Az előző részben megismerhettük a Balaton-felvidék koporsó alakot formázó hegyeit, bejártuk a Badacsonyt, megmásztuk a Csobáncot és megcsodáltuk a Szent György-hegy világhírű bazaltorgonáit. A mostani részben a tőlük teljesen eltérő képet – az úgynevezett cukorsüveget formázó tanúhegyeket vesszük sorra. Bemutatkoznak a Gulács, a Tóti-hegy, a Hegyesd és a szigligeti Várhegy festői kúpjai. Gulács (393 m) - Keresztury Dezső a magyar Fudzsi -nak nevezte. Teteje jellegzetesen csúcsos, különösen észak-déli irányból szemlélve. A hegy teljesen vad, természetes erdős vidék, sem műtárgyak, sem pincék nincsenek itt, az elhagyott bánya-sebet leszámítva civilizációnak semmi nyoma. A csúcsra is csak egy keskeny, egyszemélyes spirális gyalogút vezet fel. A részben bokrokkal és fákkal fedett hegycsúcsról felejthetetlen kilátás nyílik a Tapolcai-medencére, a Balatonra és a Keszthelyi-hegységre. A hegy északnyugati oldalán találjuk a Sér-kút nevű forrást. (Lentebb a képen az előtérben a Gulács, távolabb a Szent György-hegy) A Tóti-hegy (347 m) a Gulács kistestvére, egymás mellett állnak a Badacsony és a Csobánc között. Csúcsa teljesen kopár, így a körkilátást semmi nem akadályozza. A hegyet alig bányászták, oldalában nagyon szép hasadozott bazalt látható. Annak ellenére, hogy jelzett turistaút vezet a hegytetőre, kevesen ismerik és járják. A két hegy „szomszédvár”, így egy túra keretében bejárható. Indulhatunk Nemesgulácsról (ekkor ejthetjük útba a Sér-kutat, oda-vissza 11,4 km, szint 550 m), Salföldről (ez a leghosszabb, oda-vissza 12,6 km, szint 550 m) vagy Káptalantótiból. Ez utóbbiból körtúra formájában kereshetjük fel a két hegyet. Kék háromszög jelzésen a Tóti-hegy felé indulva, majd onnan zöld-, kék sáv, kék háromszög jelzéseken jutunk a Gulácsra, végül kék sáv jelzésen vissza a kiindulópontra. A körtúra hossza 10,2 km, melyen 410 méter szintkülönbséggel számolhatunk. Hegyesd (281 m) – „Ahol a Bakony déli hegylábai a Balaton-felvidék lankás dombjaivá simulnak, olyan varázslatos vidékre érkezünk, amelyet méltán nevezhetnénk a dunántúli táj kicsinyített másának. E mindkét nagy tájegység jellegzetességeit magában hordozó sokszínű vidéken éppúgy megtalálhatjuk az erdőségeket, a hullámzó füvű réteket, mint a vizes élőhelyeket és a sziklaormokat, csodálhatjuk a vulkáni kúp merész csúcsát, vagy megnyugodhat tekintetünk a domboldalak lankáin.” - Gyarmati Krisztina: Egy szeletnyi pannon táj - Várát, melyet 1329-ben említ először oklevél Castellanus (regis) de Hygusd néven Diósgyőrhöz hasonlatosan több ízben birtokolták asszonyok. 1389-ben Peleskei László Sára nevű leányának ítélték. 1396-ban Mikes mester özvegye és leánya parancsolt benne, majd 1398-ban Szécsényi Frank feleségéé. Zsigmond király 1426-ban Herczeg Péter Anna nevű leányát, Széchenyi László majd Perényi Péter országbíró özvegyét erősítette meg a vár birtokába. 1554 után Hegyesd valamelyik Sárkány leány hozományaként a Czobor család tulajdonába került. A hegy csúcsán ma is láthatók az egykori gótikus vár kerek tornyának alapjai. Hegyesdről indulva sárga sáv és rom (L) jelzéseken egy nagyon könnyű 3 kilométeres és mindössze 100 méteres szintkülönbségű körúton járhatjuk be a hegycsúcsot és romokat. Szigligeti várhegy (213 m) - Kevés olyan tája van a Balatonnak, ahol így együtt találni a vidék romantikáját a múlt emlékeivel. Kialudt vulkánok kúpjai, zamatos borokat termő domboldalak, erdők, susogó nádas, hullámzó Balaton öleli körül a várhegyet. Szigliget sokáig sziget volt, csónakkal, illetve hajóval lehetett megközelíteni. A 19. században került sor a Közép-Dunántúl végleges vízszabályozására, ezen belül a Balaton lecsapolására. Ennek következtében szigetből félszigetté vált, északnyugati részeiről eltűnt a víz. Egy 1260-ból származó oklevél szigetként említi. A környékbeliek ma is „Sziget”-nek nevezik. (Lentebb a képen a szigligeti Várhegy a Szent György-hegy lábától visszatekintve) A török hódoltság idején a Várhegy köré települt az Öregfalu. A fehér, nádtetős házak őrzik az elmúlt évszázadok hangulatát. Mintha megállt volna itt az idő, olyan különös, nyugalmat adó hangulata van a vár alatti kis Ó-falunak. Csodálatos természeti környezetével a magyar költők által egyik leggyakrabban megénekelt tájak közé tartozik. A félsziget látnivalóit a Kamon-kő tanösvény fűzi fel. A szigligeti templomtól induló és oda visszatérő útvonal a falu hangulatos utcáin halad, útba ejti az Avasi templomromot és bemutatja az egykori tűzhányók világát is. A 6 kilométeres távon 290 méteres szintkülönbséget kell leküzdenünk. Kis „Fudzsijainkról” szebben, mint Cholnoky Jenő, senki sem írt:
„Kicsiny kis vulkánocskák ezek a Vesuvióhoz, meg az Etnához képest. Ha az Etnát ideállítanánk a Dunántúl közepébe, bizony majdnem az egész Balatont eltakarná, meg a Balaton-felvidéket és Somogy északi részét. Hát még a 6000 m magas kelet-afrikai Kilimandzsáró! Majdnem az egész Dunántúlt elfoglalná, s csúcsa messze túlszárnyalná az Alpokat, s 4000 méternyi felső része állandóan hóba és jégbe volna temetkezve. A mi szerény kis balatoni vulkánjaink nem ilyen zord fennségűek, hanem annál kedvesebbek, bájosabbak.” Kollát Gyula
4 Comments
Banga Szilvi
3/13/2014 06:12:17 pm
A Tóti-hegyet imádom, igazi láblógatós hegy, felmászol, leülsz és nézegeted a tájat. Ennél nincs is nagyobb nyugalom.
Reply
Kollát Gyula
3/14/2014 02:01:01 am
Nem jártam még a Tóti-hegyen, de amint írod igazi élmény. Nyáron abszolválhatjuk ezt is, ha a csapat úgy dönt (mert hogy Hozzád megyünk találkozóra az nem is lehet kétséges :)
Reply
Banga Szilvi
3/15/2014 02:06:38 am
Gulács és Tóti-hegy belefér egy napba, a Nemesgulács-Kisapáti megállóig kell elvonatoznunk, az kb. 50 perc Örvényestől, onnan lehet gyalog menni a Gulácshoz, majd a Gulácstól át a Tótira, végül leereszkedni és egy közeli vasútállomásról visszavonatozni. Ez jó kis túra egyik lehetőségnek.
Kollát Gyula
3/15/2014 02:55:25 am
Én nagyon támogatom az ötletet, mert még egyik hegy sem volt meg nekem (voltam: Badacsony, Csobánc, Szigliget, Somló, Szent György-hegy, Szentbékkálla kőtenger, Kovácsi-hegy -sztúpa- ), úgy hogy hiányoznak a gyűjteményemből. Összehozzuk :)
Reply
Leave a Reply. |
Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
Olvastad már?Zöldülő vörös földek Archives
March 2018
Cimkék
All
|