"Kalaposék" különcei 2.

Ha már voltam olyan „felelőtlen”, hogy sorszámoztam egy irományom ("KALAPOSÉK" KÜLÖNCEI 1.), úgy vélem, illik összehozni a folytatást is. A gombák világa tényleg hihetetlenül érdekes, így nem jelenthet gondot színes „egyéniségeket” találni közöttük. A mostani válogatásom nélkülöz mindenféle logikát, csak úgy találomra pakoltam össze néhányukat abban a reményben, hogy rajtam kívül mások is érdekesnek találják majd őket.

---

Óriás bocskorosgomba (Volvariella bombycina) – Kultúrvidéket kedvelő szépség, főként lakott helyen, kertekben, utcán, ültetett fákon terem. Már egész fiatalon is ügyel a megjelenésére, az ekkor még tojás alakját fehér alapon barna pikkelyes „ruha” fedi. Nála a retek csak ízében és illatában érhető némileg tetten. (kép: Dima Bálint, MIGE)

Rózsaszínű nedűgomba (Hygrocybe calyptriformis) – Azon borkedvelőket, kiknek gombánk nevének hallatán vidámra váltott a képe, sajnos ki kell ábrándítanom. A rózsaszín nedű, a rozébor nem ebből a gombából készül. Ahhoz továbbra is szőlő szükségeltetik :) (kép: Dima Bálint, MIGE)

Tönkös kacskagomba (Rhodotus palmatus) – Rózsaszín kalapjával maga a megtestesült elegancia. Bár ezt a színt csak fiatalon viseli, az idősebb korban hordott narancsos-rózsás, majd sárgabarackszínű kalap is jól áll neki. Úgy tűnik, valami nagy bánat érhette, mert számolatlanul hullatja könnyeit. (kép: gombak.eu)

Tüskegomba (Polyporus umbellatus) – Az „ezerfejű sárkány”. Egy közös tőből sok-sok elágazáson keresztül több száz kalapocskája nő ki. Ha idő előtt le nem „szüretelik”, tekintélyes méretű, akár fél méteres szélességű, több kilogrammos (immunstimuláló, rákellenes, gyulladáscsökkentő hatású) gyógyszerré fejlődhet. (kép: Szűcs Béla, MIGE)

Ördög szivarja (Chorioactis geaster) – Az USA-ban Texas csillaga, Japánban kirinomitake névvel illetik. Csak ezen a két vidéken, tehát a felkelő nap országában (elhalt tölgyeken), és Texas egyes részein (elhalt cédrusok gyökerén) fordul elő. Neve onnan származtatható, hogy a termőtest kezdetben egy sötétbarna vagy fekete szivarra emlékeztet (bár én, a róla alább látható képet elnézvén egészen másra asszociáltam :)

Roppant érdekes tulajdonsága, hogy termőteste kihasadásakor pisszegő hangot hallat, ám a pisszegés hallatán még véletlenül se hajoljunk hozzá közelebb, mert akkor füst-szerű spórafelhőben találjuk magunkat. Gombánk a pisszegést követően csillag-szerű alakot ölt. (Képek: akamaihd.net, backyardnature.net)

Fátylas szömörcsög (Phallus indusiatus) – Takaros csipkés szoknyácskában illegeti magát. Leginkább legyeknek, rovaroknak teszi a szépet abban a reményben, hogy hódolói majd önként és „dalolva” széthordják spóráit. (kép: paperblog.fr)

Zöldes nedűgomba (Hygrocybe psittacina) – A rózsaszínű fajtársához hasonlatosan csalódást okoz az alkoholkedvelőknek, nem készíthető belőle abszint. Színe a szakirodalom szerint a citromsárgától olajbarnáig változik, idősebb korban sárgásnarancs színűre kifakulhat. Csak tudnám mitől lett zöldesnek keresztelve! (képek: flickr.com, mushroomhobby.com)

Na jó, csak megnyugtatásul: van zöld változat is!

Szenes gömbgomba (Daldinia concentrica) – Univerzális egy teremtmény, hiszen száraz állapotában írhatunk vele, de akár gyújtósnak is használhatjuk. Az angolok széngolyónak és görcslabdának egyaránt nevezik. Utóbbi elnevezést az hiedelem ihlette, hogy gombánk zsebben hordva enyhíti a lábgörcsöt. Erre azért senki ne vegyen mérget. (Kép: steinpilz-wismar.de)

Lactarius rubriviridis – magyar neve nem ismeretes ennek a Kaliforniában élő fura gombának. Az alábbi róla készült képet nézegetve ez a fenyőkkel szimbiózisban élő „szarvasgomba” leginkább egy „kettészelt rozskenyérre”* emlékeztet, ennek ellenére vajas pirítósként ne is próbálkozzunk hasznosítani :) (kép: mykoweb.com)

Tintahalgomba (Clathrus archeri) – Ennek a szömörcsögfélének a fejlődési szakaszaiban leginkább sci-fi vagy még inkább horror elemek fedezhetők fel: előbb kibújik a földből egy „boszorkánytojás”, majd abból pedig vörös, nyálkás „polipkarok” kúsznak szét a négy égtáj felé. Hát nem hátborzongató :) (kép: flickr.com)

                                                                                                                                   Kollát Gyula

*Gombaklub, A gombavilág különcei 9. blogfeed.hu