Az a puskalövés valahol eltalálta őt is. Fizikai sebesülést ugyan nem szerzett, de a lövedék új pályára állította életét. Hirtelenjében egy ikon, egy nemzeti hős, egy „királynő” elhagyott „trónján” találta magát, és egy mindent és mindenkit elhomályosító személyiség nyomasztó árnyékában kellett a nemzet első asszonyának szerepkörében maradandót alkotnia. Sikerült neki!
Eredetileg Claudia Alta Taylornak hívták, de beceneve, „ladybird” (katicabogár, melyet még óvónőjétől kapott) élete végéig rajtamaradt. A jómódú családba született kislány édesanyját hamar, ötéves korában elvesztette. Apja mindent megadott számára; a főiskolát egy Buick tulajdonosaként, korlátlan hitelkártya birtokában kezdhette. Újságírást tanult, ám tanulmányai befejeztével azzal kellett szembesülnie - honfitársai millióival egyetemben -, hogy munkalehetőséget nem talál magának (a nagy gazdasági világválság éveiben járunk, az 1930-as években).
Ekkor lép képbe a „mentőangyal” Lyndon Baines Johnson (egy kongresszusi képviselő titkára) személyében, aki két hónapos „maratoni” udvarlás után, 1934-ben be is köti a leányzó fejét. Az ifjú pár ezt követően Washingtonba költözik, és életük következő, több mint három évtizedét ott töltik. A férj politikai pályája szépen ível felfelé, egészen alelnöki posztig.
Ekkor lép képbe a „mentőangyal” Lyndon Baines Johnson (egy kongresszusi képviselő titkára) személyében, aki két hónapos „maratoni” udvarlás után, 1934-ben be is köti a leányzó fejét. Az ifjú pár ezt követően Washingtonba költözik, és életük következő, több mint három évtizedét ott töltik. A férj politikai pályája szépen ível felfelé, egészen alelnöki posztig.
1963. november 22-én a Texas államba látogató John Fitzgerald Kennedy Dallas utcáin haladó konvojának egyik, az elnököt követő autójában ülnek férjével, amikor az elnök életét kioltó lövések eldördülnek. A tragikus nap délutánján ott áll férje mellett az elnöki különgép, az Air Force One fedélzetén, mely járó motorral a dallasi repülőtéren várakozik. Párjával még fel sem ocsúdnak a szörnyű tragédiát követően, amikor a gép fedélzetén férjét felesketik az Egyesült Államok elnökévé. Lady Bird Johnson ettől a pillanattól az ország First Lady-je.
Egyetlen elődjének sem kellett ilyen szörnyű körülmények között felvennie a hivatalát. Ám nemcsak a drámai események, hanem elődje, Jackie Kennedy nimbusza is olyan momentum volt, ami bármely követőjét elbizonytalanította volna. Lady Bird viszont egyetlen pillanatra sem engedett a kísértésnek, hogy megpróbáljon Jackie nyomdokaiba lépni vagy stílusát utánozni. Sokkal inkább a maga módján küzdött a számára fontos célokért, melynek köszönhetően az amerikai történészek az egyik legfigyelemreméltóbb First Lady-nek tartják.
Lady Bird-öt és csapatát egy pillanatra sem csüggesztették el a munka óriási dimenziói, nem ijedtek meg a feladattól. Rövid idő alatt mintegy kétmillió dollárt gyűjtöttek, és megkezdték 80 park, valamint az óvodák és iskolák játszótereinek felújítását. Több, mint 25.000 facsemetét, és megszámlálhatatlan virágágyást ültettek. Annak érdekében, hogy az akciók nehogy szalmalángként ellobbanjanak, meghirdette a „Büszkeség akciót”, mellyel a kevésbé jó hírű városrészek lakóit is sikerült motiválnia. A First Lady egyik leglátványosabb újítása a Capitolium előtti szép víztükör (reflecting pool) létrehozása volt, mely a törvényhozók székhelyétől a múzeumig tartó hosszú üres résznek városépítészetileg oly bájosan veszi élét.
A „szebb Amerika”, a tisztább környezet ügye lett elkötelezettségének tárgya, méghozzá jócskán azt megelőzően, hogy az ökológiai témák „divatossá lettek”, mi több, egyáltalán a nyilvánosság érdeklődési körébe kerültek volna.
Szó szerint a saját portája előtt kezdte a munkát Washingtonban. A város több mint 700 parkja akkoriban minden volt, csak nem a város dísze. Legtöbbjük ronda és gondozatlan, leginkább hulladéklerakóként „funkcionálnak”, önmagukban is tükrözve a társadalmi valóságot: Washington lakosságának 80 %-a fekete, kiknek többsége a létminimumon vagy az alatt tengeti életét.
Szó szerint a saját portája előtt kezdte a munkát Washingtonban. A város több mint 700 parkja akkoriban minden volt, csak nem a város dísze. Legtöbbjük ronda és gondozatlan, leginkább hulladéklerakóként „funkcionálnak”, önmagukban is tükrözve a társadalmi valóságot: Washington lakosságának 80 %-a fekete, kiknek többsége a létminimumon vagy az alatt tengeti életét.
Nemcsak Washingtonra figyelt azonban, hanem különös gondot fordított a nemzeti parkokra, sőt (ez talán tipikusan amerikai) arra is, hogy milyen kép tárul az országról az autópályán utazók szeme elé. Kezdeményezése alapján telepítettek különböző vadvirágokat az országutak mellé.
Lady Bird a természettel kapcsolatos kérdésekben a nemzet lelkiismerete lett, és ezt az érdemét manapság már jóval többre becsülik, mit a Johnson-kormányzat idején. Tevékenységének elismerését jelzi, hogy Washingtonban parkot neveztek el róla, az ő nevét viseli egy középiskola San Antonióban (Claudia Taylor „Lady Bird” Johnson High School), valamint a Texas „fővárosán” átfolyó Colorado folyó egy felduzzasztott tava (Lady Bird-tó), és ő a névadója a kaliforniai Redwood Nemzeti Park egyik legnépszerűbb turistaösvényének (The Lady Bird Johnson Grove Trail), mely impozáns vörösfenyők között vezet, és júniusban rododendron virágzásban gyönyörködhetnek az arra túrázók.
Lady Bird a természettel kapcsolatos kérdésekben a nemzet lelkiismerete lett, és ezt az érdemét manapság már jóval többre becsülik, mit a Johnson-kormányzat idején. Tevékenységének elismerését jelzi, hogy Washingtonban parkot neveztek el róla, az ő nevét viseli egy középiskola San Antonióban (Claudia Taylor „Lady Bird” Johnson High School), valamint a Texas „fővárosán” átfolyó Colorado folyó egy felduzzasztott tava (Lady Bird-tó), és ő a névadója a kaliforniai Redwood Nemzeti Park egyik legnépszerűbb turistaösvényének (The Lady Bird Johnson Grove Trail), mely impozáns vörösfenyők között vezet, és júniusban rododendron virágzásban gyönyörködhetnek az arra túrázók.
“Csodálatos érzés megalkotni valamit, szemlélni azt, miközben mások használják, majd pedig ezután mosolyogva tovább menni.” mondta egy alkalommal, és az örök igazság is tőle származik:
„Ahol virágok nyílnak, ott a remény is jelen van.”
Kollát Gyula
„Ahol virágok nyílnak, ott a remény is jelen van.”
Kollát Gyula
Képek: timpanogos.wordpress.com, wildflower.org, jfklibrary.org, redwoodhikes.com, wikipedia.org, npr.org, ladybirdjohnson.org, giving.utexas.edu, beldar.blogs.com, firstladies.c-span.org
RSS Feed
