Miről álmodik a lány? Hogy jön majd egy szőke herceg hófehér paripán? A régi nagy sláger szerint holdvilágos éjszakán törnek rá a leányzókra efféle álmok (igaz, ekkor leginkább királyfit várnak). De mi a helyzet a való világban? Tényleg oly repesve várják álmaik hercegét? Több irományban is érintettem már e témát, és akár a brit Spencer lányok – Diana és Georgina - (A szívek királynői), akár az iráni Soraya (Az elátkozott hercegnő) sorsát tekintem, mindannyian kiábrándultak lettek az irigyelt rang elnyerését követően. Pedig ők valamennyien „önként és dalolva” csatlakoztak magas rangú párjukhoz. Van azonban egy, még náluk is balszerencsésebb leányzó, aki jószerével akarata ellenére osztozott sorsukban. Masako Owada (1963) a távoli szigetországban, Japánban született egy magas rangú diplomata leányaként. Apja hivatása következtében a család gyakran költözni kényszerült, így a cseperedő kislány óvodás éveit Moszkvában töltötte (itt tanult meg oroszul), majd általános és középiskolai tanulmányait New Yorkban, Tokióban és Bostonban folytatta. Egyetemi tanulmányainak helyszínei: Harvard, Tokió és Oxford. Tulajdonképpen férjhezmenetelét megelőző életének több mint felét külföldön töltötte. 1986-ban az immár édesapja nyomdokaiba lépett, diplomataként dolgozó Masako az Elena spanyol hercegnő tiszteletére rendezett fogadáson találkozott először a trónörökös Naruhito herceggel. „Valami belém nyilallt abban a pillanatban, amint találkoztam vele” - mesélte később a herceg egy régi iskolatársának, ami „magyarra fordítva” annyit tesz, részéről szerelem volt ez első látásra. Hiába szeretett bele azonban Naruhito azonnal, az ígéretes diplomata karrier előtt álló lány nem rajongott a trónörökössel való románcért, jövőjét nem Japán leendő császárnéjaként képzelte el. Amikor Naruhito először kérte meg a kezét, nemet mondott, esküvő helyett a neves oxfordi Balliol College-ban tanult tovább. Hazatérvén a japán miniszterelnök beszédírója lett, és csak öt év múltán találkozott ismét Naruhitóval, akit másodszorra is kikosarazott. Persze Masako nem mondhatott kerek-perec nemet egy trónörökösnek, ezért a lánykérésre így válaszolt: „Erre majd később adok választ, de nem lesz baj, ha nemet mondok?” Az elutasítások megértéséhez tudni kell, hogy a császári családba való bekerülés Japánban nem igazán számít leányálomnak. Egy közvélemény-kutatás során a fiatal nők kétharmada (!) azt mondta, hogy nem bírná elviselni a korlátozásokat. Ebben persze közrejátszik, hogy széles körben ismert a jelenlegi japán császár közrendű feleségének, Michikónak a sorsa. Az okos, életrevaló nő (nyelvész és kiváló muzsikus) a házasság során lassan árnyéka lett önmagának, ma már csontsovány, szürke hajú kóró, aki ha nem férje után kullog kötelességtudóan, akkor azzal tölti az idejét, hogy eperlevelekkel eteti a ritka koisimaru selyemhernyóit. 1992-ben azután – mint tíz évvel később kiderült a császár hathatós közreműködésével gyakoroltak nyomást apjára annak érdekében, hogy ne álljon az udvarlás útjába - ez a Harvardon végzett, hat nyelven beszélő és minden téren kiválóan teljesítő, erős akaratú, dolgozó nő, karrierjét feladva, ám különösebb lelkesedés nélkül végül is beadta a derekát, és harmadszorra már igent mondott a kitartó hercegnek. A nyugati- és persze saját nemzedékének japán tagjai szemében azonban Masako ezzel a döntésével nem csak a karrierjéről mondott le, hanem a családjáról, a barátairól, a jövőjéről, sőt, egyes megfogalmazások szerint a 20. századról is. Tim Olewine, volt angoltanára így vélekedett: „Nagyon szomorú voltam, amikor értesültem a házasságról. Racionális elme volt, és életteli, nyitott lány. És ha most megnézzük... három lépéssel lemaradva, személyiség nélkül, feláldozva önmagát az országért.” Szégyenlős mosolya, közvetlen viselkedése, és modern öltözködési stílusa miatt Masakót hamarosan a körülrajongott Diana hercegnőhöz kezdték hasonlítani. A japánok azt remélték, hogy az évezredes hagyományok súlyától agyonnyomott ultra-konzervatív császári udvarba Masako majd modernséget és változásokat visz. Még az esküvő előtt nyilvánvalóvá vált azonban, hogy ami Dianának nem sikerült, az valószínűleg Masakónak sem fog. A japán nép és maga a császári család is úgy vélte, hogy az esküvőt követően nem sokáig kell majd várni arra az örömteli bejelentésre, hogy Masako hercegnő gyermeket vár. Ám az idő csak telt múlt, és az immár harmincas évei közepén járó hercegnőnek nem sikerült életet adni a várva várt örökösnek. Rihacsi Iizuka (szülész specialista): „Feleségnek lenni a császári palotában már önmagában is súlyos stresszt okoz. Ezzel magyarázható, hogy a fogságban tartott állatok, mondjuk a majmok vagy a pandák, kevésbé termékenyek, mint szabadon élő társaik.” Masako számos vetélést követően, nyolc keserves, szenvedéssel és várakozással teli év után 2001-ben hozta a világra Aiko hercegnőt, aki a hagyományok értelmében nem léphet majd apja örökébe, hiszen a Krizantém trón csak apáról fiúra szállhat, így a kislány születésével a császár részéről nem szűnt meg a nyomásgyakorlás a trónörökös párra a fiú utód produkálását illetően. Még ugyanebben az évben a hercegnő teljesen visszavonult a közélettől, mert az elmúlt évek felőrölték fizikai és lelki egészségét, az egykor életvidám és boldog hercegnő súlyos depresszióba esett. „Megértjük a fiú trónörökös hiánya miatt ránk nehezedő nyomást, de boldogságunkra megszületett a lányunk. Számomra egy második gyermeknél is fontosabb a feleségem egészsége.” – nyilatkozta Naruhito, miután a beteg és kimerült felesége több hétre kórházba került. A dolgok odáig fajultak, hogy Masako még a válást is felajánlotta. „Mivel a feleségem eddig nem tudott megajándékozni engem és népemet fiú utóddal, kötelességének érzi, hogy átadja helyét egy olyan lánynak, aki ezt a kötelességét is képes teljesíteni” - mondta a trón örököse. „Nagy szomorúságomra Masako hercegnő e szép és nemes gesztusát sokan alkalomnak látták arra, hogy feleségemet eltávolítsák mellőlem” - mondta apjára célozva, éles hangnemmel a herceg. Amilyen kitartó volt Naruhito a lánykérés során, oly eltökélten védelmezi most is párját, kijelentvén, hogy Masako a felesége marad! Látható tehát, hogy a trónörökös érzelmei mit sem változtak az idők folyamán, és továbbra is gyengéd szeretettel viseltetik Masako iránt. Így – különösen azért, mert időközben öccse és felesége „produkálta” a fiú örököst – talán a kedélyek csillapodtán életükben olyan pozitív változások következhetnek, melyek eredményeképpen Masako mégsem fogja bánni azt az esős napot, amikor engedett a kötelesség és a becsület hívásának, s feladta életét az országáért. Kollát Gyula Forrásmunkák: Ben Hills: Maszakó, egy boldogtalan hercegnő (Gabo kiadó, 2009) - Martin Fritz - Kobajasi Joko: Maszako hercegnő (Ulpius-Ház kiadó, 2007) - Masako hercegnő: modern nő a krizantém trón árnyékában, Pócsik Judit, menyegzo.hu
Képek: viviandiary.net, scmp.com, lecturas.com, japantimes.co.jp, zimbio.com, operagloves.com, hiamag.com, japantimes.co.jp, nggosip.blogspot.com
0 Comments
Leave a Reply. |
Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
Olvastad már?A szívek királynői Archives
January 2018
Cimkék
All
|