyebb a Nagy-Hincó-tó (lentebb), és a legmagasabb fekvésű a Kék-tó (Modré pleso - lásd galériában). A tátrai tavakat azért nevezik tengerszemeknek, mert valamikor az emberek azt hitték róluk, hogy a föld alatt összeköttetésben állnak a tengerrel. Valójában gleccsertevékenység során keletkeztek. Színük a tavak mélységével, a fenéken lévő hordalékfajtával és a napsugarak mennyiségével függ össze. Kék, zöld, sőt még fekete színű tengerszemet is láthatunk magas-tátrai barangolásaink során. Találhatók a hegységekben más módon kialakult tavak is, mint például a hegyomlással elgátolt Gyilkos-tó, (fentebb) vagy az egykori gleccser völgyében hosszan elnyúló tavak, mint például a Garda-tó (lásd galériában) vagy Comoi-tó (lentebb), de ezek nem tartoznak a tengerszemek csoportjába. Amint a fentiekből látható, a földrajzi értelmezés szerint a tengerszem kifejezés olyan tavakat takar, melyek a magashegységek gleccserei által kivájt, amfiteátrumszerű mélyedésekben jöttek létre. A köznyelv azonban így nevez minden olyan kisebb állóvizet, melynek türkiz- vagy mélykéken csillogó tükrét meredek falak határolják, függetlenül attól, hogy nem magashegységben találhatók és nem is természeti erők formálták. (lentebb az Erdősmecskei-bányató - Mecsek) Ezek az úgynevezett antropogén eredetű (emberi beavatkozás eredményeként létrejött) tómedencék. Ez utóbbiak közé tartoznak a mi tengerszemeink is. Szinte hihetetlen, mégis igaz: Magyarországon ma közel ezer bányató található. Természetesen csak töredékük sorolható a köznyelv szerinti tengerszem kategóriába, ám amelyek megfelelnek ezeknek a kritériumoknak igencsak felkeresésre ajánlottak. Mesebeli látványt nyújtanak a vadregényes környezetben megbúvó, meredek sziklafalak ölelte, türkizkék vagy smaragdzöld színekben pompázó tavacskák. Legtöbbjüknél hangulatos pihenőhely van kialakítva, egyik-másikuk horgászati vagy fürdési lehetőséget is kínál, ideálisak tehát a testi-lelki kikapcsolódásra, megújulásra. Több hegységünk is rejt egy vagy több ilyen eldugott oázist. Néhány közülük: Apci tengerszem („polgári nevén” Széleskő-bányató). A területen az 1960-as években fejeződött be a bányászat, a kivájt öt-tíz méter mély szakadék pedig lassan megtelt csapadékkal és talajvízzel, létrehozva ezt a hatalmas sziklaszirtek övezte aprócska gyöngyszemet a Mátra délnyugati csücskében. Kép: trexpert.hu A Mecsekben az Erdősmecskei bányató mellett a Pécs közeli Karolina külfejtésben kialakult tó ígér különleges látnivalót. Jósvafői tengerszem - A megkapó völgyben elterülő, csodálatos környezettel rendelkező tavat, mely tündöklő, smaragd színét az őt tápláló tiszta, bővizű forrásoknak köszönheti, 1942-ben a Jósva-forrás felduzzasztásával, mesterséges úton hozták létre. Kanyargós erdei ösvényen juthatunk el a forráshoz, majd néhány percnyi sétával a tóhoz, melynek bokrokkal szegélyezett partjáról csodálatos látványt nyújt a zölden csillogó víztükör, a völgyben álló, apró malom, valamint a tó oldalánál keresztülbukó, halkan csobogó vízesés. Rudabánya egyedi a maga nemében. A hatalmas, nagyjából 6 km hosszú, 2-300 m széles külszíni fejtésben 1985-ig vasércet bányásztak. Ma a mélyebb részeket tavak töltik ki és látványuk okán az elhagyott bánya nagyon is hangulatos hely. A végére hagytam a zempléni Megyer-hegy tavacskáját, amely talán az országosan legismertebb tengerszemünk. Esetében is emberkéz formálta az impozáns méretű „gödröt” amelyben összegyűlik az esővíz. A sziklafalak helyenként 70 méterrel magasodnak a víz fölé. 2011-ben, az Origo internetes újság Csillagtúra nevű, Magyarország 7 természeti csodáját kereső online játékában az olvasók a Megyer-hegyi tengerszemet találták a legszebbnek, és sorolták az első helyre. Kollát Gyula A galéria képei: 1. Zanoaga, 2. Kék-tó, 3. Garda-tó, 4. Gyilkos-tó, 5. Rudabánya, 6. Megyer-hegy (a szerző felvétele), 7. Karolina, 8. Comoi-tó, 9. Nagy-Hincó-tó
Képek: rudabanya.hu, panoramio.com, szerző, wallpaperstockstravel.blogspot.com, flickr.com, calinhera.wordpress.com, hiking.sk, ttstudio.sk, vivo.sk, iriinromania.blogspot.com, trekearth.com, my.opera.com, villadeste.com, italymag.co.uk, laspalmas.md, mecsek.fekati.fotoalbum.hu, fns.csokolade.hu, trexpert.hu, panoramio.com, picstopin.com, orszagalbum.hu
2 Comments
Koncz Linda
12/14/2014 11:13:45 pm
Kedves HegyekViragokEtkek,
Reply
Kollát Gyula
12/15/2014 12:14:11 am
Kedves Linda!
Reply
Leave a Reply. |
Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
Olvastad már?Zöldülő vörös földek Archives
March 2018
Cimkék
All
|