Két alkalommal is írtam már e csodás képződmények legcsodásabbikáról (A hegybe zárt szivárvány és Talpunk alatt szivárvány), a Kínában lévő Danxia hegyekről. A minden képzeletet felülmúló látvánnyal bíró, a szivárvány minden színében pompázó hegyekkel azonban nem csak a távol-keleti ország büszkélkedhet, mert akadnak „testvérei” más kontinenseken is. Ebben a részben Dél-Amerika színpompás hegyei mutatkoznak be. A messzi kontinensen az egyik helyszínünk Peru lesz, mely ország nevének hallatán minden bizonnyal hamarabb ugrik be a Machu Picchu, mint a Szivárvány hegy. Nem is lehet csodálkozni a dolgon, hiszen mindössze két éve fedezték fel e csodát, köszönhetően a globális felmelegedésnek. Utóbbi következtében ugyanis elolvadt a hó a Vinicunca hegylánchoz tartozó hegyen, és ezáltal vált láthatóvá nem mindennapi szépsége. A helyiek által Hétszínű-hegy (la Montaña de Siete Colores) névre keresztelt magaslat Cusco városától három órányi autóútra található, az Andok Wilkanauta-hegységén átvezető Apu Ausangate túraútvonal mentén. Az 5032 méteres magasságban lévő látványossághoz a gyaloglás 4100 méterről indul, az oda és visszaút mintegy ötórás kutyagolást jelent. 4800 métertől fordul komolyra a helyzet, mert innentől nagyon meredeken kezd el emelkedni az ösvény. Ráadásul az oxigén is ritkul, így hiába szippant bele az ember fia/lánya teljes erejéből a levegőbe, olyan érzése támad, mintha a semmibe szippantott volna bele. Bizony az oxigénhiány sűrű megállásokra késztet. Azután 4950 méteren egy hágóhoz ér a felfelé vezető út, ahonnan végre megpillanthatjuk a csodát. Körös-körül a szivárvány minden színében pompáznak a hegyek, a távolban pedig 6000 méternél is magasabb hófödte csúcsok tornyosulnak. Idáig érvén valóban úgy érzi a vándor, mintha a mennyország kapujában állna, és a látvány minden fáradságért kárpótolja. Persze a helyzet továbbra sem fenékig tejfel, mert a csodálatos látvány mellé a hegy havas oldala felől fújó jeges szél társul, így néhány percnél tovább nem is tanácsos időzni a csúcson Ennek ellenére senki sem érez csalódást a mostoha körülmények okán, mert az néhány perc is életre szóló élményt jelent mindenkinek. Amúgy létezik egy kevésbé fárasztó lehetőség is a feljutásra, ugyanis a helyiek néhány ezer forintos ellenérték fejében lóháton felviszik a hegyre a kényelmesebb turistákat. Perut most elhagyjuk, ám nem igazán messzire megyünk, csupán a szomszédos Argentínába. A előzőhöz hasonlatos hosszú ország északnyugati részén, 155 kilométer hosszan nyúlik el észak-déli irányban a Humahuaca-völgy (Quebrada de Humahuaca). A quebrada mély völgyet vagy szurdokot jelent, a névadó pedig egy, a völgyben fekvő kisváros. Igen különleges látványban lehet része annak, aki az egyik legkisebb itt található falvacskát, Purmamarcat meglátogatja. A falu alig néhány tucatnyi házikóját a különféle ásványi anyagtartalmak miatt ezerféle színben pompázó sziklák és dombok szegélyezik. A 3000 méter magasságba emelkedő hegyek a bézstől a liláig terjedő gyönyörű színekben tündökölnek. A színorgiának köszönhetően a hegyvidék a „keresztségben” – Peruból már ismerősnek tűnhet – a Hétszínű-hegy (Cerro de los Siete Colores) nevet kapta. A csodaszép vidék 2003 óta az UNESCO világörökségi helyszíne. Észak-Argentína turisztikailag legérdekesebb megyéi leginkább nyugaton fekszenek, ezek egyike Jujuy. Ami ezt a zónát igazán izgalmassá teszi, azok színes tájai és az ősi indián kultúra nyomai. Színpompás, ezerszínű sziklák és az inkakorban vagy még régebben alapított települések szegélyezik utunkat a völgyben. A bolíviai határ közelében pedig egy mesebeli hegység, a Serranias de Hornocalnak nevezett színes hegygerinc húzódik, melyet 14 színű hegynek (Cerro de 14 colores) is neveznek. Feltűnő színeinek köszönhetően a különleges táj már messziről jól látható. A magaslat a vörös minden árnyalatában pompázik! A 4761 méter magasságú hegygerinc alatti kilátópontra történő eljutás oda-vissza nem igényel több időt két óránál, és ha ehhez még hozzáadjuk azt az egy órácskát, amit időzünk a hegyen, akkor is belefér egy fél napba a meglátogatása. A magasság miatt azonban itt is számolni kell a ritkább levegő miatti oxigénhiánnyal, de ennek leküzdéséhez segítséget nyújt a helyiektől beszerezhető kokalevél rágcsálása vagy a belőle készült tea fogyasztása. Ezzel együtt igyekezni kell az erőt jól beosztani, és különösen az emelkedőkön bizony csak komótosan iramban haladni. Nagyon meg kell gondolni, hogy a jobb kilátás vagy fotózási pont kedvéért akár csak húsz-harminc métert is lejjebb menjünk az adott kilátóponttól a hegyoldalon, mert bizony onnan fel is kel majd jönnünk! Ebben a magasságban ez a „mutatvány” igen csak nagy erőfeszítést kíván. Nos, Dél-Amerika szivárványhegyei ugyan nem vetélkedhetnek az utolérhetetlen szépségű kínai Danxiashan elképesztő színorgiájával, ám tagadhatatlanul gyönyörű vidékek. Akinek módjában áll ellátogatni e messzi tájakra, egészen biztosan életre szóló élményekkel gazdagodva fog onnan visszatérni. Kollát Gyula Kapcsolódó tartalmak: Forrás: Vinicunca, azaz a szivárvány hegyek, logout.hu – Peru legújabb csodája: a Szivárvány hegy, Braun Henriett, hellomagyarok.hu – Humahuaca, szafidelamerikaban.blog.hu
Képek: googleusercontent.com, mysticlandsperu.com, travelandhealing.com, frz.io, 500px.org, tert.am, imgur.com, kodex.me, dorar.attumblr.com, wikipedia.org
1 Comment
jótétlélek
4/23/2020 03:44:24 pm
A pofatár ("facebook", áldassék a neve...) nem engedi hozzászólásba írni a címet (http://szepvilagunk.weebly.com/sziklavaraacutezs/-a-hegybe-zart-szivarvany-2). Bővebb magyarázatot nem ad -- úgy kell nekem, hogy képzelem én, hogy csak úgy firkálgatok? (Lásd véleményszabadság...)
Reply
Leave a Reply. |
Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
Olvastad már?Bizarr csodák nyomában 1. Archives
November 2016
Cimkék
All
|