Egy sakkozó királyné, egy megcsalt királyné, és egy lefejezett királyné. A 15- 16- és 18-ik században éltek. Sorsukban egy-két közös vonás ugyan felfedezhető, ám annak, hogy itt egymás mellé kerültek más oka van. Jelesül a gasztronómiában vagy a kulturált ételfogyasztásban szerzett elévülhetetlen érdemeik.
A megcsalt királyné (és itt most nagyon sok név következhetne) Medici Katalin. 13 esztendős volt, amikor összeeskették a nála mindössze egy évvel idősebb Valois Henrik herceggel (később II. Henrik néven francia király). Az ifjúnak nemigen fűlt a foga a frigyhez, a pletyka szerint úgy taszigálták be a baldachinos ágyba arája mellé. Az első és egyetlen alkalmat követően kereken tizenkét esztendeig rá se nézett ifjú hitvesére.
Annál inkább a nála húsz évvel idősebb Diane de Poitiers-re. Őt tüntette ki szerelmével és halmozta el ékszerekkel és ajándékokkal. A királyné szerelmes volt férjébe, de úgy tett, mintha nem bántaná, hogy a szép Dianát részesíti előnyben vele szemben. Igazi asszony módjára úgy vélte, csak a gyomrán keresztül hódíthatja vissza imádott férjét.
A király gyakran vadászott és felesége gondoskodott arról, hogy a hazatérő „fáradt harcost” minden alkalommal olyan ételekkel és italokkal várják, amelyek felgyújtják benne a vágyat. Így került egy alkalommal firenzei módra készült vérpezsdítő illatú desszert a lagymatag férj tányérjára. A Crêpes Suzette nevű vaníliaillatú narancsos palacsinta Katalin királynő konyhájában látta meg a napvilágot (kevés reszelt narancs héjat és likőrt -általában Grand Marnier- tartalmaz, amelyet felszolgáláskor meggyújtanak).
A király gyakran vadászott és felesége gondoskodott arról, hogy a hazatérő „fáradt harcost” minden alkalommal olyan ételekkel és italokkal várják, amelyek felgyújtják benne a vágyat. Így került egy alkalommal firenzei módra készült vérpezsdítő illatú desszert a lagymatag férj tányérjára. A Crêpes Suzette nevű vaníliaillatú narancsos palacsinta Katalin királynő konyhájában látta meg a napvilágot (kevés reszelt narancs héjat és likőrt -általában Grand Marnier- tartalmaz, amelyet felszolgáláskor meggyújtanak).
Az azóta szinte francia nemzeti étellé vált fogás feltálalása nem maradt hatás nélkül. A „palacsintás” vacsorát követően rendre születni kezdtek a Valois-gyerekek és Katalin, kinek már terméketlen hírét költötte addigra a pletyka, végül is tíz gyermeket szült. A teljes igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a szép Diána sem nélkülözte teljesen eközben a király kegyeit. Henriknek ő volt az egyetlen szerelme, haláláig hű maradt hozzá.
Ugyancsak 13 évesen adták férjhez a „mi Mária Teréziánk” lányát, Mária Antóniát a (micsoda egybeesés az előző történettel!) nála egy évvel idősebb Lajos Ágost királyi herceghez (később XVI. Lajos néven francia király). A házasságot csak Marie Antoinette 22 éves korában hálták el! A király ezután sem sűrűn látogatta feleségét, aki a szórakozásba menekült a magány elől. Hajnalokig táncolt, kártyázott arisztokrata barátnőivel. Csak három dolog érdekelte: divat, kártya, költekezés.
Soha előtte és vélhetően utána sem költött királyné annyit ruhára, mint ő. Az volt a becsvágya, hogy a legelegánsabb francia nőként csodálják. Szenvedélyesen és csillagászati összegekben kártyázott, ezért ragadt rá a „Madame Déficit” gúnynév. Rengeteget áldozott udvari bálok rendezésére is. Esztelen költekezései okán még anyja, Mária Terézia is mértéktartóbb életre intette leveleiben.
Soha előtte és vélhetően utána sem költött királyné annyit ruhára, mint ő. Az volt a becsvágya, hogy a legelegánsabb francia nőként csodálják. Szenvedélyesen és csillagászati összegekben kártyázott, ezért ragadt rá a „Madame Déficit” gúnynév. Rengeteget áldozott udvari bálok rendezésére is. Esztelen költekezései okán még anyja, Mária Terézia is mértéktartóbb életre intette leveleiben.
Történt egyszer, hogy a királyné egy, a Tuilleriákban rendezett farsangi álarcosbálról megszökött, és álöltözetében elvegyült a tömegben, amely az utcákon kavargott. Időközben megéhezett és az utcai mézeskalácsos mestertől vásárolt egy fánkot. A fánk rendkívül ízlett neki, ezért az őt kísérő lovagnak meg kellett vásárolnia az árus egész készletét. A karnevál elmúltával a mestert a palotába rendeltette. A mézeskalácsos elmondta a fánk receptjét és elkészítési módját a királyné cukrászának. A cukrász egy kicsit finomította a receptet, és ettől kezdve a királyi lakomák kedvelt finomságává vált a fánk. Innen keltezik a fánk európai elterjedésének történetét.
A mártírsorsú királynő e finomsággal (is) beírta nevét a történelembe. Kivégzésekor büszkén, királynéhoz méltón viselkedett.
A mártírsorsú királynő e finomsággal (is) beírta nevét a történelembe. Kivégzésekor büszkén, királynéhoz méltón viselkedett.
A harmadik királyné már igazán a „miénk” és ő Aragóniai Beatrix. Kétszeresen is királynénk, hiszen előbb Hunyadi Mátyás, majd II. Ulászló feleségeként viselhette a címet. Ő nem egy konkrét étel kapcsán, hanem a korabeli étkezési szokások megreformálásában játszott szerepe okán szereplője az összeállításnak. Nagy érdemei vannak az akkoriban dívó nagyevés és nagyivás felszámolásában.
Saját konyhát tartott fenn a királyi konyha mellett, ahonnan nápolyi receptek alapján készített ételek és cukrászsütemények kerültek ki, melyek szépsége néha szobrászok alkotásaival vetekedett. Még fagylalt is szerepelt a királyi étlapon, amelyet Pesten csak jóval később, az 1760-as években kezdtek el árusítani.
Válogatott, finom ételek kerültek a királyi asztalra gazdag fűszerezéssel. Állítólag a nagyobb vendégfogadások alkalmával Mátyás személyesen is benézett a konyhába, kedvenc ételeit megkóstolta, és véleményt mondott az ízesítésről. A nagy műveltségű, a művészeteket és a tudományt támogató uralkodó reneszánsz életformájához hozzátartozott az étel és az ital kulturált fogyasztása is.
Saját konyhát tartott fenn a királyi konyha mellett, ahonnan nápolyi receptek alapján készített ételek és cukrászsütemények kerültek ki, melyek szépsége néha szobrászok alkotásaival vetekedett. Még fagylalt is szerepelt a királyi étlapon, amelyet Pesten csak jóval később, az 1760-as években kezdtek el árusítani.
Válogatott, finom ételek kerültek a királyi asztalra gazdag fűszerezéssel. Állítólag a nagyobb vendégfogadások alkalmával Mátyás személyesen is benézett a konyhába, kedvenc ételeit megkóstolta, és véleményt mondott az ízesítésről. A nagy műveltségű, a művészeteket és a tudományt támogató uralkodó reneszánsz életformájához hozzátartozott az étel és az ital kulturált fogyasztása is.
Beatrix sokoldalúságát jellemzi, hogy ő az első név szerint is ismert magyar sakkozó nő. A legenda szerint hazánkban a kíséretében érkezett itáliai, nápolyi szakácsok honosították meg a marcipánt. Mátyás király és Beatrix lakodalmán a számtalan finomság között ugyanis egy marcipánból készült sakk készlet örvendeztette meg a vendégsereget.
Kollát Gyula
Képek: misskatecuttables.com, diverteo.com, foodfeeder.wordpress.com, hu.wikipedia.org, en.wikipedia.org, blogspot.com, greenprofit.hu, indafoto.hu
Kollát Gyula
Képek: misskatecuttables.com, diverteo.com, foodfeeder.wordpress.com, hu.wikipedia.org, en.wikipedia.org, blogspot.com, greenprofit.hu, indafoto.hu
RSS Feed
