Minden kanyonok ősanyja

Az a szerencsés, aki eljuthat A KANYON-hoz, széléről széttekintve rá kell hogy döbbenjen: képzeletünk szegényes. Ami a képek láttán és a beszámolókat olvasván túlzónak tűnhetett számára, itt kiderül, nem volt az! Az összes sziklaképződ­mény, amit eddig lát­hatott, lett légyen az bármi­lyen monu­men­tá­lis, a Grand Canyon-nak leg­fel­jebb az ükuno­kája lehet.

---

Grand Canyon („Nagy szurdok”) - Nem a világ legmélyebb szurdoka, de egészen biztosan a legismertebb, a leglátványosabb és a legtöbbet tanulmányozott ilyen jellegű földrajzi képződmény. Égnek meredő sziklatornyok és meredek falú szurdokok gigantikus labirintusa. Méretei oly hatalmasak, hogy a képződményt még az űrből is látni lehet. 440 kilométer hosszú, közel 30 kilométer széles és 1600 méter mély.

A Colorado folyó kevesebb, mint ötmillió év alatt átvágta magát bolygónk kétmilliárd éves történetén, rétegről-rétegre feltárva a geológiai korokat. Nagyjából 1,2 millió éve érte el bevágódásának mértéke a mai szintet, ekkor vált olyanná a terület arculata, mint ahogyan azt ma látjuk.

Az első emberek évezredekkel ezelőtt jelentek meg ezen a tájon (területén tízezer éves indián települések nyomait is megtalálták). A kanyon azóta félelemmel vegyes tisztelet tárgya. Sok amerikai őslakos számára ez szent vidék és szakrális tisztelettel tekintenek a kanyonra. Tudományos feltárása az amerikai hadsereg megbízásából 1869-ben történt meg, amikor John Wesley Powell őrnagy kilenc társával több száz kilométer hosszon végigcsónakázott az életveszélyes zúgókkal teli folyószakaszon.

A kanyon feltárása után szinte azonnal megjelent az üzlet is. Akartak itt már mindent építeni; drótkötélpályától kezdve a sziklában kialakított szállodáig, de szerencsére az üzleti célú attrakciókat eddig sikerült megakadályozni. A kanyon egy részét 1919-ben nemzeti parkká nyilvánították (1975-ben területét jócskán megnövelték), nem utolsósorban a Vadnyugat természeti szépségei iránt megszállottan rajongó Theodore Roosevelt elnök kezdeményezésére.

A kanyonhoz vezető út semmit sem árul el abból, hogy mi vár ránk az utazás végén. A szakemberek hihetetlen körültekintéssel tervezték meg a kilátópontokat és az utak vonalvezetését. Az autóban ülve ritkán pillanthatjuk meg magát a kanyont, csupán egy-egy másodpercre tűnik fel néhány részlet. A parkolókban hagyva az autónkat, gyalogosan közelíthetjük meg a kilátópontokat. Így gyakorlatilag az utolsó tíz lépés során tárul elénk a másfél kilométeres mélység. A látvány döbbenetes, megáll az idő, csak bámuljuk a messzeséget. A napsugarak változó beesési szögei miatt percről percre módosul a megvilágítás: a függőleges sziklafalak új és új arcukat mutatják.

A Grand Canyon a világ egyik leghíresebb természeti látványossága, amelyet évente több mint ötmillióan keresnek fel. A látogatóknak lehetőségük van a túrázásra gyalog, öszvérháton és néhány száz dollár ellenében végigcsónakázhatnak a folyón is, ha nem félnek a vadvizektől. 

A kanyon még ma sem veszélytelen hely: az 1870-es évek óta több mint 600 halálesetet jegyeztek itt fel. Akadt, aki fényképezés közben szédült le a sziklaperemről, mások ugyanezt öngyilkossági szándékkal tették, akadtak, akik vízbe fulladtak, hőgutát kaptak vagy kiszáradtak, megint mások légi szerencsétlenségben vesztették életüket, a villám csapott beléjük vagy kőlavina zúdult rájuk. 

2007-ben adták át a Hualapai indián rezervátum területén a Skywalk (Égi séta) elnevezésű építményt. A különleges kilátó 1200 méteres magasságban nyúlik a kanyon fölé és azoknak kínál egész életre szóló élményt, akik nem szenvednek tériszonyban. Az U-alakú építmény padlója ugyanis üvegből készült, így a turisták talpuk alatt érezhetik a meredek sziklafalú képződmény teljes mélységét. Az üveghídon biztonsági okokból egyszerre legföljebb 120 személy tartózkodhat, bár elbírna 800-at is, el kell viselnie egy 8-as magnitúdójú földrengést és akár 160 kilométeres széllökéseket is.

Aggodalomra ad okot azonban, hogy a befektetők számára a kilátó megnyitása csak a kezdetet jelenti. Terveznek új utakat, golfpályát, hoteleket és - igen! - drótkötélpályát is. Az indiánok egy része szívesen fogadta a vállalkozást, hiszen újabb turistákat, s ezzel pénzt hoz közösségüknek, munkahelyeket teremt, bár a tervezett későbbi beruházásoktól ők is tartanak.

Az arizonai természetvédő csoportokat az ezen a vidéken még igazán szűz természet megbolygatása készteti tiltakozásra, különösen annak tudatában, hogy ez lesz a kanyon egyetlen olyan része, melynél a folyóhoz közvetlenül is leszállhatnak a vastag pénzű turistákat szállító helikopterek, s utasaik szervezett motorcsónaktúrákat is tehetnek.

Annak idején Theodore Roosevelt így vélekedett a kanyonról: „Hagyjuk meg olyannak, amilyenné lett. A természet elvégezte a maga munkáját, az ember csak rontana rajta. Őrizzük meg a gyerekeinknek és az ő gyerekeiknek.”
Reméljük szavai nem merültek teljesen feledésbe.
                                                                                                                      Kollát Gyula

Képek: poststick.com, visions-of-earth.com, airbridgetours.com, us-nature.com, deshow.net, 360-adventures.com, deshow.net, good-wallpapers.com, nationalgeographic.com, tripedition.com, boomsbeat.com, travelphotoadventures.com, rackcdn.com, hdwallphotos.com, infohostels.com, geewall.com