Nevét a szláv tih szóból származtatják, ami magyarul csendeset jelent. A jelző leginkább télen jellemző e tájra, nyáron nagyon is zajos e parányi ékszerdoboz. Piciny földjén nem állnak őrt égig érő sziklák és nincsenek itt dübörgő vízesések sem, de a tájék varázsa, bája megérint minden arra járót. „A régi szép időkben egy szép királyleány, aranyszőrű kecskéket őrzött Tihany fokán.” Így kezdődik Garay János regéje, mely híressé tette a tihanyi visszhangot és a kecskekörmöket. A visszhang a 18. század közepétől, a jelenlegi apátság felépítése óta létezik. A Visszhang-dombon elkiáltott szavak a több mint 300 méterre lévő apátság északi oldaláról verődnek vissza, 2 másodperc alatt téve meg az oda-vissza közel 700 méteres távot. A domboldalra állítottak egy kis oszlopot, melyet Ekhó-kőnek neveznek: innen kell a templom felé kiáltani. A visszhang ereje azonban már jó ideje egyre csökken, amiért leginkább a domb és a templom közé ültetett fák megerdősödött lombja és zajos idegenforgalom okolható. A kecskekörmök valójában egy Pannon-tengerben élt kagyló maradványai. A kagyló jóval nagyobb volt, de mára csak a kemény háromszög alakú sarka maradt meg. E két „hírességen” túl számtalan látnivalót kínál az átlagosan 2 km széles, 5 km hosszú félsziget. „Hegyei” ugyan nem egetverőek, hiszen tengerszint feletti magasságuk épphogy meghaladja a 200 métert (legmagasabb a Csúcshegy a maga 235 méterével, ám ezzel is csak mintegy 130 méterrel emelkedik a Balaton szintje fölé), de tetejükről páratlan panorámában gyönyörködhetünk. Tegyünk egy sétát a Lóczy-tanösvényen, mely a félsziget természeti látnivalóit köti csokorba. Aki a tanösvényt teljes hosszában be kívánja járni, annak 18 km-es etappal kell számolnia, ám van mód rövidebb körök bejárására is. Íme az egyik lehetőség: Induljunk el a hajóállomástól (itt találjuk a tanösvény indító tábláját is). Túránkat a parton futó műúton kezdjük, amiről kisvártatva balra letérve hamarosan, a vélhetően egy szerzetesről elkeresztelt Ciprián-forráshoz érünk. Újabb rövid sétát követően érünk a Barátlakásokhoz (I. András király felesége, Anasztázia - Bölcs Jaroszláv kijevi nagyfejedelem lánya - hívta be Magyarországra azokat a görögkeleti -ortodox- szerzeteseket, akik lakóhelyül az Óvár vulkánjának Balaton felé néző meredek bazalttufa oldalát választották, s ide vájták celláikat, amely az oklevelek szerint a Szent Miklósról nevezett Oroszkői remeteség nevet viselte. Sajnos az 1952-es sziklafalomlás a felső rész nagy templomtermét szétrombolta). Túránkat folytatva érkezünk az igen jó állapotban fennmaradt, a bronzkor végén - vaskor elején épült Óvárhoz, mely Közép-Kelet-Európa legrégebbi földvára és földsánc rendszere. Az Óvár-tetőn lévő pihenőnél találjuk a Visszhang-dombot az Ekhó-kővel, rajta a bronzból készült kiáltó lányalakkal. A sáncokat elhagyva jutunk a Kiserdő-tetőre, mely a félsziget központi részén, a Külső- és a Belső-tó között emelkedő kalderaperem maradvány. A vulkáni működés során létrejött bazaltsziklákat a későbbi földmozgások kibillentették eredeti helyzetükből. A szél a puhább kőzetanyagot elbontotta, a szilárdabb kötőanyagú rétegek azonban ellenálltak a pusztító erőknek. Így jöttek létre az itt látható bizarr sziklaformációk, a „Szélmarta sziklák”. A sziklák körül kialakított zöld háromszög és tanösvény jelzésű turistaösvényeket bejárva több oldalról is megcsodálhatjuk azokat és számos kilátópontról gyönyörködhetünk a környező táj szépségében. A sziklákról kitűnő rálátás nyílik a Külső-tóra, melyet 1803-ban lecsapoltak. A Füredi-öböllel összekötő csatornáját csak 1976-ban tömték el. Azóta az esővíz feltöltötte és kezd helyreállni benne az eredeti életközösség. Ezt jelzi, hogy újra megtelepült a tóban az itt őshonos mocsári teknős. Utunk ezt követően a hangulatos Belső-tó partján vezet és hamarosan megérkezünk a Gejzírmezőhöz. A Szarkádi-erdő és a Belső-tó között elterülő mező sziklaképződményei mintegy három millió évvel ezelőtt keletkeztek. Az itt kialakult forráskúpok közül a legnagyobb az Aranyház-gejzírkúp, mely nevét a tömegesen rátelepedett sárga színű zuzmóról kapta. A képződmények kimagasló száma és különleges megjelenési formája volt az egyik döntő érv amellett, hogy a félsziget elnyerje az Európa Diplomát. Több turistajelzés találkozik is találkozik ezen a ponton (zöld és sárga kereszt, tanösvény és zöld körút), melyeken alaposabban bebarangolhatjuk a gejzírmezőt. Barangolásunkat befejezve a sárga kereszt turistajelzésen folytatjuk utunkat, melyen hamarosan a Belső-tó déli partjára jutunk. A tó partján egykor libákat legeltettek a tihanyiak, nemrégiben pedig egy kisebb szürke marha gulya került a tó déli oldalán húzódó legelőre. A tó nyugati partjáró nézve régmúlt időket idéz a táj: a magyar szürke gulya mögött a Bencés Apátság kettős tornya, melynek képe szélcsendes időben visszatükröződik a vízen. Jelzésünk átvezet a községen, ahol „kötelezően” megnézendő a táj arculatát leginkább meghatározó Tihanyi Bencés Apátság a hozzá csatlakozó egykori kolostorépülettel. (A tatárjárás után vár is épült a kolostor köré, védői mindig visszaverték a törököt, de a kuruc szabadságharcot követően a császári haderő lerombolta a várat. A rendházban lakott rövid ideig -1921. október 26–31. között- Magyarország utolsó uralkodója Habsburg IV. Károly király és Zita királyné, mielőtt Madeira szigetére száműzték őket.) Az apátságtól visszasétálunk túránk kiindulópontjára, a hajóállomásra. A kitérőkkel (Szélmarta sziklák körbejárása, barangolás a gejzírmezőn) is csak 10 kilométeres körutunk igazán nem nevezhető megerőltetőnek, hiszen az útvonal teljes hosszán mindössze 250 méteres szintkülönbséget kell leküzdenünk.
Kollát Gyula Képek: szerző
2 Comments
Banga Szilvi
2/16/2014 05:04:52 pm
A kedvenc helyem a Földön.
Reply
Kollát Gyula
2/16/2014 08:40:07 pm
Nagyon jó választás Szilvi :) Csodaszép vidék, én is szeretem. Tervezem, s remélem az idén újra eljutok ide.
Reply
Leave a Reply. |
Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
Olvastad már?Zöldülő vörös földek Archives
March 2018
Cimkék
All
|