"Zenés-táncos" csemegék

Végy egy hallhatatlan balerinát, adj hozzá egy lovaggá ütött szopránt és „bolondítsd” meg az egészet egy operettrajongó legendás konyhaművésszel. Hogy mi sül ki ebből? Három csodafinom desszert, melyek évszázados „fennállásuk” alatt mit sem veszítettek népszerűségükből.

---

Pavlova torta - A róla elnevezett, tejszínhabbal és gyümölcsökkel töltött habcsókkoronát a balerina tiszteletére készítették Ausztráliában vagy Új-Zélandon (a két ország között máig vita folyik ez ügyben) egy turné alkalmával. A légies sütemény a balerinák fehér tüllszoknyáját, a tütüt hivatott idézni, hazájában pedig ma már szinte nemzeti eledelnek számít, ami a karácsonyi asztalról sem hiányozhat.

Nem tudni, hogy végül ki is találta fel a Pavlovát, de 1935. október harmadikán Perth várásában, az Esplenade Hotelben egy bizonyos Bert Sache már olyan recept szerint sütötte a Pavlova tortát, ahogy ma is teszik. A hagyományos Pavlova, ahogy ma az ausztrálok ismerik, nagy, kerek édesség, amelynek az összetevői felvert tojásfehérje, cukor, ecet, kukoricaliszt, tejszínhab, gyümölcs.

Anna Pavlovát (1881-1931) a valaha élt egyik legnagyobb balerinaként tartják számon, talán máig sem tudja senki úgy eltáncolni a hattyú halálát, mint ő. Legenda. Ő volt az aki a balettet a világ számos részén, így Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon is népszerűvé tette.

Péche Melba (Melba kehely) - Lehúzott héjú barack két gombóc vaníliafagylalttal, málnaszósszal leöntve – mindez egy opera első felvonásának misztikus hattyúját hivatott bemutatni. E különleges desszertet Auguste Escoffier mesterszakács kreálta a híres ausztrál opera-énekesnő számára 1892-ben Londonban a Savoy hotelben, Wagner „Lohengrin” című operájának bemutatója után.

Dame Nellie Melba (1861-1931), született Helen Porter Mitchell, egy legendás ausztrál. Mesésen szép szoprán hang, csodás koloratúrkészség, briliáns technika, utánozhatatlan színpadi jelenlét jellemezte. A Brit Birodalom Rendjének lovagja és ő lett az első ausztrál, aki a Time magazin címlapjára került. Sírján a Bohémélet Mimijének búcsúszavai olvashatók: "Addio, senza rancor" (harag nélkül búcsúzzunk).

Poire belle Helene (Szép Heléna körtéje) - klasszikus francia desszert: sűrű, édes, vaníliás szirupban posírozott gyümölcs, amelyet vaníliafagylalttal és forró csokoládéöntettel tálalnak.

A modern francia konyhaművészet legendás alakja, Auguste Escoffier (1846-1935) kreálta Párizsban, az 1864-ben bemutatott és kirobbanó sikert arató Offenbach-operett, a „Szép Heléna” tiszteletére. A kor nagy szakácsművésze, a már életében legendává vált, César Ritz üzlettársa és a francia konyha megújítója volt.

A finomságot bárki otthon is elkészítheti az alábbiak alapján:

Hozzávalók: 4 szép, érett körte, fél citrom leve, 15 dkg cukor, 1 vaníliarúd kikapart magjai, fél liter víz, 10 dkg étcsokoládé, 1 dl tejszín,1 evőkanál vaj, 8 gombóc vaníliafagylalt.

Elkészítés: A körtéket úgy hámozzuk meg, hogy a száruk rajtuk maradjon. Amint kivágtuk a magházukat, dörzsöljük be a citromlével, hogy ne barnuljanak meg. A vizet forraljuk fel a vanília magokkal és a cukorral, majd lefedve kis lángon puhára főzzük benne a körtéket (vigyázzunk, hogy ne főjenek szét). Hagyjuk kihűlni a körtéket.

A csokoládéöntethez az étcsokoládét gőz fölött olvasszuk meg, keverjük hozzá a tejszínt és a vajat. A körtékre csurgassuk rá a forró csokoládét és tálaljuk mellé vaníliafagylaltot.
                                                                                                                         Kollát Gyula

Kép: dominickcosta.com, theconstanthunger.com, dessert.net.au, frombatoparis.com