A hoodoo kifejezés az angolban jelenthet balszerencsét hozót, de éppúgy használatos a sziklatorony, a tündérkémény vagy éppen a földpiramis meghatározására. A szó hallatán – hangzásbeli hasonlóságuk okán – önkéntelenül is a vudu (voodoo) kifejezésre asszociálunk, így az sem meglepő, hogy a kisebb sziklatornyokat gyakran így jellemzik: totemoszlopszerű képződmények. Alább eme furcsa, bizarr sziklaalakzatok nyomába eredünk.
A vulkanikus eredetű hoodoo-k anyaga tufa (kőzetté vált vulkáni törmelék), melyet vékony bazalt réteg fed. A bazalt jóval keményebb kőzet, ennek okán ellenállóbb az erózióval szemben. Az idők során azonban a bazalt rétegben repedések keletkezhetnek, melyeken keresztül az erózió utat talál a puhább rétegekhez. Odajutván formálni is kezdi a tufát, és idővel létrejönnek a fura, látványos alakzatok.
A földkerekség talán leglátványosabb „hoodoo lelőhelye” az Amerikai Egyesült Államok Utah államában lévő Bryce Canyon-ban található.
A sok-sok kis figura egy természet-alkotta „amfiteátrumban” helyezkedik el, melynek pereméről nagyszerűen áttekinthető a „sokadalom”. (képek: Luca Galuzzi)
Ám Utah-ban járva nem ússzuk meg ennyivel, mert feltétlenül el kell látogatnunk a Grand Staircase Escalante National Monument területére, ahol is fehér „kőszellemek rémisztgetik” az arra vetődő turistákat.
Az itt található sziklatűket, melyek kis kőkalapot egyensúlyoznak a „nyakukon” – nem csak itt, hanem máshol is az USA nyugati részén – nevezik „huduknak”.
Maradván az amerikai kontinensen Kanadába látogatunk, méghozzá a
Yoho National Parkba – A park neve egy krí (Cree) indián szóból ered, jelentése „csoda”. Ami a nemzeti parkot igazán egyedivé teszi, az a Burgess-pala, a világ egyik legjelentősebb fosszília-lelőhelye.
Yoho National Parkba – A park neve egy krí (Cree) indián szóból ered, jelentése „csoda”. Ami a nemzeti parkot igazán egyedivé teszi, az a Burgess-pala, a világ egyik legjelentősebb fosszília-lelőhelye.
Az 530 millió éves maradványok közül jelentős föld- és élettörténeti bizonyítékok kerültek elő. Különösen a Trilobiták (háromkaréjú ősrákok) példányai híresek. A látogatók figyelmét azonban sokkal jobban felkeltik a földpiramisok, az erózió által lecsupaszított kőzettömbök.
Maradván az országban még Alberta tartományban is tiszteletünket tesszük hoodoo-ügyben, mert szép számmal találunk itt belőlük.
A legszebb példányok Drumheller közelében, a Red Deer folyó mentén állnak egy olyan területen, ahol egykor rengeteg dinoszaurusz élt.
Most egy nagy ugrással Tajvan szigetén termünk:
A Yehliu Geopark közel két kilométeres tengerpartja rendkívül különleges látványt nyújt. A sziklaalakzatok az üledékrétegekben jelen lévő eltérő ásványi anyagoknak köszönhetően szokatlan színekben pompáznak.
A Yehliu Geopark közel két kilométeres tengerpartja rendkívül különleges látványt nyújt. A sziklaalakzatok az üledékrétegekben jelen lévő eltérő ásványi anyagoknak köszönhetően szokatlan színekben pompáznak.
A formációk a tengervíz eróziós (abrázió és só-oldás) hatására keletkeztek. A fizikai és kémiai mállás együttesen ilyen izgalmas alakzatokat eredményeznek.
Sok szikla nevet is kapott, így van itt Gyertya- és Fagylalt-szikla, látható a Királynő Feje, a Tündér cipellője és a Gyömbér-sziklák is.
A messzi tájak után most már közelebbi vidékekre érkezünk:
Kappadókia (Göreme Nemzeti Park, Törökország) - 8,5 millió évvel ezelőtt a területet egy vulkáni kitöréssorozat vastag, helyenként 400 méteres riolittufa réteggel borította el, majd erre a könnyen málló kőzetre különböző, nagyobb keménységű rétegek kerültek.
Kappadókia (Göreme Nemzeti Park, Törökország) - 8,5 millió évvel ezelőtt a területet egy vulkáni kitöréssorozat vastag, helyenként 400 méteres riolittufa réteggel borította el, majd erre a könnyen málló kőzetre különböző, nagyobb keménységű rétegek kerültek.
A nagy esőzések és a száraz időszakok váltakozása az erős szelekkel megkezdték a könnyen erodáló tufát, karcsú tornyokat formálva belőle. A tornyok tetején sötétebb színű, keményebb kőzetek alkotta sipkák ülnek.
A különleges, természet-alkotta forma a „Fairy chimney” azaz „Tündérkémény” néven vált ismertté.
Utolsóként a szomszédos Szerbiába látogatunk:
Đavolja Varoš („Az ördög városa”) a Szerbia déli részén húzódó Radan-hegy lábánál található. A „várost” 202 kőkalapos magas oszlop alkotja.
Đavolja Varoš („Az ördög városa”) a Szerbia déli részén húzódó Radan-hegy lábánál található. A „várost” 202 kőkalapos magas oszlop alkotja.
Aki egyszer látta őket, az találónak érzi az Ördögváros elnevezést. Annál is inkább, mivel a halottan csörgedező Đački-patak mentén juthat el a fantasztikus jelenséghez. A sárgásvörös partok közti vízfolyás annyi vasat és ként visz magával, hogy élőlény nem tud megtelepedni benne.
Kollát Gyula
Kollát Gyula
Képek: wikimedia.org, fotopedia.com, npexp.com, vagabondjeff.com, alanmajchrowicz.com, gjhikes.com, field.ca, staticflickr.com, panoramio.com, hqwallbase.com, 3rmotors.wordpress.com, 360doc.com, globewallpapers.com, topologytravel.com, iventurecard.com, fanclubtaiwan.com, beautifulplacestovisit.com, sethnenstiel.com, elite-travel.org, erepublik.com, trekearth.com
RSS Feed
