Innen már csak egy bő kilométert kell megtennem, hogy a csúcsra érjek. Kisvártatva megkerülöm a Szász-bércet, ami a környező hófehér mészkőszikláktól eltérően barna színű, és egykori bazaltlávából keletkezett. Picit továbbhaladva egyszer csak feltűnik egy tábla az út mentén, ami feliratával megállásra késztet. Ez áll rajta: GABBRÓ INTRÚZIÓ. Semmi egyéb cicó, meg „fölösleges” magyarázat, röviden, tömören ennyi. Na, mondom magamban, erre varrjál gombot kedves vándor. Kóstolgatom a szót, de igazából fogalmam sincs, hogy ezt a valamit eszik-e, vagy isszák. Tény, hogy remek, dallamos a név, és úgy vélem, hogy aminek ilyen szép neve van az csak finom lehet. Talán egyszer majd megkóstolom. Még egy nekiiramodás és fenn vagyok a tetőn, azaz a felhagyott bánya udvarán. Az asztallap simaságúra gyalult területet fehér, szürke, és vörös színekben pompázó meredek falak határolják körben, kivéve a nyugati oldalt, mely irányban nagyszerű kilátás nyílik a Béli-medence szelíden hullámzó dombjaira. A várfalszerűen magasodó sziklafalak egy-egy pontján bástyaként tornyosuló magányos sziklaszirtek vigyázzák a környék nyugalmát. Fenséges, holdbéli tájat idéző sziklabirodalom ez, kövei évmilliókról mesélnek. Más kilátópontokhoz hasonlatosan az itteni látványtól sem könnyű elszabadulni, de egy idő után mégis rászánom magam az indulásra, mert tudom, hogy majd kissé feljebb a csúcsról letekintve még varázslatosabb élményben lesz részem. Egy kisebb meredek kaptatót is le kell küzdeni a feljutáshoz, de a látvány minden fáradtságért kárpótol. Innen látható igazán (a gyönyörű panorámán kívül persze), hogy mit is tett az ember egy évszázad alatt a heggyel. 1910-re épült meg a hegy mellett az a cementgyár, amely ettől kezdődően „falni” kezdte annak mészkövét. A Bélkő testéből nyert alapanyagból kezdetben napi 90 tonna klinkert állítottak elő, amely mennyiség az ötvenes évekre már napi 700 tonnára emelkedett. Az 1980-ban üzembehelyezett új gyárban már évi egy millió (!) tonna portlandcementet terveztek gyártani. A gyár 2002-es bezárásáig 19.475.000 tonna mészkövet termeltek ki, ami annyit tesz, hogy 7 millió köbméterrel „könnyítették” meg a Bél-kőt, és átlagosan mintegy 75 métert gyalultak le a magasságából. A gerinc legmagasabb pontja a sértetlenül maradt délnyugati végének sziklaszirtjén kialakított kilátópontnál 815 méter, míg a legyalult bányaudvar legalacsonyabb pontján 711m (eredetileg 787 m volt). A kilátópontról S▲jelzésen ereszkedem a Bél-kő nyakba, de egy hármas elágazásnál elvéthettem az utat, mert a jelzések elmaradnak, és egyszer csak egy „ördögszántásba” (karrmező) botlom. Hihetetlenül gyönyörű a tájék, és végtelenül örülök, hogy véletlenül rátaláltam, mert a jelenlétére utaló jelzést egyik térképemen sem láttam. Rohangálok is, mint egy „mérgezett egér” egyik kőtől a másikig, szeretném valamennyit megörökíteni, mert olyan szépségesek. Alattam van egy szurdok is, ami igencsak piszkálja a fantáziámat, de meglehetősen meredek úton lehetne lejutni hozzá, így nem kísérletezem a dologgal. Jelzetlen utam végül is elvezet a keresett Z,S jelzésű ösvényhez, melyről kisvártatva a jobbra térő Z jelzésen a Simon Pál lápán bandukolok tovább. A Homonna tisztást elérve P jelzésen jobbra fordulok, balról elhagyom a Bársonyos-forrást. A Nagy-szorosnál balról csatlakozik hozzám a K (OKT) jelzés, és innen a P,K jelzéseket követve jutok el a Telekessy vendégházhoz (volt menedékház, majd turistaház). Telekessy István püspök 1699-ben érkezett Egerbe. Az idős főpap sokat tett a törökök által elnéptelenített, és lerombolt egyházmegye újjáépítéséért. A Rákóczi fejedelem által vezetett szabadságharc idején a város védelmét a felkelőkkel szemben az idős püspök vezette. A szabadságharcban való aktív részvétele miatt felfüggesztették főpapi méltóságából. Szarvaskő várába vonult vissza, és aranymiséjét /melyet a pap felszenteltetésének 50. évfordulóján mond/ is itt mutatta be. Piazza bécsi nuncius közbenjárására a pápa 1711-ben visszahelyezte a püspököt jogaiba. A vendégház előtt áll a Kolacskovszky emlékoszlop, és kissé feljebb a K jelzés mentén található a Kolacskovszky-forrás. Kolacskovszky Lajos pedagógus, Heves-megye alispánja, Eger város főlevéltárosa, a természetjárás lelkes híve volt. Kiváló turista író, cikkei a Turisták Lapjában, a Természetbarátban és a Természetjárásban jelentek meg. Fentebb már morgolódtam egy sort a Mária-forrással kapcsolatosan, és most sem lehet szó nélkül hagyni az itt tapasztaltakat, mert mind az emlékoszlop táblája, mind a forrás környéke lehangoló képet mutat. A tábla betűi már nagyon kopottak, hiányosak és ebből adódóan rejtvényfejtői képességek szükségeltetnek ahhoz, hogy tartalmát megismerjük. A forrás környéke pedig egy katasztrófa sújtotta terület képét mutatja. A foglalaton névre utaló táblát nem, csak annak hűlt helyét találtam (talán ellopták?). Közvetlenül mellette egy kidobott, kopott autó gumiabroncs, mögötte pedig egy ajtó nélküli romos épület (viskó) látványa tette teljessé a közel sem felemelő összképet. Nem tisztem felelőst keresni, ezért csak halkan, és zárójelben jegyzem meg, hogy most a főszezonban (július hónapot írunk) minden bizonnyal szép számú vendégsereg fordul meg a fenti vendégházban, akik vélhetően kíváncsiak a közelében fakadó forrásra is. Talán nem közömbös az üzemeltetők számára sem, hogy ezek a „messziről jött” emberek milyen hírüket viszik, ezért a gondnokuk (ha van ilyen), vagy egy alkalmi segítő közreműködésével a saját jól felfogott érdekükben (is) normalizálhatnák az itt uralkodó állapotokat. Az apátságig hátralévő utam az országos kék „sztrádán” már szomorú hatásoktól mentes, és hogy ne a negatív élmények legyenek e nap koronái, búcsúzóul vetek még egy pillantást a Bél-kő meggyötörten is csodaszép ormaira.
Kollát Gyula Megjegyzés - A túrabeszámoló forrása: KOLLÁT GYULA: KÖRÖK AZ ÖRDÖGSZÁNTÁSOK FÖLDJÉN – Rendhagyó bükki túrakalauz (Ad Librum kiadó 2010) A galéria képei: 1. Öreg fa a Lak-völgyi tó partján, 2. Kopár hegyoldal, 3. Kilátás, 4. Bükkös, 5. Sárga lomb, kék ég, 6.-7. Ördögszántás, 8. Karrok, 9. Alkonyfények
0 Comments
Leave a Reply. |
Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
Olvastad már?Tihanyi túrák Archives
August 2017
Cimkék
All
|