Szép világunk magazin
  • Rólam
  • Tájak-emberek
    • Országok, vidékek
    • Csodás természet
    • Ember alkotta
    • Sziklavarázs
  • Turistaszemmel
    • Hazai tájakon
    • Imádott városom
    • Túraélmények
    • Túrakisokos
  • Fák, virágok
    • Gombák világa
    • Állati dolgok
  • Gasztro
    • Ételek és italok
    • Híres étkek
    • Vendéglátás
    • Fesztiválok
  • Nőkről
  • Írós/blogolós
    • Zöldségeim
    • Átjáró
  • Fotósarok
Picture

Kutyakaland a kilátónál

11/15/2016

0 Comments

 
Picture
Egy szép tavaszi napon, amolyan hegyen-völgyön hullámvasutazó túrát terveztem be magamnak. A túraútvonal érintett öt települést is, de ami ennél sokkal lényegesebb, a Balaton környékén szép számmal fellelhető kilátók közül is hármat. Közülük az egyik, az általam legszebbnek tartott kilátók egyike volt. Na, ez a csodaszép kilátó környéke lett azután a nem tervezett kaland helyszíne.

A számomra oly kedves örvényesi bázisomról indultam ezúttal is, és elvonatoztam a „kis pirossal” Balatonalmádiba, azaz egészen pontosan annak Káptalanfüred nevű vasúti megállóhelyéig. Hamarosan rá is leltem az általam követni kívánt sárga sáv jelzésre, és megkezdtem a Csopakig tartó, 14 kilométeresre tervezett, 492 méteres szintemelkedéssel „fűszerezett” kutyagolásomat. (lentebbi térképen a tervezett útvonal látható)
Picture
Ahogy az várható volt, az ösvény egyre csak emelkedett, de hát hegycsúcs felé igyekezvén mi mást is várhatna az ember fia? Amúgy a séta nem volt unalmasnak mondható, hiszen cseres-tölgyes erdőben, homokkősziklás területen haladt. Meglehetősen érdekes látványt nyújtanak a vörös homokkő sziklákon tengődő – száz évesnél is idősebb – alacsony, vékony törzsű, tőből elágazó, girbegurba tölgyfák. Hogy ilyen korukra is meglehetősen csenevészek maradtak, annak oka a szinte humusz nélküli, igen gyenge termőképességű, gyorsan kiszáradó savanyú talajban keresendő, melyen csak rendkívül lassan tudnak növekedni.
A fák mellett további látványosságot jelentenek a hol jobbról, hol balról feltűnő mini „kőtengerek”. A ritkás „törpe erdőben” vezető ösvény mentén néhol lekerekített kőtömbök, kisebb-nagyobb görgetegek árulkodnak arról, hogy a régmúlt időkben a Pannon-tenger hullámverése ostromolta a hegyoldalt. Az igazán ütős látnivaló azonban csak ezután következett: a Nagy Kő-orra. A gigantikus természeti erők által „szétdobált” kőtömeg valóban mintegy vöröslő orr emelkedik ki a tájból.

Picture
A felfelé vezető úton a sárga sáv furfangos irányváltása (csak szemközti irányból észlelhető a „félpofás” módon felfestett jel) okozott számomra plusz néhány száz méteres felesleges kitérőt, ám ezen egyáltalán nem bánkódtam, mert – az ezen a vidéken ritkaságszámba menő – gyönyörű szálerdőben tévelyegtem. Később még a becsatlakozó kék sáv jelzés tartogatott némi meglepetést – csak úgy „besunnyogott” balra az erdőbe –, ám ezúttal figyelmes voltam, nem lett plusz kilométer a dologból.
Picture
Ezt követően hamarosan meg is érkeztem a bevezetőben is említett csodaszép kilátóhoz. Véleményem szerint a Csere-hegyi-kilátó – és nem csak a Balaton környékieket tekintve, hanem országosan is – az egyik legszebb építmény a kilátók népes táborában. A permi vörös kőből 1935-ben épült, 298 méter magasan található kilátóból csodálatos kilátás nyílik a Balatonra, a környező hegyekre, valamint Alsóörs, Balatonalmádi és Felsőörs településekre.
Picture
Az időközben felújított kilátó mellé (elkerülendő a vandalizmus okozta károkat) építettek egy gondnoki házat is. A háznak pedig van egy „tartozéka” is, jelesül egy házőrző eb. Innen datálódik az én nagy kalandom:
A gyönyörű kilátót megpillantva, meg sem várva, hogy a hozzá vezető kiépített utat elérjem, toronyiránt nekiindultam a hegynek. Araszolok felfelé a hegyoldalon, amikor is jobbról – periférikus látás címszó alatt –, bekúszik egy kutyaól képe a látómezőmbe. Még ebben a pillanatban átlépek egy dróthuzalon, minek következtében kapiskálni kezdem, hogy itt valahol egy kutyának is lennie kell. Alighogy ez átvillan az agyamon, reflexszerűen balra pillantok, és azt látom, hogy egy kutya rohan felém ezerrel. Mint egy megriasztott őz szökkenek a kilátó irányába, a kutya meg ugrik felém. Szerencsémre sikerült akkorát ugranom, hogy az eb fogai csak mögöttem a levegőben csattantak lévén, hogy a futtatóhuzalhoz (ha jól fogalmazok, mert nem ismerem igazán ezeket a kellékeket) csatlakoztatott póráza megakadályozta abban, hogy engem elérjen.
Ami döbbenetes volt számomra, a kutya sem az akciót megelőzően, sem közben, de még utána sem egyetlen nyikkantást nem hallatott. Magyarán, a sunyi dög nem ugatott, nem vicsorgott, nem morgott. Azon morfondíroztam magamban, hogy – bár ilyenről még életemben nem hallottam – talán néma kutyával hozott össze a jó sorsom. Hogy mennyire tévedtem, az majd a későbbiekben kiderül.

Picture
Miután ilyen kacifántosan sikerült a kilátót megközelítenem, fel is másztam körülnézni. Szó se róla, tényleg pazar a kilátás. Miután kigyönyörködtem magam, a földszinten is körbejártam a kilátó környékét – van egyéb látnivaló is bőven. A séta végeztével kiszúrtam, hogy a gondnoki háztól nem messze van egy kis pavilon (gondolom ajándéktárgyak és hasonlók árusítására), és mivel éppen nem tartózkodott benne senki – egyébként az egész környéken sem –, gondoltam, lecsüccsenek oda, és uzsonnázok egyet. Alighogy nekikezdek a szendvicsemnek, előkerül egy macska, és a lábamhoz dörgölőzve kunyizásba fog.
Na, ekkor derült ki, hogy az „én kutyámnak" hangja is van. De még mekkora! Látván, hogy a macska – hozzá képest, akit fogva tart a huzal, meg póráz – mekkora helyzeti előnyben van a finom falatokhoz való hozzáférést tekintve, éktelen ugatásba kezdett. A kutya-macska barátság(talanság) egy idő után olyan szintet ért el, hogy – jobb a békesség jelszó jegyében – a szendvicset el sem fogyasztva gyorsan továbbálltam.

Picture
Mivel a Csere-hegyen történtek elmesélését ilyen bő lére eresztettem, az út további részét megpróbálom távirati stílusban elővezetni. A hegyről a kék sáv jelzésen (mély vízmosásban meredek, bokatörő úton) leereszkedvén, Alsóörs határában gyönyörű vadvirágos rét fogadott. Beérve a faluba némi kóválygás következett a kopott és hiányos jelzések okán, ám kiérve a településről helyre állt a rend, mert kiderült, hogy az itt lévő Somlyó-hegyi-kilátó a legegyszerűbben a helységnévtábla előtt 50 méterrel az erdőbe vezető földúton közelíthető meg. Maga a kilátó nagyon szép és új, szinte még érezni a frissen gyalult fa illatát. (lentebb a galériában: panoráma a kilátóból, vadvirágos rét és „amfiteátrum” a felhagyott kőbányában Alsóörs határában)
Picture
Leérve a kilátóból megkezdtem egy végtelen flasztermenetet, előbb Lovas község, majd számtalan szőlőtőke, végül Paloznak érintésével. Innen már „csak” a Csákány-hegyet kellett megmásznom, hogy egy újabb kilátót abszolváljak. Az itt lévő Endrődi Sándor-kilátó szintén igen új építmény, és leginkább abban különbözik a Somlyó-hegyen lévőtől, hogy ez zöldre van festve. Csak az összehasonlítás kedvéért, meg a hasonlatosság érzékeltetésére alább egymás mellett láthatóak. (lentebb a galériában a szőlők közti vándorlás képei)
Picture
Innen már csak a hegyről való leereszkedés volt hátra, majd Csopak állomásról visszavonatozni Örvényesre. Ami a leereszkedést illeti, az a Csere-hegyihez hasonlatosan tökéletesen horror etapra sikeredett, azzal különbséggel, hogy ez még meredekebb és még bokatörőbb volt. Én száraz talajon botladoztam lefelé, és igazán el sem merem képzelni, milyen lehet ezt a szakaszt eső után, sáros pályán leküzdeni.
Na, de nem panaszkodom, mert gyönyörű út volt, fantasztikus kilátókkal és kilátásokkal. Megvolt a nagy kaland is, „kutyám” életre szóló élménnyel ajándékozott meg :)
                                                                                                                            Kollát Gyula
Picture
Kapcsolódó tartalmak:
0 Comments



Leave a Reply.

    Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
    Picture

    Olvastad már?

    Tihanyi túrák
    Kutyakaland a kilátónál
    Dante poklából a Kecske-lyukba
    A mecseki "babás" hegyen
    Örvényes, te csodás
    A "láblógatós" hegy
    Völgyről völgyre (slide- show)
    A kocsmáros meg a vakondtúrás
    A Bükk legszebb kilátópontjai (slideshow)

    A csonka sziklapiramis "csúcsán"
    Minden turista álma
    A bunkók és a "guggyantó"
    Mint szomjas tevének az oázis
    A sorompónál zsebre megy

    Archives

    August 2017
    July 2017
    June 2017
    May 2017
    March 2017
    November 2016
    December 2015
    November 2015
    July 2015
    October 2014
    July 2014
    April 2014
    March 2014
    February 2014
    January 2014

    Cimkék

    All
    Ábrahámhegy
    Almás-forrás
    Apáti-hegy
    Apáti Templom
    Aranylépcső
    Bakony
    Balaton
    Balaton-felvidék
    Balatoni Túra
    Bálvány
    Barátlakások
    Bauxitbánya
    Bedő Albert-hegy
    Bélháromkúti Apátság
    Bélkő
    Bloggertalálkozó
    Boldogasszony-sétány
    Bükk-hegység
    Cigány-hegyi Kilátó
    Ciprán-forrás
    Csákány-hegy
    Csere-hegyi-kilátó
    Cserepeskő
    Csúcs-hegy
    Csurgó
    Cuhaszurdok
    Darvastó
    Disznós-kút
    Dolka-hegy
    Endrődi-kilátó
    Farkasnyak-völgy
    Fehér-kő
    Garadna
    Gerennavár
    Gulicska
    Gyertyán-völgyi üveghuta
    Hajnalka-forrás
    „harmonika” út
    Három-kő
    Háromkúti-völgy
    Hidasi-völgy
    Horotna-völgy
    Jakab-hegy
    Jubileum-forrás
    Kajla-bérc
    Kalapati-pihenő
    Kápa-forrás
    Káposztáskert-lápa
    Keskeny-rét
    Kiserdő-tető
    Kis-Galya
    Kőbánya
    Kolacskovszky-forrás
    Kolostorrom
    Körös-bérc
    Körös-lyuk
    Kövesdi Templomrom
    Külső-tó
    Lillafüred
    Magos-kő
    Máré Vára
    Mecsek
    Milleneum-kilátó
    Molnár-szikla
    Nyereg-hegy
    Óbányai-völgy
    Olasz-kapu
    Ómassa
    ördögszántás
    Örvényes
    Örvény-kő
    őszi Kikerics
    Óvár
    Pálos Klostorrom
    Palota Szálló
    Pán-forrás
    Pénzpataki-víznyelőbarlang
    Petőfi-kilátó
    Pongor-lyuk
    Rejteki 1.sz. Kőfülke
    Római-fürdő
    Salföld
    Sebes-víz Völgy
    Sebzett Vaddisznó
    Sólyom-kői Odú
    Somlyó-hegyi-kilátó
    Sümeg
    Szalajka Slideshow
    Szalajka Völgy
    Szalajka-völgy
    Száraz-völgy
    Szártalan Bábakalács
    Szarvaskúti-Csúnya-völgy
    Szarvaskúti-víznyelő
    Szász-bérc
    Szeleta-barlang
    Szeleta-tető
    Szélmarta-sziklák
    Szent István-forrás
    Szentlélek
    Szikla-forrás
    Szilvásvárad
    Tanúhegyek
    Tar-kő
    Tárnics-tanösvény
    Telekessy Vendégház
    Tihany
    Tótfalu-völgy
    Tóti-hegy
    Túrabeszámoló
    Túraélmény
    Túraélmények
    Túrakalauz
    Túrázás
    Vízimalom
    Zsidó-rét

    RSS Feed

Powered by Create your own unique website with customizable templates.
  • Rólam
  • Tájak-emberek
    • Országok, vidékek
    • Csodás természet
    • Ember alkotta
    • Sziklavarázs
  • Turistaszemmel
    • Hazai tájakon
    • Imádott városom
    • Túraélmények
    • Túrakisokos
  • Fák, virágok
    • Gombák világa
    • Állati dolgok
  • Gasztro
    • Ételek és italok
    • Híres étkek
    • Vendéglátás
    • Fesztiválok
  • Nőkről
  • Írós/blogolós
    • Zöldségeim
    • Átjáró
  • Fotósarok