Szép világunk magazin
  • Rólam
  • Tájak-emberek
    • Országok, vidékek
    • Csodás természet
    • Ember alkotta
    • Sziklavarázs
  • Turistaszemmel
    • Hazai tájakon
    • Imádott városom
    • Túraélmények
    • Túrakisokos
  • Fák, virágok
    • Gombák világa
    • Állati dolgok
  • Gasztro
    • Ételek és italok
    • Híres étkek
    • Vendéglátás
    • Fesztiválok
  • Nőkről
  • Írós/blogolós
    • Zöldségeim
    • Átjáró
  • Fotósarok
Picture

Királynék a konyhában

2/13/2014

0 Comments

 
Picture
Egy sakkozó királyné, egy megcsalt királyné, és egy lefejezett királyné. A 15- 16- és 18-ik században éltek. Sorsukban egy-két közös vonás ugyan felfedezhető, ám annak, hogy itt egymás mellé kerültek más oka van. Jelesül a gasztronómiában vagy a kulturált ételfogyasztásban szerzett elévülhetetlen érdemeik.

A megcsalt királyné (és itt most nagyon sok név következhetne) Medici Katalin. 13 esztendős volt, amikor összeeskették a nála mindössze egy évvel idősebb Valois Henrik herceggel (később II. Henrik néven francia király). Az ifjúnak nemigen fűlt a foga a frigyhez, a pletyka szerint úgy taszigálták be a baldachinos ágyba arája mellé. Az első és egyetlen alkalmat követően kereken tizenkét esztendeig rá se nézett ifjú hitvesére.
Picture
Picture
Annál inkább a nála húsz évvel idősebb Diane de Poitiers-re. Őt tüntette ki szerelmével és halmozta el ékszerekkel és ajándékokkal. A királyné szerelmes volt férjébe, de úgy tett, mintha nem bántaná, hogy a szép Dianát részesíti előnyben vele szemben. Igazi asszony módjára úgy vélte, csak a gyomrán keresztül hódíthatja vissza imádott férjét.

A király gyakran vadászott és felesége gondoskodott arról, hogy a hazatérő „fáradt harcost” minden alkalommal olyan ételekkel és italokkal várják, amelyek felgyújtják benne a vágyat. Így került egy alkalommal firenzei módra készült vérpezsdítő illatú desszert a lagymatag férj tányérjára. A Crêpes Suzette nevű vaníliaillatú narancsos palacsinta Katalin királynő konyhájában látta meg a napvilágot (kevés reszelt narancs héjat és likőrt -általában Grand Marnier- tartalmaz, amelyet felszolgáláskor meggyújtanak).


Picture
Az azóta szinte francia nemzeti étellé vált fogás feltálalása nem maradt hatás nélkül. A „palacsintás” vacsorát követően rendre születni kezdtek a Valois-gyerekek és Katalin, kinek már terméketlen hírét költötte addigra a pletyka, végül is tíz gyermeket szült. A teljes igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a szép Diána sem nélkülözte teljesen eközben a király kegyeit. Henriknek ő volt az egyetlen szerelme, haláláig hű maradt hozzá.
Picture
Ugyancsak 13 évesen adták férjhez a „mi Mária Teréziánk” lányát, Mária Antóniát a (micsoda egybeesés az előző történettel!) nála egy évvel idősebb Lajos Ágost királyi herceghez (később XVI. Lajos néven francia király). A házasságot csak Marie Antoinette 22 éves korában hálták el! A király ezután sem sűrűn látogatta feleségét, aki a szórakozásba menekült a magány elől. Hajnalokig táncolt, kártyázott arisztokrata barátnőivel. Csak három dolog érdekelte: divat, kártya, költekezés.

Soha előtte és vélhetően utána sem költött királyné annyit ruhára, mint ő. Az volt a becsvágya, hogy a legelegánsabb francia nőként csodálják. Szenvedélyesen és csillagászati összegekben kártyázott, ezért ragadt rá a „Madame Déficit” gúnynév. Rengeteget áldozott udvari bálok rendezésére is. Esztelen költekezései okán még anyja, Mária Terézia is mértéktartóbb életre intette leveleiben.

Picture
Történt egyszer, hogy a királyné egy, a Tuilleriákban rendezett farsangi álarcosbálról megszökött, és álöltözetében elvegyült a tömegben, amely az utcákon kavargott. Időközben megéhezett és az utcai mézeskalácsos mestertől vásárolt egy fánkot. A fánk rendkívül ízlett neki, ezért az őt kísérő lovagnak meg kellett vásárolnia az árus egész készletét. A karnevál elmúltával a mestert a palotába rendeltette. A mézeskalácsos elmondta a fánk receptjét és elkészítési módját a királyné cukrászának. A cukrász egy kicsit finomította a receptet, és ettől kezdve a királyi lakomák kedvelt finomságává vált a fánk. Innen keltezik a fánk európai elterjedésének történetét.

A mártírsorsú királynő e finomsággal (is) beírta nevét a történelembe. Kivégzésekor büszkén, királynéhoz méltón viselkedett.
Picture
A harmadik királyné már igazán a „miénk” és ő Aragóniai Beatrix. Kétszeresen is királynénk, hiszen előbb Hunyadi Mátyás, majd II. Ulászló feleségeként viselhette a címet. Ő nem egy konkrét étel kapcsán, hanem a korabeli étkezési szokások megreformálásában játszott szerepe okán szereplője az összeállításnak. Nagy érdemei vannak az akkoriban dívó nagyevés és nagyivás felszámolásában.

Saját konyhát tartott fenn a királyi konyha mellett, ahonnan nápolyi receptek alapján készített ételek és cukrászsütemények kerültek ki, melyek szépsége néha szobrászok alkotásaival vetekedett. Még fagylalt is szerepelt a királyi étlapon, amelyet Pesten csak jóval később, az 1760-as években kezdtek el árusítani.

Válogatott, finom ételek kerültek a királyi asztalra gazdag fűszerezéssel. Állítólag a nagyobb vendégfogadások alkalmával Mátyás személyesen is benézett a konyhába, kedvenc ételeit megkóstolta, és véleményt mondott az ízesítésről. A nagy műveltségű, a művészeteket és a tudományt támogató uralkodó reneszánsz életformájához hozzátartozott az étel és az ital kulturált fogyasztása is.

Picture
Beatrix sokoldalúságát jellemzi, hogy ő az első név szerint is ismert magyar sakkozó nő. A legenda szerint hazánkban a kíséretében érkezett itáliai, nápolyi szakácsok honosították meg a marcipánt. Mátyás király és Beatrix lakodalmán a számtalan finomság között ugyanis egy marcipánból készült sakk készlet örvendeztette meg a vendégsereget.
                                                                                                                            Kollát Gyula

Képek: misskatecuttables.com, diverteo.com, foodfeeder.wordpress.com, hu.wikipedia.org, en.wikipedia.org, blogspot.com, greenprofit.hu, indafoto.hu
0 Comments



Leave a Reply.

    Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
    Picture

    Olvastad már?

    "Zenés-táncos" csemegék
    A "bakancslistás" kávé
    Királynék a konyhában
    A meztelen lovas csokoládéja

    Csaták és lakomák
    Palacsinta klasszikusok
    Az asszonyszöktető prímás és az "anorexiás" királyné
    A "szakács", aki megírta a "Három testőr"-t
    Művészek és levesek

    Archives

    April 2015
    July 2014
    June 2014
    May 2014
    March 2014
    February 2014
    January 2014

    Cimkék

    All
    Alexandre Dumas
    Amadei Csokoládé
    Aragóniai Beatrix
    Bakancslista
    Cibetmacska
    Crêpes Suzette
    Császármorzsa
    Dumas Saláta
    Dumas Szakácskönyv
    Fánk
    Godiva Csokoládé
    Jack Nicholson
    Jókai Bableves
    Kopi Luwak
    Luxuscsokoládék
    Marcipán Sakk Készlet
    Marengói Csirke
    Marie Antoinette
    Medici Katalin
    Narancsos Palacsinta
    Palócleves
    Pavlova Torta
    Rigójancsi
    Simons Jewelers ékszerek
    Sissi
    Swarovski-kristályok
    Újházi Tyúkhúsleves
    Valrhona Csokoládé
    Wellington Bélszín

    RSS Feed

Powered by Create your own unique website with customizable templates.
  • Rólam
  • Tájak-emberek
    • Országok, vidékek
    • Csodás természet
    • Ember alkotta
    • Sziklavarázs
  • Turistaszemmel
    • Hazai tájakon
    • Imádott városom
    • Túraélmények
    • Túrakisokos
  • Fák, virágok
    • Gombák világa
    • Állati dolgok
  • Gasztro
    • Ételek és italok
    • Híres étkek
    • Vendéglátás
    • Fesztiválok
  • Nőkről
  • Írós/blogolós
    • Zöldségeim
    • Átjáró
  • Fotósarok