„Mindig kalapot és kesztyűt viselt, de Munkást szívott - azt mondta, az tiszta dohány... mostanra egyedül maradt - kihaltak mellőle az emberek, akikkel volt közös témája -; nem a büszkesége miatt, hanem azért, mert az ő generációja külön kaszt volt, a műveltek kasztja a háborút követő zavaros értékítéletű világban.”* A diákszerelmek nem igazán szokták kiállni az idők próbáját. Fiatalság bolondság, a nagy érzelmek jönnek-mennek. Ám az övék a szabályt erősítő kivétel. Hamar „beleestek” egymásba (Miklós 17, Fanni 14 éves volt ekkor), és a dologból sírig tartó szerelem lett. Meginogni csak Miklósnak sikerült, igaz neki mindjárt kétszer is. Az első botlást idegenben követte el, amidőn tanulmányai Csehországba szólították. Megismerkedett egy német gépírókisasszonnyal, Klementine Tschiedellel (Tinivel). A dolognak csupán egy nyertese lett, jelesül a versirodalom, mert egy ideig párhuzamosan születtek szerelmes versek Fifinek (Fanni beceneve) és Tininek is. Radnóti Miklós végül egy év után visszatér Magyarországra (Tini nélkül), és kapcsolatuk Gyarmati Fannival kiteljesedik. A lány azután 1931 telén „meg is kéri a fiú kezét”, mondván: „Miklós! Én hozzád akarok menni feleségül.” A szülők akaratához igazodva azonban meg kellett várniuk, míg Radnóti ledoktorál Szegeden, így a frigy hivatalosan csak 1935-ben köttetik meg. Fanni méltó szellemi társa a költőnek, kapcsolatuk az egyenlőségen, a kölcsönös tiszteleten alapul, ám az összhang ellenére Radnóti nem marad végig hűséges: hatévi házasság után beleszeret felesége barátnőjébe, Beck Judit festőművészbe. Fanni tud a románcról mégsem szakítja meg Judittal való barátságát. Belül azonban szenved, bár naplójában így ír: „ha Miklósnak örömöt okoz, örüljön”, a válás gondolata fel sem merül benne. A szeretők végül szakítanak, és amikor Fannit arról kérdezték, nem félt-e attól, hogy Judit miatt házasságuk zátonyra fut, csak ennyit válaszolt: „közöttünk ott voltak a versek!” Végül is kilenc év adatott nekik, hogy halhatatlan szerelmük házaséletük során kiteljesedjen. A költőóriás tragédiája mindenki előtt ismert, Fanni 1944-ben elvesztette szerelmét. Soha többé nem is kereste azt másnál. Élete további részét a tanításnak szentelte. Tanítványai szerint mindig zárkózott volt, de nem barátságtalan - nagyon is valódi életet élt, amelybe belefért egy-egy kávéházi beszélgetés irodalomról és művészetről a diákokkal is, ám a férjéről ők is hiába kérdezték. Egy esetet leszámítva (a bori túlélő György Istvánt) soha nem adott interjút, nem írt Radnótiról, és nem járt el a költőhöz kapcsolódó hivatalos rendezvényekre. Erről így vall: „Nincs ebben semmiféle szilárd elhatározás vagy tiszteletreméltó szerénység, ez alkati kérdés és ízlés dolga. Úgy érzem, nem nekem kell megmagyaráznom a verseket, azok magukért beszélnek, a többi pedig az irodalomtörténet dolga.” Az egyik tanítvány, Telihay Péter rendező úgy emlékezik vissza Fifi nénire, mint szigorú, kemény tartású úrinőre, akinek a műveltsége fogalom volt a főiskolán. „...A korról, amelyben éltek, szívesen mesélt, de olyan tárgyilagossággal, mintha maga is külső szemlélő lett volna. Akkor sem láttuk rajta semmi nyomát valamiféle elérzékenyülésnek, amikor a vizsgákon, ahol a bizottság tagja volt, valaki Radnóti-verset mondott. Kizárólag szakmai szempontok alapján ítélte meg a produkciót, csupán annyi privilégiumot engedett meg magának, hogy Radnótit mindig úgy emlegette: a férjem. Soha nem akarta helyretenni a nyilvánvalóan téves értelmezéseket sem, legfeljebb annyit mondott utánozhatatlan finomsággal, hogy »Kérem, ez csacsiság.« …” Bálint András, a Radnóti Színház igazgatója mondta róla: „...Nagyszerű asszony, és meg lehet érteni a hallgatását, mert nem lehet könnyű ez a hat évtizede tartó özvegység. Annyira visszavonult, hogy sok irodalomkedvelő sem tudja, hogy még él. Ő maga mesélte, hogy évekkel ezelőtt, amikor egy hivatalban megmondta a nevét, az asztalnál ülő kislány meglepődve kérdezte: »Valóban az érettségi tétel feleségének tetszik lenni?« Gyarmati Fanni élete egyáltalán nem mondható átlagosnak, mégis úgy érzem, hogy helyén való most itt, ez a (egy filmből kölcsönzött) gondolat: „A jó tanárral nem történik semmi különös. Az élete csendesen átfolyik mások életébe.” Kollát Gyula Dr Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni (1912. szeptember 8. - 2014. február 15.) Radnóti és Gyarmati Fanni egymáshoz bújó párja 2010 óta köszönti minden reggel a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanulóit. Fifi nénit Gyurcsek Ferenc formálta meg az örökkévalóságnak, az országban ez az egyetlen szobor, amelyen a költő szerelmével együtt mutatkozik. *Telihay Péter rendező
Forrásmunkák: Százéves Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós özvegye, kotvefuzve.postr.hu - Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni hatvan éve némán ő, Vrabec Mária, vasarnap.com Képek: civishir.hu, cultura.hu, postr.hu, librarium.blog.hu, budaorsiinfo.hu, nlcafe.hu, szegedma.hu, moly.hu
0 Comments
Leave a Reply. |
Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
Olvastad már?A szívek királynői Archives
January 2018
Cimkék
All
|