Séták a tengerfenéken 1. - A "triumvirátus"

Cápák, cetek, tengeri sünök egykori birodalmában járunk. Valaha a Pannon-tenger hullámzott e tájon. Később a Pannon-tó tükrén csillant a napsugár, partján őselefántok, háromujjú őslovak kóboroltak. Kövessük most lépteik nyomát, lássuk mit találunk az egykori őstenger medrében.

---

Évmilliókkal ezelőtt a Balaton-felvidéket beborító Pannon-tenger mélyén heves vulkáni tevékenység zajlott. A kiömlő bazaltláva megszilárdulva páncélként fedte be az alatta megbúvó szigethegyeket. A víz eltűntével a természet erői pusztították a tengeri üledéket, de a bazalt ellenállt hőnek, fagynak, szélnek. Egyre jobban kiemelkedtek a valahai vulkáni kúpok. A mai napig is állnak, tanúskodván a tengerfenék egykori magasságáról. Ezért is kapták a tanúhegyek elnevezést. (Lentebb a képen: kilátás a Haláp-hegyről)

Ahol kis mennyiségű volt a felszínre tört láva ott kúp alakú (cukorsüveg), ahol pedig terjedelmesebb ott koporsó vagy csonkakúp alakú hegyek jöttek létre. A messziről koporsó alakot formázó Badacsony, Szent György-hegy és Csobánc szélein a kőzet érdekes megszilárdulási formái, a bazaltkő-zsákok láthatók. Ismerkedjünk meg e „triumvirátus” tagjaival. (Lentebb a képen a Gulács és távolabb a Badacsony)

Badacsony (437 m) - a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, a Balaton két öble közé ékelődve magasodik. Jelzett turistautak sokasága hálózza be, melyeken körtúra formájában járhatjuk végig nevezetességeit. Induljunk el a Szegedy Róza ház melletti parkolótól. Rövid szakaszon a sárga sáv jelzést követve érjük el a piros sáv jelzést (Kuruc-körút), melyen balra térünk. Elérve a kék sáv jelzést, jobbra a Bujdosók lépcsőjén folytatjuk utunkat (összesen 464 lépcsőfokból áll, pihenőkkel elválasztott szakaszait a kuruc kor nevezetes személyeiről -Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Cinka Panna- nevezték el).

Egy helyütt, a balra kiágazó kék háromszög jelzésen „kötelezően” kitérőt kell tennünk a Tördemici kilátóhelyhez, mert az onnan nyíló gyönyörű panorámát kár lenne kihagyni. (A pontról a Szent György-hegy bazaltorgonás, lejjebb pincékkel, présházakkal teleszórt oldala tűnik elénk, balra Szigliget vára trónol az egyik dombtetőn, jobbra a Kő orra, a Csobánc, a Gulács. A távolban pedig a Keszthelyi-hegység vonulatai kéklenek.)

_ Visszatérve a kék jelzésre a Ranolder-kereszt, Menedékház-kilátó érintésével jutunk el a Hertelendy kilátóponthoz, majd a Kisfaludy-kilátó (erkélyéről a Tapolcai-medence és az azt övező hegyek látványa tárul elénk) érintésével a Kőkapuhoz (kőoszlopai jól szemléltetik a víz és a szél erejét. A természeti erők eróziós munkája nyomán létrejött hatalmas, még álló bazalttornyok körül a ledőlt, széttöredezett oszlopokból valóságos kőtenger alakult ki).

Jobbra, sárga sáv és piros kör jelzésre térve jutunk a Klastrom-kúthoz (Kitűnő ivóvíz, hőmérséklete télen-nyáron 4-5 Celsius fokos. Közelében állt egykor a Szent Imréről elnevezett pálos kolostor. A néphagyomány úgy tartja, hogy a kolostorban lakó szerzetesek telepítették a francia, burgundi eredetű pinot gris, azaz szürkebarát nevű szőlőt, melynek bora híressé tette Badacsonyt).
Piros kör és piros sáv jelzéseken a Rózsakő (A hegyoldalról lehasadt bazalttuskó valószínűleg Kisfaludy Rózájáról kapta a nevét, amelyet 1886-ban be is véstek a szikla oldalába. A néphit azután fontos szerepet adott a kőnek: a hagyomány szerint, ha egy fiú és egy leány a Balatonnak hátat fordítva leül rá, még abban az esztendőben jegyesek lesznek. Sőt, elég, ha a kedveséért sóhajtó leány ül rá, szerelmük ez esetben is beteljesedik.) és a Páholy kilátóhely (csodálatos panoráma nyílik a szomszédos hegyekre) érintésével jutunk vissza kiindulási pontunkra.
A Badacsony megannyi szépségét érintő körutunk bő 6 kilométeres távján 400 méternyi szintkülönbséggel kell megbirkóznunk.

Szent György-hegy (415 m) - Szinte kettéosztja a tetejéről egészében belátható Tapolcai-medencét. A legszebb, a népek által kőzsákoknak, vagy gyapjúzsákoknak nevezett képződmények ezen a hegyen találhatók. A helyenként 30-40 méter magasba emelkedő bazaltoszlopok orgonasípokhoz hasonlóan sorakoznak egymás mellett. A kőoszlopok néhol egymás mellett, néhol támaszték nélkül, egyedül állnak. A Szent György-hegy bazaltoszlopai azért egyedülállóak, mert nem csak függőleges, hanem vízszintes hézagok is tagolják őket. A különálló korongok miatt minden torony olyan, mintha óriási pénzoszlop lenne.

Az öregek a hegyet nevezik „Dőlthegynek” is. Az 1757-es suvadáskor, amikor a hegy megcsúszott, a közelben tartózkodó emberek a rendkívüli természeti jelenség láttára térde rogytak, kezüket összekulcsolva az égre emelték tekintetüket, így várták a katasztrófa végét. A suvadás leglátványosabb következménye a Vércseszirt kialakulása, ami nem más, mint a suvadáskor kiemelkedett bazaltdarab.
A hegy másik nevezetessége a Jégbarlang (a néphagyomány Sárkány-barlangnak is nevezi, mivel úgy tartották, hogy Sárkányölő Szent György itt végzett a gonosz sárkánnyal). A turistaháztól nem messze a sziklák között keskeny hasadás található. A leomlott sziklák miatt csak éppen be lehet lépni a barlangba. Érdekessége, hogy a barlangba tett pohár víz (még a legmelegebb napon is) jéghideg lesz, és az üveg fala bepárásodik.

A Szent György-hegy a Badacsonyhoz képest sokkal kevésbé populáris és elüzletiesedett; a vidék kicsit vadabb, szögletesebb, a turistautak keskenyek, olykor csak egyszemélyesek.
A hegy turistautakkal sűrűn behálózott, több irányból is nyílik mód a feljutásra. Tapolca, Kisapáti vagy Raposka felől érkezve a turistaháztól, Szigliget irányából érkezve pedig a Lengyel-Tóti kápolna parkolójából indulva kezdhetjük a hegyet bejáró körtúránkat. A Tapolcát Raposkával összekötő útszakaszról, az egykori bazaltbánya udvarából induló „Bazaltorgonák tanösvény” végigjárásával is megismerhetjük a hegy látnivalóit.

Csobánc - A Tapolcai-medence keleti oldalán emelkedik. A Balaton-felvidéki tanúhegy-trió legkisebbike, de csupasz, lapos teteje lévén erről a legszebb a kilátás.

Várának legfényesebb napja 1707. Február 25-én jött el, amikor az Erdélyből Rabutin császári tábornagy vezetése alatt a Balaton-felvidéken át Ausztria felé visszavonuló haderő mintegy ezerfős osztaga sikertelen ostromot intézett Csobánc ellen. A várban Szász Márton kuruc vice hadnagy harminc gyalogos puskás hajdúja, ugyanennyi bemenekült fegyveres nemesember, asszonyaik és lányaik alkották a védősereget. Az ostromban 300 német katona, 52 tiszt és az ostromot vezető Kreutz tábornok is elesett. A Rákóczi szabadságharc leverése után ezt a várat is lerombolták.
A várhegyre Gyulakesziről vagy Diszelről indulva is feljuthatunk a zöld sáv turistajelzésen. Előbbiről oda-vissza mintegy 4,5 utóbbiról 5 kilométeres távval kalkuláljunk. A szintkülönbség mindkét esetben 240 méter. A legrövidebb feljutási lehetőség a Káptalantóti és Diszel közötti országútról adódik, ahonnan a kék sáv, majd a kék rom (L) jelzést követve oda-vissza 2,9 kilométeres távval és 200 méter szintkülönbséggel számolhatunk.
                                                                                                                             Kollát Gyula