A király meztelen! Kétszáz éve szóbeszéd tárgyát képező mendemonda végére tett pontot egy közelmúltbeli DNS vizsgálat, mely egyértelműen bizonyította, hogy az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat szövegezője, Thomas Jefferson, az Amerikai Egyesült Államok harmadik elnöke 38 éven keresztül viszonyt folytatott saját rabszolganőjével, Sally Hemings-szel. Jefferson 1772-ben vette feleségül a nála öt évvel fiatalabb, 24 éves özvegyet, Martha Wayles Skeltont (jobbra a képen). A nem éppen erős testalkatú asszony házasságuk tíz éve alatt hat gyermeket hozott világra, ami nagyon megviselte szervezetét. 1782-ben harmincnégy évesen halt meg. Halálos ágyánál Jefferson azt ígérte neki, hogy soha többé nem házasodik meg (szavát be is tartotta). A negyvenes évei közepétől azonban titkos viszonyt folytatott egyik rabszolgájával, a nála harminc évvel fiatalabb , Sarah „Sally” Hemings-szel (1773 - 1835), aki több gyermeket is szült gazdájának. A feleségtől örökölt rabszolgák között volt Elizabeth Hemings, Sally édesanyja is. Sally ereiben mindössze negyednyi fekete vér folyt. Édesanyja Jefferson apósának ágyasa volt, így a lány gyakorlatilag az elhunyt feleség féltestvére. Kettejük kapcsolata Párizsban kezdődik, ahol az özvegy Jefferson az Amerikai Egyesült Államok franciaországi nagyköveteként teljesít szolgálatot. 1787-ben a tizennégy éves Sally Jefferson fiatalabb leányát Mary-t kíséri el a tengerentúlra, ahol egy teljesen új világba csöppen. A feltűnően világos bőrű lány igazi szépségideál, Jefferson taníttatja őt, káprázatos ruhákba öltözteti, és megismerteti vele a helyi kulturális életet. Sally és fivére, James (aki Jefferson szakácsaként dolgozik) örömmel tapasztalják, hogy Franciaországban szabadon élhetnek és tisztelettel bánnak velük. Sally és Jefferson ilyen körülmények között kerülnek közelebbi kapcsolatba, a lány a szeretője lesz. Sally másfél éve él Európában, amikor Jeffersont hazarendelik az Államokba. A lány már terhes tőle, a férfi magával akarja vinni Virginiába, ám az ellenáll. Tetszik neki a szabadság, amit a tengerentúlon élvez, de végül Jefferson azon ígéretére (amit esküvel is megerősít), miszerint gyermekeit – amint betöltik 21. életévüket - felszabadítja a rabszolgasorsból, mégis kötélnek áll, és ő is visszatér. A kapcsolat, melyből hét gyermek születik, már Jefferson elnöki ideje alatt is nagy vihart kavar. A témát először Jefferson politikai ellenfelei szellőztetik meg 1802-ben (előző évben választják elnökké). Ám ő nem is reagál a vádra, híveire és követőire hagyja a gyanúsítás kategorikus cáfolatát. A támadás nem váltja ki a remélt hatást, mivel Jefferson sikeresen politizál, és azért sem, mivel a déli választók tisztában vannak azzal, hogy az ilyen jellegű kapcsolatok hozzátartoznak a Dél társadalmi valóságához. A törvénytelen kapcsolat bizonyíthatóságára majd a hatodik gyermek, Madison 1873-as nyilatkozata ad alapot, aki az elnököt jelöli meg saját és testvérei apjaként. A mostani DNS vizsgálatok alapján bizonyossággá vált apaság jól példázza az amerikai rabszolgatartó fehérek képmutatását. „Minden ember egyenlőnek teremtetett” mondja ki a Függetlenségi Nyilatkozat egyik pontja, ám megszövegezője, Jefferson, vonakodott harcba szállni a rabszolgaság intézményének eltörléséért. A feketéket faji szempontból alacsonyabb rendűeknek tekintette a fehéreknél, ezért teljes mértékben elítélte a két faj közötti vér szerinti keveredést. Különböző elképzeléseket fogalmazott meg arról, hogy miként és hová kellene „exportálni” az Egyesült Államokból a majdan felszabaduló feketéket. Fenntartásait azonban, úgy tűnik, sikeresen küzdötte le a magánéletében. Sally egészen 1835-ben bekövetkezett haláláig a Jefferson-birtokon élt és dolgozott, gazdája sohasem szabadította fel (Ebben talán az is közrejátszott, hogy nem akart további táptalajt adni a mendemondáknak). Ezt majd csak Jefferson lánya, Martha teszi meg, aki „hivatalos” gyermekei közül egyedül éli túl az apját. (balra a képen Sally és Jefferson közös gyermeke Harriet Hemings) A Jefferson által felszabadított mindössze nyolc rabszolga egyetlen közös tulajdonsággal rendelkezett: valamennyien a Hemings család tagjai voltak (az általa tartott rabszolgák legnagyobb száma 187 volt). A tény finoman arra is utal, hogy ezenközben mi járhatott a fejében. Jefferson fogalmazta meg ugyanis azt a virginiai törvényt, amely szerint azok a rabszolgák, akik hét-nyolcad részüket tekintve fehérek voltak, fehérnek, s felszabadítván, Virginia és az Egyesült Államok teljes jogú polgárainak számítottak. Sally Hemings gyermekei már megfeleltek ennek a kritériumnak, s ha ebből az aspektusból nézzük a kérdést, akkor felszabadításuk, illetve, hogy némelyiküket hagyta megszökni, sőt pénzzel is ellátta, egyfajta apai gondoskodás jeleként is felfogható. Kollát Gyula Megjegyzés: A vezérképen Sally szerepében Thandie Newton. - Az 5. képen Sally szerepében Carmen Ejogo - A 3. és 7. képen: jelenetek "Sally Hemings: Egy amerikai botrány krónikája" (Sally Hemings: An American Scandal) című filmből - Főszerepben Sam Neill és Carmen Ejogo
Képek: biography.com, cbsnews.com, cdn.encoreplay.com, thegloss.com, amazon.com, vebidoo.com, pinimg.com, themakeupgallery.info
0 Comments
Leave a Reply. |
Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
Olvastad már?A szívek királynői Archives
January 2018
Cimkék
All
|