Szép világunk magazin
  • Rólam
  • Tájak-emberek
    • Országok, vidékek
    • Csodás természet
    • Ember alkotta
    • Sziklavarázs
  • Turistaszemmel
    • Hazai tájakon
    • Imádott városom
    • Túraélmények
    • Túrakisokos
  • Fák, virágok
    • Gombák világa
    • Állati dolgok
  • Gasztro
    • Ételek és italok
    • Híres étkek
    • Vendéglátás
    • Fesztiválok
  • Nőkről
  • Írós/blogolós
    • Zöldségeim
    • Átjáró
  • Fotósarok
Picture

A "láblógatós" hegy meghódítása

7/16/2015

0 Comments

 
Picture
Sok gyönyörű tájegysége van kis hazánknak, de talán mindenik közül legszebb a Balaton-felvidék. Nem véletlenül illetik a „magyar Toszkána” névvel, mert hangulatában igen csak rokon az olasz „nagy testvérrel”. Barangoltam már többször a vidéken, de híres tanúhegyei közül a Tóti-hegy meglátogatása valahogy mindig kimaradt a programomból. Pünkösdkor azonban „őt” vettem célba, és utólag már magam sem értem miért vártam a vizittel ily sokáig, hiszen tetejéről nyílik a világ legszebb panorámája!

Két és fél napig megállás nélkül esett. Ettől aztán meglehetősen el tud kámpicsorodni a messzi földről érkezett turista, aki már alig várja, hogy az otthon gondosan megtervezett túrautaknak nekivágjon.
Pünkösd előtt, szerdán érkeztem meg örvényesi „bázisomra”, onnan terveztem csillagtúra-szerűen „becserkészni” a Balaton-felvidéket. Csütörtökön és pénteken egész álló nap zuhogott, majd csak szombaton a déli órákban álltak tovább a fellegek, szűnt meg az égi áldás. Ennek örömére vasárnapra be is terveztem az első túrámat, a célpont a Tóti-hegy lett.
Reggel hét ágra sütött a nap, loholtam is a vasútállomásra, hogy minél előbb Ábrahámhegyre érjek, onnan terveztem ugyanis a „csúcstámadást” megindítani. A vonatról leszállván rögvest irányra álltam, és a zöld sáv jelzésen megkezdetem a Salföldig tartó hosszú (3,5 kilométeres) flasztermenetet. Egyetlen turista sem szeret a lábnyúzó aszfalton kutyagolni, de ezen a vidéken alig van mód olyan túraútvonalat tervezni, mely ne tartalmazna efféle etapokat.
Picture
Salföld határában körbejártam az ottani kőtengert, és be kell vallanom, hogy élményt jelentett. Annak ellenére is, hogy előzetesen meglehetősen szkeptikusan viszonyultam a dologhoz. Tény, hogy a szentbékkállai „nagy testvérhez” mérten az itteni „kis tesó” meglehetősen szolidnak tűnik, ám a területen nagyon sok kifejezetten érdekes, bizarr sziklaformációt sikerült megtekintenem. Örülök, hogy végre láthattam.
Picture
A faluba érve azután egyik ámulatból a másikba estem. Rácsodálkozásom egyik oka a rengeteg gyönyörű virágágyás látványa, a másik pedig a házak. Én még soha sehol nem láttam ennyi meseszép népi lakóházat „egy csomóban”! Voltak közöttük gyönyörűen felújított régebbi „keltezésűek” és fantasztikusan szépre sikeredett újabbak is. Szinte megállás nélkül kattogtattam a gépem, míg a főutcán végigmenve a híres majorhoz értem. Oda nem szándékoztam bemenni (vasárnap lévén egyébként is „tömegnyomor” volt belül-kívül), viszont a vele szemben lévő templomot mindenképpen lencsevégre szerettem volna kapni. Be is tértem a templomkertbe, és próbáltam olyan helyet találni, ahonnan tetőtől talpig le tudnám kapni az épületet, de legnagyobb sajnálatomra ilyet nem találtam. Hiába faroltam egészen a kerítés sarkáig, sehogyan sem fért bele a látómezőbe (pedig elég nagy látószöggel bír a gépem), a torony felső harmada kívül esett azon. Egyetlen lehetőségem a tökéletes kompozíció elkészítésére a kerítés lebontása lett volna, de erről idő hiányában lemondtam.
Picture
A templomtól tovább indulva folytattam sétám a Tóti-hegy felé, a hamarosan becsatlakozó kék sáv jelzéssel immár „kétszínűvé” lett úton, mely kezdetben karámok között vezetett. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy az egyik karámban két csacsi égnek álló lábakkal vidáman kalimpál és hempergőzik a fűben, majd kisvártatva két ló románcának lettem szemtanúja. A két pacit ugyan kerítés választotta el egymástól, de ez az apróság nem akadályozta őket abban, hogy szerelmetesen, „tüzes csókokat” váltva ne enyelegjenek egymással. A látvány hatása alatt állván magamban át is kereszteltem Salföldet a „Vidám szamarak és szerelmes lovak földjére”.
Picture
Utam lassan ösvényre váltott, és a Balaton-felvidékre oly jellemző átláthatatlan erdőben vezetett tovább. El kell mondanom, hogy mindvégig ragyogóan jelzett az útvonal, a leglehetetlenebb helyekre is került festés, akár néhány méterenként is, így bizton állítom, hogy ebben a rengetegben lehetetlen eltévedni! A hegyre vezető útvonal nem mondható különösebben megerőltetőnek, ez alól csupán egyetlen rövid szakasz bizonyult annak, az is az előző napokban lehullott rengeteg csapadék okán. Már a zöld háromszögre fordulva, nem sokkal a csúcs előtt van egy igen meredek etap, ami a sok „lé” hatására jócskán felázott, és iszonyatosan csúszott. Bizony ezt a részt csak úgy lehetett abszolválni, hogy minden utamba eső fába, ágba, „fűszálba” kapaszkodnom kellett. El is könyveltem magamban, hogy a visszaúton itt majd „üzembe” kell helyezni a gatyaféket.
Előzetesen annyit tudtam a Tóti-hegyről, hogy a tetejéről körkilátás nyílik a szomszédos tanúhegyekre és a Balatonra is. Ez így elég biztatóan hangzik, azonban cseppet sem igazán fejezi ki azt a csodát, ami felérve fogadott. Elmondhatatlanul gyönyörű a látvány! Meg sem próbálom lefesteni, ide el kell jönni mindenkinek, hogy a saját szemével lássa a fentről nyíló lélegzetelállító panorámát. Egyik kedves ismerősöm úgy fogalmazott, hogy ez az a hely, ahová felérvén az ember leül a csúcskőre, azután csak lógatja a lábát, miközben elmerül a szeme elé táruló földöntúli szépségben.
Picture
Visszafelé a salföldi kőtengernél jobbra térve egy jelzetlen úton közelítettem meg a salföldi kolostorromot. Az utat nem lehet eltéveszteni, ebben időnként még tábla is segítségünkre van. A homokos úton poroszkálván egy alkalommal autó ért mögém, „akit” udvariasan félreállva segítettem továbbhaladásában. A „pilóta” a gesztusomat még egy halvány biccentéssel sem honorálta. Néhány tíz méterrel odébb azonban az autó jobbra kisorolt egy mezőre, vélhetően parkolási céllal. A mély keréknyomon át történő manőver hangos koppanással járt, minek következtében az autóból kisorjázó személyek mély döbbenettel konstatálták, hogy bizony a kipufogó leszakadt. Elhaladván mellettük valami olyasfélét dünnyögtem magamban, hogy „isten nem ver bottal”.
Kisvártatva újabb autózúgást hallok hátulról, újfent le is soroltam az útról, ahogy azt illik. Igen csak meglepődtem, amikor két tűzoltó autó húzott el mellettem (egy parancsnoki- és egy szerkocsi). El nem tudtam képzelni hová iparkodnak, míg nem kissé feljebb meg nem pillantottam egy kis sárga autót, ami „nyakig” beásta magát a homokba. Mellette két hölgy kuporgott (gondolom a sofőr és utasa), és bánatosan szemlélte a „megfeneklett” kicsikét. Csak tippelni tudok azt illetően mi történhetett. Úgy vélem, a kis hölgy, látván az út állapotát, vissza szeretett volna fordulni, de a mély a keréknyomokban történő „ipszilonozás” közben elásta magát az autó.
Nem néztem végig az akciót, haladtam tovább célom felé, amikor is egy újabb hölgy „keresztezte” utamat. Szemből érkezett, és igen aggodalmas képpel az után érdeklődött tőlem, hogy nem találkoztam e útközben egy pici fekete kutyával, mely elcsavargott mellőle. Sajnálattal közöltem vele, hogy az apró jószágot nem láttam, de megvigasztaltam, hogy amennyiben esetleg tűzoltóra lenne szüksége, azokat ott találja a következő kanyaron túl.
Hamarosan elértem a kolostorromot, ahol próbáltam néhány felvételt készíteni, ami nem igazán sikerült, mert egy nagyobb gyerekhad lepte el éppen a környéket, és bújócskáztak a romok között. Valahányszor kattintani akartam, legalább egy gyerek minden alkalommal beszaladt a képbe. Fel is adtam a kísérletezést, a piros sáv jelzésen visszabattyogtam Ábrahámhegyre, és onnan hazavonatoztam.
Picture
Nem mindennapi élményekkel lettem gazdagabb ezen a túrán, el is terveztem, hogy másnap újabb tanúhegyeket fogok meghódítani, és további nagyszerű kalandokba fogok bonyolódni. Ennek tudatában szenderültem mély álomba.
Másnap reggel izgatottam léptem az ablakhoz, és ugye nem fogjátok elhinni mit láttam? De bizony ám! Szakadt az eső mintha dézsából öntenék...
                                                                                                                   Kollát Gyula
Picture
0 Comments



Leave a Reply.

    Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
    Picture

    Olvastad már?

    Tihanyi túrák
    Kutyakaland a kilátónál
    Dante poklából a Kecske-lyukba
    A mecseki "babás" hegyen
    Örvényes, te csodás
    A "láblógatós" hegy
    Völgyről völgyre (slide- show)
    A kocsmáros meg a vakondtúrás
    A Bükk legszebb kilátópontjai (slideshow)

    A csonka sziklapiramis "csúcsán"
    Minden turista álma
    A bunkók és a "guggyantó"
    Mint szomjas tevének az oázis
    A sorompónál zsebre megy

    Archives

    August 2017
    July 2017
    June 2017
    May 2017
    March 2017
    November 2016
    December 2015
    November 2015
    July 2015
    October 2014
    July 2014
    April 2014
    March 2014
    February 2014
    January 2014

    Cimkék

    All
    Ábrahámhegy
    Almás-forrás
    Apáti-hegy
    Apáti Templom
    Aranylépcső
    Bakony
    Balaton
    Balaton-felvidék
    Balatoni Túra
    Bálvány
    Barátlakások
    Bauxitbánya
    Bedő Albert-hegy
    Bélháromkúti Apátság
    Bélkő
    Bloggertalálkozó
    Boldogasszony-sétány
    Bükk-hegység
    Cigány-hegyi Kilátó
    Ciprán-forrás
    Csákány-hegy
    Csere-hegyi-kilátó
    Cserepeskő
    Csúcs-hegy
    Csurgó
    Cuhaszurdok
    Darvastó
    Disznós-kút
    Dolka-hegy
    Endrődi-kilátó
    Farkasnyak-völgy
    Fehér-kő
    Garadna
    Gerennavár
    Gulicska
    Gyertyán-völgyi üveghuta
    Hajnalka-forrás
    „harmonika” út
    Három-kő
    Háromkúti-völgy
    Hidasi-völgy
    Horotna-völgy
    Jakab-hegy
    Jubileum-forrás
    Kajla-bérc
    Kalapati-pihenő
    Kápa-forrás
    Káposztáskert-lápa
    Keskeny-rét
    Kiserdő-tető
    Kis-Galya
    Kőbánya
    Kolacskovszky-forrás
    Kolostorrom
    Körös-bérc
    Körös-lyuk
    Kövesdi Templomrom
    Külső-tó
    Lillafüred
    Magos-kő
    Máré Vára
    Mecsek
    Milleneum-kilátó
    Molnár-szikla
    Nyereg-hegy
    Óbányai-völgy
    Olasz-kapu
    Ómassa
    ördögszántás
    Örvényes
    Örvény-kő
    őszi Kikerics
    Óvár
    Pálos Klostorrom
    Palota Szálló
    Pán-forrás
    Pénzpataki-víznyelőbarlang
    Petőfi-kilátó
    Pongor-lyuk
    Rejteki 1.sz. Kőfülke
    Római-fürdő
    Salföld
    Sebes-víz Völgy
    Sebzett Vaddisznó
    Sólyom-kői Odú
    Somlyó-hegyi-kilátó
    Sümeg
    Szalajka Slideshow
    Szalajka Völgy
    Szalajka-völgy
    Száraz-völgy
    Szártalan Bábakalács
    Szarvaskúti-Csúnya-völgy
    Szarvaskúti-víznyelő
    Szász-bérc
    Szeleta-barlang
    Szeleta-tető
    Szélmarta-sziklák
    Szent István-forrás
    Szentlélek
    Szikla-forrás
    Szilvásvárad
    Tanúhegyek
    Tar-kő
    Tárnics-tanösvény
    Telekessy Vendégház
    Tihany
    Tótfalu-völgy
    Tóti-hegy
    Túrabeszámoló
    Túraélmény
    Túraélmények
    Túrakalauz
    Túrázás
    Vízimalom
    Zsidó-rét

    RSS Feed

Powered by Create your own unique website with customizable templates.
  • Rólam
  • Tájak-emberek
    • Országok, vidékek
    • Csodás természet
    • Ember alkotta
    • Sziklavarázs
  • Turistaszemmel
    • Hazai tájakon
    • Imádott városom
    • Túraélmények
    • Túrakisokos
  • Fák, virágok
    • Gombák világa
    • Állati dolgok
  • Gasztro
    • Ételek és italok
    • Híres étkek
    • Vendéglátás
    • Fesztiválok
  • Nőkről
  • Írós/blogolós
    • Zöldségeim
    • Átjáró
  • Fotósarok