A világ legismertebb festménye. A Mona Lisa név hallatán mindenkinek azonnal beugrik a titokzatos mosolyú hölgy arcképe. A kép modelljét illetően számtalan találgatás, okfejtés látott már napvilágot. Néhányan azt állítják, hogy Da Vinci saját magát festette le női ruhában, ám sokak szerint a kép egy bátor 15. századi asszonyt, a „Tigris”-t ábrázolja. De ki is volt ő? „Ha megírnám az életem, megdöbbenne a világ”, mondta utolsó évei egyikében bizalmasának, egy szerzetesnek. Szó se róla, nem mindennapi élete volt ennek a – honfitársai által csak „Il Tigre” becenévvel illetett – hölgynek, akinek egyedül kellett szembenéznie Európa egyik legkegyetlenebb, kérlelhetetlen családjával a Borgiákkal. Caterina Sforza - Lady Imola, Forli grófnője – (1463-1509). Apja a kegyetlen, zsarnok természetű, híres parázna Galeazzo Maria Sforza (Milánó hercege), anyja Lucrezia Landriani, egy udvaronc felesége, aki történetesen a hírhedt herceg közeli barátja. 1473-ban (tíz éves korában!) férjhez adják Girolamo Riariohoz (anyja IV. Sixtus pápa testvére), melyet megünnepelnek ugyan, de tényleges egybekelésükre csak a lány 14. életévének betöltésekor kerül sor. Pápa nagybátyjától a férj megkapja az Imola ura címet. Életük Sixtus pápa 1484-es halálával hirtelen és gyökeresen megváltozik. Halálhírére káosz és zavar lesz úrrá Róma városán. Caterina (hét hónapos terhesen!) az Angyalvárba lovagol, hogy a védők és tüzérség feletti irányítást átvéve jobb pozícióból tárgyalhasson az új pápaválasztás feltételeiről, míg férje csapataival a város stratégiai pontjain várja a fejleményeket. Miután a Szent Kollégium megerősíti Riariot eddigi tisztségeiben és kártérítést is fizet számukra, Caterina átadja az Angyalvárat (12 napig tartotta) és csapataikkal elvonultak Forliba. 1488-ban az adók ellen háborgó polgárok Girolamot megölik, Caterinát és gyermekeit pedig fogságba ejtik. Ravaldino fellegvára azonban nem adja meg magát az összeesküvőknek, ezért Caterina felajánlja, hogy meggyőzi a várkapitányt (Tommaso Feo), és jóhiszeműségét bizonyítván otthagyja gyermekeit túszként a fogva tartóknál. Egyáltalán nem áll azonban szándékában a kapitányt a vár feladására biztatni, sőt azzal fenyegeti meg a várost, hogy a duzzasztógát megnyitásával elárasztja azt, és amennyiben gyermekeinek baja esik, kegyetlenül megbosszulja. Egy legenda szerint Caterina, amikor gyermekei megölésével fenyegették, felállt a vár fokára és a következőket mondta szoknyáját emelve és a szemérmére mutatva: „Tegyétek meg, ha akarjátok! Van még amivel újabbakat szüljek!” Végül is nagybátyja, Ludovico Sforza (Milánó hercege) közbenjárására visszakapja mind Imolát, mind Forlit. (jobbra a képen: a legendás várjelenet az életéről készült filmben - Caterina szerepében Gina McKee) Férje halála után Caterina őrülten szerelmes lesz hűséges várkapitányának (a nála majd' tíz évvel fiatalabb) öccsébe, Giacomo Feo-ba, és 1488-ban titokban össze is házasodnak. A szerelmes asszony szinte minden hatalmat átad Giacomónak, aki mindenféle rangokat osztogat rokonságának és egyre arrogánsabb lesz. Talán a sors iróniája, hogy második férjét az elsőhöz hasonlatosan az adóterhek ellen tiltakozó polgárok gyilkolják meg 1495-ben. Időközben, Ince pápa halálát (1492) követően Rodrigo Borgia (VI. Sándor) fejére kerül a pápai tiara. A Borgiák egyre több területet kívánnak a hatalmuk alá vonni, emiatt intrikálnak, gyilkolnak és háborúznak. 1496-ban Caterina harmadszor is hűséget esküszik, ezúttal a helyes és intelligens Giovanni di Medicinek. Ebben a házasságban szüli meg 1498-ban utolsó és legjobban szeretett gyermekét, Ludovico-t, aki Giovanni dalle Bande Nere néven vált híres zsoldoskapitánnyá és nemzeti hőssé. Férje még ebben az évben egy hirtelen betegség következtében meghal, így Caterinának egyedül kell szembenéznie Borgiákkal. Amint Cesare Borgia Forli vára alá érkezik 15.000 katonájával és 17 ágyúval, maga is páncélt ölt és kijelenti: „Ha meg kell halnom, haljak meg meg mint egy férfi” (Caterina fiatal kora óta kiváló fegyverforgató). Heteken át folyik a vár ostroma, ám a védők hősiesen kitartanak. Amit az ostromlók lerombolnak nappal, azt a védők helyreállítják éjjel. Caterina magányos ellenállását egész Olaszország csodálja, ekkor kapja becenevét: „Il Tigre” („A Tigris”). Az ostrom eredménytelenségét látva Cesare taktikát változtat, és elkezdik a falak éjjel-nappal történő folyamatos ágyúzását. Hat nap után sikerül is két nagy rést ütniük a falakon, melyen át bejutnak a várba. Caterinát szerencséjére nem Cesare emberei, hanem egy francia kapitány ejti foglyul, aki csodálja szépségét és bátorságát. A francia lovagiassági kódex szerint a nők nem tekinthetők hadifogolynak, és amikor a francia sereg tovább vonul Yves d'Allègre tábornok azzal a feltétellel adja át Caterinát Cesare Borgiának, hogy megígérteti vele, vendégként bánik a hölggyel. Ám Borgia nem egy szavatartó ember, így a rómaiak nagy élvezetére aranyláncokban vezetteti végig az utcákon az elfogott hercegnőt. A Belvedere-palotában tartják fogva, de miután menekülni próbál, szökése felfedezését követően az Angyalvárba zárják. Fogsága alatt Cesare Borgia brutálisan megerőszakolja őt, majd egy mocskos cellába záratja. Végül is a francia tábornok rábeszélésére 1501 június 30-án kiszabadul fogságából és Firenzébe utazik, ahol gyermekei már várnak rá. Rabsága alatt sokat szenvedett, egészségi állapota sokat romlott, de lélekben erős maradt. Sok ember gyűlölte akkoriban a Borgiákat, akik szemében Caterina hősnő volt és amint egy velencei krónikás írta: „Kétségtelen, hogy ekkoriban ő Olaszország első számú hölgye.” Caterina élete hátralévő részében csendes, nyugodt életet élt. Ha valamikor is elképzelhető ennek a harcos hölgynek az arcán a Mona Lisa-i mosoly, az csak életének ebben a szakaszában lehetett. Kollát Gyula Képek: getglue.com, phys.org, giornale.ilsettimosenso.com, kleio.org, paradoxplace.com, kleio.org, liveinterenet.ru, fansshare.com, pinterest.com
0 Comments
Leave a Reply. |
Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
Olvastad már?A szívek királynői Archives
January 2018
Cimkék
All
|