Spanyol tájakon 2. – Katalónia

​Spanyolország nagy ország. Megismeréséhez/bejárásához nem hogy – egy turista által ott töltött – két hét, de valószínűleg egy élet is kevés lenne. Tájegységekre vagy tartományokra bontva azonban már nem tűnik lehetetlennek legalább részlegesen megismerni az Ibériai-félsziget nagyobbik országát. Egyik meseszép vidékét már korábban bemutattam (Andalúzia, az érzékek birodalma), most egy újabb tájegységgel ismerkedünk.

---

​A katalánok sokszor mondják magukról, hogy ők nem spanyolok és ez így is van. Itt nem veregetik meg a hátadat a bárban és próbálják minden koccintáskor utánozni a szád mozgását amikor azt ismételgeted, hogy „egészségedre”, és ha katalán lakótársakkal áldott meg a sors, nem sokat erőltetik majd az együtt lógást sem. Barcelona éjjel-nappal, januártól decemberig hemzseg a turistáktól, amitől értelemszerűen fáradtak a helyiek, éppen ezért vegyülni eleve nehéz.*
A harmad Magyarországnyi területű Katalónia (katalánul Catalunya) Spanyolország északkeleti részén, a Földközi-tenger partján fekszik. Északon Andorra és Franciaország, délen Valencia, nyugaton pedig Aragónia határolja. Valaha önálló, független állam volt, mely státuszra ma is vágyakozik.²

​A hárommilliós főváros, Barcelona bemutatására ezen írás keretei szűkösek, róla majd egy külön írásban máskor. Gaudi alkotásai kapcsán egyébként már három írásban is foglalkoztam a várossal (Világszép lakóházak városa, Gaudi „Disneyland-je” - A Güell park és Gaudi és a Szent Család), így most csak néhány képpel kárpótollak benneteket a bemutatás elmaradása okán. (a geléria képeire kattintva egy-egy „Gaudis” íráshoz juthattok el)

​Ha valaki is bánkódna a főváros kimaradása miatt, sietek megnyugtatni, hogy Katalónia sokkal több mint Barcelona, rengeteg gyönyörűség van még rajta kívül ezen a vidéken. Alább sokkal inkább hangulatos kis települések, eldugott csodák bemutatására törekszem, és természetesen sorra kerül majd a Costa Brava is.
Ha van igazán romantikus hely Katalónia északi partvidékén, az a Jardi Botáni Marimurtra. Itt minden megtalálható, ami kell egy pár órányi andalgáshoz. Színes virágok ezrei, pihenőhely egy szikla tetején és a végtelen tenger látványa. 

​Az ötlet egy német gyáros, Karl Faust Schmidt fejéből (vagy inkább szívéből) pattant ki. 1918-ban a botanikát szerető üzletember elkezdett földeket vásárolni Blanesben, hat évvel később pedig elkezdte összegyűjteni a világ minden tájáról a növényeket. Ezt a munkát egészen 1952-ig maga felügyelte – a háza is a kertben volt –, halála után pedig a blanesi önkormányzat folytatta a mára már Nemzeti Örökségnek számító park gondozását.

Katalónia északnyugati végébe ugrunk, a francia határ mellé:
Val d'Aran – Azok számára, akik a túrázást részesítik előnyben, több mint 300 km hosszú, változatos útvonal áll rendelkezésére. Miután bőven vannak 2000 méter fölötti csúcsai, ezért egész télen garantáltan találunk olyan sícentrumokat, ahol élvezhetjük a csúszás örömeit. ​

​Következzék Katalónia „Velencéje”:
Empuriabrava – Számtalan yacht, laguna és gyönyörű házak sorjáznak a parton, így jogos az itáliai várossal való párhuzam. A terület a 60-as években nem volt más, mint egy mocsaras vidék. 1964-ben az Eurobrava S.A. cég egy csatornákkal szabdalt üdülőparadicsomot tervezett meg, amit egy évvel később el is kezdett építeni, ám végül az önkormányzat fejezte be. Manapság a közel nyolcezer lakosú település már évente 80.000 turistát fogad.

​Lássunk egy „elsüllyedt” falut is:
Sant Romà de Sau – A település templomát a 11. században építették. 1962-ben olyan döntés született, hogy a völgyben – ahol település feküdt – víztározót építenek. Az elárasztás előtt a házakat és az ott lakókat természetesen feljebb költöztették, ám a templom maradt a helyén. Azóta a vízállástól függően a „hol van, hol nincs templom” a turisták és a fotósok kedvence lett.

​A legenda szerint patás a katalánok földjén is ügyködött, melynek eredménye az El Pont del Diable (az ördög hídja) – A 2000-ben világörökségnek nyilvánított – 217 m hosszú és 27 m magas – kétszintes híd valamikor az i.e. 63-14 közötti időszakban készült el. A római kori Tarraco, az ibérai tartomány egyik legfontosabb székhelyének folyamatos vízellátása indokolta a megépítését.

​Egy másik hídhoz ugyan a sátánnak semmi köze, ennek ellenére érdemes felkeresni:
Pont de Besalu – Besalu hídja közel ezer éve biztosít átkelési lehetőséget a Fluviá folyó felett, bár hajdanán egészen másként nézett ki. A 105 m hosszú és 30 m magas, bástyákkal szabdalt híd jelenlegi formáját az 1315-ös nagy árvíz után nyerhette el amikor teljesen újjá kellett építeni.

​Következzék néhány kihagyhatatlan építmény, jelesül két kolostor és egy vár:
Santa Maria de Montserrat – A 880 környékén épült bencés kolostorban található a Fekete Madonna, melyet a katalánok csak La Moreneta (a kis fekete) névvel illetnek. Nehéz időket élt meg – elrabolták, megégették (igazából nem a lángoktól, hanem a lakkrétegtől fekete), eldugták évszázadokra majd elköltöztették, ám a szobor mindent túlélt. Zarándokok, turisták milliót vonzza.

Sant Miquel del Fai – Ennél festőibb helyen aligha találunk kolostort Katalóniában. 1835-ig lakták szerzetesek, és bizony igen jó dolguk volt, már ami a látványt illeti. ​

​Montfalco vára – Ezt a várat már csak azért is érdemes meglátogatni, mert bármily hihetetlen, csak úgy került más kézbe, ha elajándékozták...vagy ha elkobozták. A dolog pedig úgy történhetett, hogy a vár azt követően épült, hogy a mórokat az országból véglegesen elűzték.

​A végére hagytam Katalónia tengerpartját, talán nem is véletlenül:
Costa Brava (azaz vad, avagy szaggatott part) – A partvonalon vannak sziklaszirtes szakaszok, valamint vegyesen kavicsos és homokos strandok. 153 kilométeres partszakaszról van szó, amelynek déli vége a Barcelona közeli Blanes, az északi pedig a spanyol-francia határ. A halászfalvak közül talán a legvonzóbb Tossa de Mar (lentebb a képen), melyet a „Costa Brava gyöngyszemének” is szokták nevezni.

​Lássunk néhányat a legszebb partszakaszok, strandok közül. Sorrendben: Cala Bramant (Llança), Cala Estrata és Platja de Castell (Palamós), Cala Cullero (Cadaqués), Cala dels Frares és Platja de la Boadella (Lloret de Mar).

​Katalónia fővárosa és legnagyobb városai (Girona, Lleida, Tarragona) most kimaradtak a bemutatásból, ám – mint látható –, rajtuk kívül is bőséggel kínál látnivalót Spanyolország gyöngyszeme. Talán nem véletlen, hogy ez az országrész adja a turisztikai bevételek negyedét és évente mintegy 18 millió turista keresi fel a világ minden tájáról. (lentebb a záróképen Peratallada a Costa Brava egyik legszebben fennmaradt középkori városa)
​                                                                                                                  Kollát Gyula

² A barcelonai grófságot még Nagy Károly frank császár hozta létre a 9. században, afféle ütközőállamként az ibériai arab államok és a frank területek között. A grófság, amely a 10. századtól már lényegében önállóságot élvezett, a 12. században dinasztikus módon egyesült Aragóniával. 1469-ben II. Ferdinánd aragóniai király és Izabella kasztíliai királynő házasságával megszületett az egységes spanyol állam, amelyben azonban Katalónia megőrizte parlamentjét és törvényeit. Ez egészen 1714-ig tartott, amikor is V. Fülöp Barcelona bevétele után megszüntette a katalán autonómiát. A saját nyelvvel, kultúrával, kollektív identitástudattal bíró katalánok ma állam nélküli nemzetnek érzik magukat.

Kapcsolódó tartalmak:

​Forrás: *Az örök riválisok: Barcelona kontra Madrid, Szabó Edina, globspot.hu – Így vesztette el Katalónia az önállóságát, mult-kor.hu – Varázslatos sziklakert a tenger felett, Bartha Tibor, catalunya.blog.hu

Képek: absta.pl, cloudinary.com, jobbatical.com, guidebarcelona.net, amazonaws.com, ytimg.com, active-traveller.com, cdn.blog.hu, staticflickr.com, twimg.com, cdn.blog.hu, staticflickr.com, nocookie.net, warnet.ws, pinimg.com, diputaciolleida.cat, cintosoler.blogspot.com.es, calallevado.com, redcostabrava.com, beachoo.com, pinimg.com, 500px.org, panoramio.com