 Halhatatlanságának oka közel sem az, hogy novellája hőséhez hasonlatosan szerelmi bájital helyett az örök élet elixírjét itta volna meg. Öröklétének záloga az általa megalkotott, máig a világirodalom legismertebb szörnyének alakja, melynek halhatatlansága megálmodóját is azzá tette.
0 Comments
 „Egy uralkodó nem mondhat le, csak megfosztható trónjától” - vallotta. Nem is tette meg soha. Az utolsó magyar királyné, az utolsó magyar koronás fő, aki 67 évig járt feketében, hamar elvesztett férjét, és vélhetően elvesztett „birodalmát” is gyászolván.  A világ legismertebb festménye. A Mona Lisa név hallatán mindenkinek azonnal beugrik a titokzatos mosolyú hölgy arcképe. A kép modelljét illetően számtalan találgatás, okfejtés látott már napvilágot. Néhányan azt állítják, hogy Da Vinci saját magát festette le női ruhában, ám sokak szerint a kép egy bátor 15. századi asszonyt, a „Tigris”-t ábrázolja. De ki is volt ő?  Barátnők voltak. Egyikőjük korának talán leghíresebb írónője, másikuk ugyanezen kor bálványozott szépségideálja. Ami közös bennük: zajos társasági életet éltek, szalonjaikban a kor hatalmi és intellektuális jelességei kivétel nélkül „törzsvendégek” voltak; és nem mellékesen, ki nem állhatták Napóleont!  „A sors, a szeszélyes tündér, látszólag mindent megadott neki: szépséget, bájt, szellemet... szárnyaló erőt a lángész követésére röptében és mindezek fölött a lehetőséget, hogy korának legnagyobb költője belőle meritsen ihletet halhatatlan költeményei számára. Csillagkoronának fejére pedig Petőfi Sándor szerelmét. És azután..”*  Szülőföldjén „Ezernyi színnel száll a szél”, ám őt „Messze hívja a nagy folyó”. Rövidke élete egy kész regény; meg is írták. A történetből játékfilm készült, élete főbb eseményeit festményeken örökítették meg, rajzfilmes feldolgozása minden idők egyik legnagyobb sikere. Ki volt ez a lány?  A világ néhány titokzatos szegletében máig él pár markáns kis népcsoport, ahol még mindig a nő az úr. Matriarchális társadalmi berendezkedésükben erőszaknak és agressziónak nincs helye. Egy letűnt világ utolsó „mohikánjai”. Sajnos legtöbben inkább turista attrakciónak tartják, sem mint követendő példának.  Férfiruhát öltött, lábán csizmát hordott, haját félhosszúra vágatta és szivarozott. Sem a munkában, sem a szerelemben nem érte be félmegoldásokkal és kompromisszumokkal. Nő létére – egy nőknek nem túl kedvező korban – merte vállalni érzéseit. Könyvei örök tanúi mindannak, amire vágyódtunk, amiben hittünk, amit gondoltunk és elszenvedtünk.  Égi tünemény, szivárvány volt ő az argentinok millióinak szemében. Fényt, reményt vitt az életükbe, soha nem feledte honnan érkezett. Bár „szivárványútja” nagyon korán megtört, a színésznőből lett elnökasszony alakja legendává vált. Dél-Amerikában korábban nem volt hozzá hasonló ellentmondásos személyiség, akit ekkora fanatikus rajongás és tisztelet övezett.  Egy Habsburgnak népszerűvé lenni Magyarországon a szabadságharc leverését követően lehetetlen feladatnak tűnt akkoriban. Neki mégis sikerült! Erzsébet királyné minden adandó alkalommal kinyilvánította a magyarok iránti szeretetét, kiválóan beszélte a nyelvünket, így a magyarság nemcsak elfogadta, hanem szinte glóriát vont személye köré. Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach - becenevén Sissi - (1837 – 1898) osztrák császárné, magyar királyné az első Habsburg volt, aki fényes udvart tartott (még ha csak a vadászati idényben is) hazánkban. |
Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
Olvastad már?A szívek királynői Archives
January 2018
Cimkék
All
|
RSS Feed