Egykoron a fél világ rettegte, befolyása egy egész kontinensre kiterjedő volt. Nevének hallatán még a legbátrabb katonák szívébe is félelem költözött. Miután azonban csillaga leáldozott, ellenfelei tettek arról, hogy soha többé ne jelentsen gondot számukra. Egy, a semmi közepén lévő icipici szigetre száműzték, mely onnantól egészen haláláig a Kis Nagy Ember otthona/börtöne lett. Szent Ilona-szigete (Saint Helena Island) az Egyesült Királyság tengeren túli területeinek egyike, mely az Atlanti-óceán déli részén, Afrikától nyugatra helyezkedik el (egészen pontosan 1868 km-re Angola partjaitól). Vélhetően a kutya sem igazán tudna a sziget létezéséről, ha nem itt élte volna le élete utolsó éveit a világ leghíresebb számkivetettje. Azonban erre a szigetre száműzték az angolok Bonaparte Napóleont*, aki 1815-től élt itt 1821-ben bekövetkezett haláláig. Hogy mekkora elszigeteltséget jelentett itt élni, azt jól érzékelteti az a tény, hogy az angliai Plymouth előtti vizekről induló hadihajó – mely a császárt és 27 fős kíséretét szállította – pontosan az indulástól számított hetvenegyedik napon érte el Szent Ilona szigetének partjait. Ismerkedjünk most meg a parányi szigettel (területe valamivel kisebb, mint a Csepel-sziget fele), mely nagyjából 17 km hosszú és 10 km széles. A 2016-os adatok szerint mintegy négy és félezer lakója van, akiknek pontosan a felét az afrikai (rabszolga) leszármazottak teszik ki, negyedüket a fehérek (részint a brit gyarmatosítók utódai, részint amerikaiak) alkotják, míg a fennmaradó 25% kínai bevándorló. A kopár partvonallal ellentétben a sziget belsejében szubtrópusi buja, zöld növényzet található. Ami a látnivalókat illeti, természetesen a Napóleonhoz köthető objektumok vonzzák a legtöbb érdeklődőt, azaz a Longwoodban található ház, melyben mindennapjait töltötte, és a tőle nem messze található sírhelye. A házban a bútorzat nem eredeti, mert azokat a francia nemzet már méltó becsben, Párizsban őrzi. A terület szélén áll egy kis házikó, magányosan, egy meredély sarkában. Ez a házikó Napóleon kívánságára készült, távcsövével innen pásztázta a végtelen láthatárt. Egyébként a ház, a kert és a sír területét a franciák megvásárolták az angoloktól, így azok francia felségterületen állnak. A sír is üresen áll már, ugyanis a császár holttestét 1930-ban Párizsba szállították, ahol az Invalidusok templomában, hatalmas gránitszarkofágban nyugszik. Persze, a Napóleonhoz köthető látnivalókon túl is van még néznivaló a szigeten, többek között a Fort James erőd vagy a 90 méter magasságból lezúduló Heart Shaped-vízesés, mely a téli esőzések hatására tavaszig bővizű, míg nyáron gyakran kiszárad. Erdős sétaút vezet hozzá, amely a James-völgy déli végén lévő Barnes Road-ból vezet a zuhatagig, ahol egy kilátópont található. Ezen túl a szigeten él a világ legidősebb állata, az ebben az évben 185 éves kort betöltött Jonathan nevű óriásteknős. Természetesen túrázásra is van lehetőség a szigeten, hiszen a hegyek borította vidéket ösvények hálózzák be, így akár tizen-huszon kilométereket is kutyagolhatunk a csúcsok között, útba ejtve akár a Diana-csúcsot is, mely a maga 818 méterével a sziget legmagasabb pontja. Ami a sziget élővilágát illeti, a növény- és állatvilág a benépesedés során behurcolt fajokkal cserélődött ki. Valamikor hatvannál több endemikus (csak itt honos) növény élt Szent Ilonán, melyekből mára 45 maradt, azok 40%-át is kihalás fenyegeti. A környezetvédők próbálják visszafordítani a hanyatlás folyamatát, életre keltve olyan fajokat, amelyekből csak egy-egy egyed maradt. Az utolsó példányokat szaporítják, s utódaikat visszatelepítik a vadvilágba. Kézzel(!) végzik a beporzást, mert a méheknek túl messze van a sziget. A sziget vonzereje éppen az, ami a legnagyobb hátránya: a jelentős távolsága a kontinensektől. A legközelebbi szárazföld mintegy 1300 kilométerre van innen északnyugatra, és az sem nagyvilági hely. Ascension egy másik, az óceánból kiemelkedő, vulkanikus szikla. Addig pedig csak a végtelen víz. Korábban Szent-Ilonát egy mindössze három hetenként érkező hajójárat kötötte össze a külvilággal, azonban napjainkban változott a helyzet. A közelmúltban átadott repülőtéren a napokban landolt az első gép, mely a tervezett rendszeres légiforgalom első „fecskéje”. Bár a londoni sajtó a világ legfeleslegesebb repülőterének nevezi a közelmúltban megnyílt légikikötőt, azért egészen bizonyos, hogy megléte nagy változásokat hoz majd a sziget életében. Ahogy nagy változást hozott Napóleon életében is a sziget, és nem csak az életminőséget illetően. “Ez a tragikus száműzetés a távoli, magányos szigeten, az egyenlítői nap heve alatt, az óceán kellős közepén, szintén hozzájárult ahhoz, hogy sorsát az a romantikus dicsfény övezze, amely mindig izgatni fogja az emberek képzeletét. Közrejátszott annak a legendának a kicsírázásában is, amely átgyúrta történelmi szerepét. A királyok mártírjaként visszaváltozott Franciaország számára a nemzeti forradalom héroszává. Nemcsak azért tartották fogva, mert már nevének hallatára is rémület fogta el őket: bosszút álltak a jöttment katonán, aki odáig merészkedett, hogy egy főhercegnőt kényszerítsen magához feleségül.” (George Lefebre: Napóleon) Kollát Gyula Egy másik alkalommal itt írtam még Napóleonról: Nők, akiktől félt Napóleon * Bonaparte Napóleon az európai történelem egyik legkiemelkedőbb alakja. A világtörténelemben a leghíresebb és legtöbbet emlegetett hadvezér, a hadvezetés máig élő ikonja. Személyében a történelem egy olyan egyéniségével találkozunk, akinek életével eddig mintegy 200.000 mű foglalkozott (írt róla többek között Balzac, Stendhal, Dumas, Tolsztoj és Bernard Shaw is), aki 60 kisebb-nagyobb ütközetben vett részt, vagyis többen, mint Nagy Sándor, Hannibál és Caius Iulius Caesar együttvéve. Háborúiban egymilliónál is több francia katona esett el, de még milliók pusztultak el Európa lakosságából is. Személye körül szinte kultusz alakult ki, már kortársainak nagy többsége is zseninek tartotta, akit csak „imádni vagy gyűlölni” lehetett. Kapcsolódó tartalmak: Képek: vidiani.com, wp.com, sainthelenaisland.info, roughguides.com, wikimedia.org, independent.co.uk, sthelenatourism.com, naturalworldsafaris.com, thetimes.co.uk, tantzizi.com, revuedesdeuxmondes.fr
0 Comments
Leave a Reply. |
Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
Olvastad már?Nem tériszonyosnak való vidék! Archives
November 2017
Cimkék
All
|