Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk – mondta egykoron Pelikán elvtárs a magyar narancsot jellemezvén „A tanú” című filmben. Kicsik, szárazabb időszakban olykor-olykor kiszáradnak, de szívemnek mégis a legkedvesebbek, mert ők a miénk – mondom én kis hazánk vízesései kapcsán. Azt nem lehet mondani, hogy a vízesések országa lennénk, de magashegységek és nagy hozamú forrásokból táplálkozó bővizű, rohanó patakok híján erre a címre vajmi kevés esélyünk is van. Azért akad néhány szemrevaló ilyesféle képződményünk. Magasságuk nem versenyezhet külhoni „nagy testvéreik” méretével, hiszen a természetes úton kialakultak legnagyobbika sem igazán haladja meg a tíz métert. Az e szempontból csúcstartónak minősíthető húsz méter magas lillafüredi vízesésünk pedig emberi beavatkozás következtében nyújtózott ilyen hosszúra. A képzeletbeli dobogó első három helyén két bükki és egy mátrai vízesés osztozik. Lássuk, kik „ők”. Anna-vízesés - Az Anna(mésztufa)-barlang közelében 20 méter magas mészkőteraszról zúdul le az ország legmagasabb vízesése. A lillafüredi Palotaszálló építésekor elterelték a Szinva-patak vizét (eredetileg a Hámori-tóba torkollott) így mesterségesen kialakított látványosságról van szó. Igazi szépsége elsősorban hóolvadáskor és csapadékos időszakban mutatkozik meg, amikor bőségesen zúdul alá a patak vize. Talán még ennél is felejthetetlenebb látványt nyújt zord téli napokon, amikor a megfagyott zuhanó víz mesebeli jégország látványát varázsolja szemünk elé. Megközelítés: Lillafüreden a Palotaszálló mögött található Fátyol-vízesés - a Bükk-hegységben lévő Szalajka-völgy nevezetessége, hazánk egyik kiemelkedő természeti szépsége. A völgyben futó azonos nevű patak vize ezen a helyen egy 17 méter hosszú mésztufagát 18 teraszán zúdul alá. A vízesés nevének eredetét többféleképpen magyarázzák, de talán a legkézenfekvőbb magyarázat az lehet, hogy a gátakon alábukdácsoló, fehér fodrokat vető víz látványa sokunkban kelti egy menyasszonyi fátyol képzetét. Megközelítés: Szilvásváradról indulva gyalogosan a zöld sáv jelzésen, vagy kisvasúttal közlekedve, a Gloriett tisztásnál leszállva néhány perces könnyű sétával. A bükki Sebes-víz völgyben (lentebb a képen) és a mecseki Melegmányi-völgyben található „kistestvéreinek” felkeresése gyönyörű látványuk okán feltétlenül ajánlott! Ilona-vízesés – A Mátra-hegység azonos nevű, a völgyfő felé haladva mind szűkebbé váló festői völgyében található legmagasabb (10 méter) természetes vízesésünk. A patak vize egy andezit letörés kőzetébe vágódott szűkületből zuhog alá. A bükkösök mélyén rejtőző sziklás katlan is megkapó hangulatú, melyet pompásan koronáz a főleg kora tavasszal bő vízzel zuhogó vízesés látványa. Megközelítés: Parádfürdő felől egy darabig autóval is be lehet jutni a völgybe, de annak szépsége, és a friss mátrai levegő miatt érdemesebb a könnyű gyalogtúrát választani. Előbb a zöld kör, majd a zöld jelzésen érjük el a vízesést. A három „nagyon” kívül feltétlenül említést érdemel a Mecsek különlegessége a Tündérlépcső, más néven Ferde-vízesés - Ferdeségét a kréta kori vulkánosság során fellépő erők a jura kori üledékes rétegeket a vízszintes helyzetükből való megdöntésével hozták létre. Ezen a helyen a kibillent pados mészkőrétegeken ferdén, félig folyva, félig vízesésszerűen átbukva rohan keresztül a kis patak vize. Megközelítés: Óbánya és Kisújbánya felől egyaránt az országos kék jelzésen juthatunk el a különleges látványossághoz. Természetesen a felsoroltakon kívül még nagyon sok kisebb-nagyobb vízeséssel találkozhatunk meseszép völgyeinkben, szurdokainkban barangolva. Példaként említhetem a Visegrád közeli Apátkúti-völgyben egy andezittufa-lépcső zúgóján keskeny kővályút koptatott Ördögmalom-vízesést, vagy a Bakonynánáról a Gaja-patak egyre szűkölő völgyében haladva megközelíthető, függőleges sziklafalak ölelte Római-fürdő vízesését (kép: panoramio.com) és akkor még szóba sem került a Rám-szakadék megannyi vízesése. A sort még hosszan lehetne folytatni, de felsorolás helyett inkább azt ajánlanám mindenkinek, hogy keresse fel a világméretekben ugyan aprónak mondható szépségeinket és személyesen győződjön meg róla, hogy amennyiben csodákat szeretne látni, ahhoz nem is igazán szükségeltetik nagyon messzire utaznia.
Kollát Gyula
0 Comments
Leave a Reply. |
Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
Olvastad már?Zöldülő vörös földek Archives
March 2018
Cimkék
All
|