Korábban írtam már erről a gyönyörűségről (A HEGYBE ZÁRT SZIVÁRVÁNY), és az akkori bejegyzésem így zártam: „...a mesebeli tájék nem csupán egy „hegyecske”, hanem valójában gigászi méretű geopark, pontosabban hat egymással összefüggésben álló gyönyörű hegyvidék. De róluk majd legközelebb.” Nos, ez a legközelebb most jött el, így ígéretemhez híven újra ellátogatunk a hihetetlen szépségű vidékre. Lássuk először, hogy miről is volt szó a bevezetőben említett irományban. Létezik egy földöntúli szépségű felszínforma, mely a danxia nevet viseli. A kínai kifejezés (magyarra fordítva „rózsaszínű felhőt” vagy „vörös napsugárt” jelenthet) egy különleges, minden mástól eltérő, vöröses felszínformát jelöl. A szót, mely a dél-kínai Guangdong tartományban lévő hegységnek, a Danxiashan-nak nevéből ered, a geológusok a múlt század húszas éveiben kezdték el használni, ettől kezdődően a danxia felszínforma világszerte ismert fogalom lett. Az e névre hallgató vidékek az eróziónak köszönhetik gyönyörű külsejüket, a területen található sziklákon és alakzatokon a különböző színű homokkő rétegek jól elkülönülnek egymástól. A danxia felszínforma a Csendes-óceán nyugati medencéje és a vele határos szárazföld találkozásánál süllyedés következtében keletkezett síkság vastag, kiterjedt üledéktakaróval. A tájat a kréta időszakban keletkezett vörös homokkő és konglomerátum (kavicskő) jellemzi; vöröses színű meder, meredek kőszirtekkel. A varázslatos táj szirtjeit a földkéreg emelkedése és repedése, a víz- és szélerózió, a tektonikus mozgások, a földkéreg emelkedése alakította ki. A „fiatal” danxia felszínformát mély, keskeny völgyek tagolják. Idővel a völgyek kiszélesednek, toronykarsztok és hátságok, majd ezekből egymástól elkülönülő, árva tornyok keletkeznek. Az UNESCO 2011-ben a kínai danxia felszínformát, ezt a különös tájegyüttest felveszi a természeti világörökségek listájára. A mesebeli tájék azonban nem csupán egy „hegyecske”, hanem valójában gigászi méretű geopark, pontosabban hat egymással összefüggésben álló gyönyörű hegyvidék. Látogassuk most meg a listára felkerült hat szépséges vidéket, gyönyörködjünk „Természet Mester” hihetetlenül szép alkotásaiban: Chishui-hegy (Guizhou tartomány) Danxiashan (Guangdong tartomány) Langshan és Wanfoshan (Hunan tartomány) Longhushan és Guifeng (Jiangxi tartomány) Fangyan és Jianglangshan (Zhejiang tartomány) Taining és Guanzhoushan (Fujian tartomány) A vidék a káprázatos színeken túl az igen különös sziklaalakzatok földje is, íme egy kis ízelítő: Rendhagyó módon ezt a bejegyzést az előző írás bevezetőjével zárom: Ez a különös tájegyüttes nem lett a világ hét csodájának egyike. A három évvel ezelőtt lezajlott, természet alkotta világcsodákat választó internetes szavazáson nem került be a legszebb hét közé. Pedig amondó vagyok, hogy vastagon ott lenne a helye. Tény, hogy a természet rengeteg gyönyörűséget alkotott, de hozzá mérhetőt nagyon keveset. Színei, formái utánozhatatlanok. Kollát Gyula Kapcsolódó tartalmak: Képek: gzjs.gov.cn, aixiangju.com, tourismontheedge.com, bjreview.com.cn, langshanhong.com, absolutechinatours.com, 66wz.com, sinaimg.cn, rednet.cn, gog.com.cn, xcitefun.net, whenonearth.net, antikleidi.com, boredpanda.com, flickr.com, 360doc.com, huffpost.com, lostateminor.com, rackcdn.com, cloudfront.net, риф.net, googleusercontent.com, ctps.cn, chinatouradvisors.com, pbase.com, kamarinia.gr
0 Comments
Leave a Reply. |
Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
Olvastad már?Bizarr csodák nyomában 1. Archives
November 2016
Cimkék
All
|