Királynék a konyhában

Egy sakkozó királyné, egy megcsalt királyné, és egy lefejezett királyné. A 15- 16- és 18-ik században éltek. Sorsukban egy-két közös vonás ugyan felfedezhető, ám annak, hogy itt egymás mellé kerültek más oka van. Jelesül a gasztronómiában vagy a kulturált ételfogyasztásban szerzett elévülhetetlen érdemeik.

---

A megcsalt királyné (és itt most nagyon sok név következhetne) Medici Katalin. 13 esztendős volt, amikor összeeskették a nála mindössze egy évvel idősebb Valois Henrik herceggel (később II. Henrik néven francia király). Az ifjúnak nemigen fűlt a foga a frigyhez, a pletyka szerint úgy taszigálták be a baldachinos ágyba arája mellé. Az első és egyetlen alkalmat követően kereken tizenkét esztendeig rá se nézett ifjú hitvesére.

Annál inkább a nála húsz évvel idősebb Diane de Poitiers-re. Őt tüntette ki szerelmével és halmozta el ékszerekkel és ajándékokkal. A királyné szerelmes volt férjébe, de úgy tett, mintha nem bántaná, hogy a szép Dianát részesíti előnyben vele szemben. Igazi asszony módjára úgy vélte, csak a gyomrán keresztül hódíthatja vissza imádott férjét.

A király gyakran vadászott és felesége gondoskodott arról, hogy a hazatérő „fáradt harcost” minden alkalommal olyan ételekkel és italokkal várják, amelyek felgyújtják benne a vágyat. Így került egy alkalommal firenzei módra készült vérpezsdítő illatú desszert a lagymatag férj tányérjára. A Crêpes Suzette nevű vaníliaillatú narancsos palacsinta Katalin királynő konyhájában látta meg a napvilágot (kevés reszelt narancs héjat és likőrt -általában Grand Marnier- tartalmaz, amelyet felszolgáláskor meggyújtanak).

---

Az azóta szinte francia nemzeti étellé vált fogás feltálalása nem maradt hatás nélkül. A „palacsintás” vacsorát követően rendre születni kezdtek a Valois-gyerekek és Katalin, kinek már terméketlen hírét költötte addigra a pletyka, végül is tíz gyermeket szült. A teljes igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a szép Diána sem nélkülözte teljesen eközben a király kegyeit. Henriknek ő volt az egyetlen szerelme, haláláig hű maradt hozzá.

Ugyancsak 13 évesen adták férjhez a „mi Mária Teréziánk” lányát, Mária Antóniát a (micsoda egybeesés az előző történettel!) nála egy évvel idősebb Lajos Ágost királyi herceghez (később XVI. Lajos néven francia király). A házasságot csak Marie Antoinette 22 éves korában hálták el! A király ezután sem sűrűn látogatta feleségét, aki a szórakozásba menekült a magány elől. Hajnalokig táncolt, kártyázott arisztokrata barátnőivel. Csak három dolog érdekelte: divat, kártya, költekezés.

Soha előtte és vélhetően utána sem költött királyné annyit ruhára, mint ő. Az volt a becsvágya, hogy a legelegánsabb francia nőként csodálják. Szenvedélyesen és csillagászati összegekben kártyázott, ezért ragadt rá a „Madame Déficit” gúnynév. Rengeteget áldozott udvari bálok rendezésére is. Esztelen költekezései okán még anyja, Mária Terézia is mértéktartóbb életre intette leveleiben.

---

Történt egyszer, hogy a királyné egy, a Tuilleriákban rendezett farsangi álarcosbálról megszökött, és álöltözetében elvegyült a tömegben, amely az utcákon kavargott. Időközben megéhezett és az utcai mézeskalácsos mestertől vásárolt egy fánkot. A fánk rendkívül ízlett neki, ezért az őt kísérő lovagnak meg kellett vásárolnia az árus egész készletét. A karnevál elmúltával a mestert a palotába rendeltette. A mézeskalácsos elmondta a fánk receptjét és elkészítési módját a királyné cukrászának. A cukrász egy kicsit finomította a receptet, és ettől kezdve a királyi lakomák kedvelt finomságává vált a fánk. Innen keltezik a fánk európai elterjedésének történetét.

A mártírsorsú királynő e finomsággal (is) beírta nevét a történelembe. Kivégzésekor büszkén, királynéhoz méltón viselkedett.

A harmadik királyné már igazán a „miénk” és ő Aragóniai Beatrix. Kétszeresen is királynénk, hiszen előbb Hunyadi Mátyás, majd II. Ulászló feleségeként viselhette a címet. Ő nem egy konkrét étel kapcsán, hanem a korabeli étkezési szokások megreformálásában játszott szerepe okán szereplője az összeállításnak. Nagy érdemei vannak az akkoriban dívó nagyevés és nagyivás felszámolásában.

Saját konyhát tartott fenn a királyi konyha mellett, ahonnan nápolyi receptek alapján készített ételek és cukrászsütemények kerültek ki, melyek szépsége néha szobrászok alkotásaival vetekedett. Még fagylalt is szerepelt a királyi étlapon, amelyet Pesten csak jóval később, az 1760-as években kezdtek el árusítani.

Válogatott, finom ételek kerültek a királyi asztalra gazdag fűszerezéssel. Állítólag a nagyobb vendégfogadások alkalmával Mátyás személyesen is benézett a konyhába, kedvenc ételeit megkóstolta, és véleményt mondott az ízesítésről. A nagy műveltségű, a művészeteket és a tudományt támogató uralkodó reneszánsz életformájához hozzátartozott az étel és az ital kulturált fogyasztása is.

---

Beatrix sokoldalúságát jellemzi, hogy ő az első név szerint is ismert magyar sakkozó nő. A legenda szerint hazánkban a kíséretében érkezett itáliai, nápolyi szakácsok honosították meg a marcipánt. Mátyás király és Beatrix lakodalmán a számtalan finomság között ugyanis egy marcipánból készült sakk készlet örvendeztette meg a vendégsereget.
                                                                                                                            Kollát Gyula

Képek: misskatecuttables.com, diverteo.com, foodfeeder.wordpress.com, hu.wikipedia.org, en.wikipedia.org, blogspot.com, greenprofit.hu, indafoto.hu