avagy Neytiri álomvilágának földi mása. Az Avatar mozi láttán a kínaiak a filmbeli Hallelujah-hegyben egyik természeti csodájukat a wulingyuani táj hatalmas oszlopait vélték felfedezni. James Cameron, a film rendezője szerint azonban egy másik hegység, az Anhui tartományban lévő Huangshan (Sárga-hegy) látványa ihlette meg. Ami nem is lehet véletlen, hiszen amennyiben rendeznének egy, a világ legszebb hegye elnevezésű versenyt, a kínai hegy komoly esélyekkel indulna. A kínaiak szerint ez a verseny előre lefutott, mert a Huangshan a világ legszebb hegysége. Valamennyiük szerint Kína tíz leghíresebb, legismertebb, legszebb természeti látványosságainak egyike. Úgy is becézik, hogy „A legbájosabb kínai hegy”. Hogy mennyire nagy becsben tartják, azt a mondás is igazolja: „Ha láttad Kína öt szent hegyét, akkor a többihez már fölösleges elmenned. Ha láttad a Sárga-hegyet, akkor az öt szent hegyet már nem érdemes felkeresned.” A Huangshan a Nanling-hegylánc részét képzi, kiterjedése 1200 km², és hetvenkét hegye van. Legmagasabb csúcsa a Lianhua Feng (Lótusz-csúcs, 1864 m), második a Guangming-feng (Fényes-csúcs, 1841 m), harmadik pedig a Tiandu-fen (Égi Város-csúcs, 1829 m). A csúcsok mint szigetek emelkednek ki a felhőpaplanból, ennek nyomán kapta másik nevét: „Az első hegység az ég alatt”. A valahai Fekete-hegységet Xuan-zong császár „sárgította” 747-ben. Átnevezését követően költők, írástudók, értelmiségiek és más hírességek keresték fel a Sárga-hegyet. Ennek is köszönhetően az idők folyamán közel 20 ezer vers ihletője lett, sőt mi több, külön festészeti ág kialakulásában is fontos szerepet játszott. A hegyet megörökítő alkotások azonban nemcsak az elmúlt évszázadokban keletkeztek, hanem születnek ma is, és születni fognak holnap is. A látogatók egy része ma is festő, költő vagy éppen fotóművész. A Sárga-hegy látványának varázsát az évente több mint 200 napon át felhőkbe burkolózó táj, a bizarr gránitcsúcsok, és a leglehetetlenebb helyeken megtelepülő fenyők biztosítják elsődlegesen. Ha mindezeket ráadásul napfelkeltekor vagy az őszi időszakban van szerencsénk megtekinteni, az élmény elementáris. A Yuan-dinasztia (1271-1368) idejére már 64 templomot épült a hegyen, így az oda történő utazás valóságos zarándoklatnak számít a kínaiak, de más ázsiai népek számára is. 1606-ban Pumen szerzetes érkezett a Huangshanhoz, ahol felépítette a Fahai Meditációs Templomot és a Wonshu-templomot, majd a két templomot a hegy oldalába vájt lépcsőkkel kötötte össze. A hegyen lévő lépcsők száma ezt követően egyre szaporodott, és elmondható, hogy a leglátogatottabb helyek mindegyikéhez vezet lépcsősor. Ennek okán a Huangshanhoz tett látogatást senki se hegymászásnak vagy kalandtúrának képzelje. Ebből a szempontból hatalmas a különbség a keleti és a nyugati emberek gondolkodása között. A nyugatiak a hegyekbe kalandot keresni, kikapcsolódni mennek, a nagyvárosok forgatagából menekülnek. A kínaiak nem ilyesmit keresnek a Sárga-hegyen, ők a festményeken és versekben megörökített kínai múltat szeretnék megelevenedve látni. Ha lift lenne, akkor a kínaiak azzal mennének fel a csúcsra, ám a „ha ló nincs szamár is megteszi” elv jegyében a lépcsővel is beérik. Az UNESCO 1990-ben a Világörökség részének nyilvánította a Sárga-hegyet. Kollát Gyula Képek: tree-of-souls.com, fotopedia.com, chinadiscover.org, absolutechinatours.com, skyscrapercity.com, chinatourselect.com, chinatour.net, healingtaousa.com, quoteko.com, panoramio.com, wak.ch, patrasevents.gr, cntrainer.com, zacktravel.com, cloudfront.net, globeimages.ne, zhongsou.com, deviantart.net, bergoiata.org, travelchinaplanner.com, allmyweb.com, absolutechinatours.com, wallpaperdownloader.com, whentogo.org
0 Comments
Leave a Reply. |
Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
Olvastad már?Bizarr csodák nyomában 1. Archives
November 2016
Cimkék
All
|