Vadregényes völgyeink 1. - A Csörgő-patak völgye

Csordogál, zúdul, tajtékzik. Ezernyi arcot ölt a vízfolyam. Csobog, csacsog, csörög. Ahány kis patak, annyi hangulat. Ágasvár alatt a Csörgő-patak komponálja völgy zenéjét.

A Mátra nyugati felében iparkodó Csörgő-patak Mátraszentistván alól, három kisebb patak (Hutahelyi-, Nárád- és Gedeon-patak) összefolyásából indul Mátrakeresztes felé, hogy onnan további egyesülések után Kövecses-patak néven folytassa útját a Hasznosi-víztárolóba. Nevét annak köszönheti, hogy a patak medrének milliónyi kisebb-nagyobb köve erősebb vízsodrás alkalmával egymáshoz ütődve csörgő hangot hallat.

---

A kedves csörgő hang azonban félelmetes robajjá is válhat, mint történt 2005. április 18-án. Ekkor, az egy óriási felhőszakadás következtében a völgyekben felgyülemlő víztömeg elemi erővel, sárfolyamként zúdult alá hatalmas köveket, sziklákat sodorva magával. Mátrakereszteshez érve hidakat, házakat rombolt le sokmilliós károkat okozva.

Többségében azonban békés e kis patak és a vízfolyás mentén vezető turistajelzéseket követve nagyszerű élményekkel gazdagodik, aki végigkíséri a kisebb-nagyobb sziklákon, kavicsokon bukdácsoló kis hegyi ér útját.

Kezdjük is a sétát:
Mátrakeresztesről indulva, a kis Békás-tó mellett vezet utunk (Piros kör jelzésen kitérőt tehetünk a bővizű Böske-forráshoz). Hamarosan két andezitszikla, a Bárány- és Csóka-kő közé ér utunk. Mindkettőn kiépített sziklamászóutak vannak, ám aki nem űzi ezt a tevékenységet annak is érdemes egy kis kitérőt tennie az impozáns sziklatornyok megtekintése okán (Csóka-kő felé indul a zöld kör jelzés. Az oda-vissza néhány száz méter és egy kisebb kaptató leküzdésének fáradtságáért igazán kárpótol a látvány - lentebb a képen: a Bárány-kő a Csóka-kőről nézve).

_ A következő bő másfél kilométeres enyhén emelkedő szakaszon mintegy kényelmes sétaúton haladva zavartalanul élvezhetjük az mellettünk csobogó kis patak és fölénk boruló zöld lombok lelket vidító harmóniáját. Egy tisztást elhagyva hamarosan a völgy leglátványosabb részéhez a Csörgő-szurdokhoz érünk. Itt meredek, szinte függőleges sziklafalak között visz a kis patak útja és az andezitfalak repedésein kibuggyanó hatalmas gyökerek látványa teszi vadregényessé a képet.

Jó kis meredélyen kikapaszkodunk a szépen foglalt Vándor-forráshoz, majd hamarosan egy útelágazáshoz érünk. (A piros Ω jelzésen kitérhetünk a Csörgő-lyukhoz, ám az ott fogadó látvány csalódást okoz, mert csak egy vasráccsal lezárt sötét üreget látunk. A barlangtól további kitérő is lehetséges Ágasvárra és azon túl a Szamár-kőhöz, de ezen a szakaszon már komoly emelkedő leküzdésével is számolni kell.)

A Csörgő-patak völgyében tovább folytatva utunkat a Vándor-forrást követően a Gyula-barlanggal találkozunk. Széles, boltívszerű bejárata a patakra néz, nagyobb esőzés idején a patak szintje megemelkedik és nem ritka, hogy ilyenkor a barlang egésze víz alá kerül. Alapterülete nagyjából 8 m², így néha előfordul, hogy bivakként (a barlangban általában alvással, esetleg alvás nélküli hosszabb pihenőidőt nevezzük bivakolásnak) használják, ám az imént leírtak fényében ez nem tanácsos.

A völgy következő látványossága az egykori Csörgőmalom romja. A derékig sem érő kősánc mellé kiszögezett ismertető tábla így informálja a látogatót: „Ezt a helyet Csörgő-malomnak vagy Jaj-malomnak hívják. A néphagyomány szerint: Volt itten egy vízimalom. Lassan ment – jajjaj. És jaj volt annak, akinek háton kellett ide hozni a gabonáját.” A közelben jól kivehető a malom régi árka, amely magasabb helyről vezette oda annak idején a patak vizét.

Kicsivel odébb, a hutahelynél egy utalásszerűen összerótt épület váza jelzi, hol állhatott a Csörgő-patak völgyének négy üvegműves telepe közül az egyik. A tábla rajzok segítségével ismerteti a gyártás menetét, az „üvegcsűrök” alakját és olyan érdekes információkkal is szolgál, hogy a 19. században errefelé farkasok, medvék és keselyűk tanyáztak.

Jelzésünk hamarosan Mátraszentimrére ér. Turánkat itt befejezhetjük, de körtúrává is tehetjük ha Fallóskúton át visszatérünk Mátrakeresztesre.
                                                                                                                                   Kollát Gyula

A galéria képein: 1. Böske-forrás, 2. A Bárány-kő andezitoszlopa, 3. A völgyben Mátrakeresztes

Képek: szerző, kerektura.blogspot.com, netkeptar.hu, geocaching.hu, indafoto.hu, pctrs.network.hu, geogr.elte.hu, hetek.hu, pihenek.hu, zute-salgotarjan.blogspot.hu