Az előző két részben a Tapolcai-medence tanúhegyeit látogattuk meg, ám a Balaton-felvidéktől kissé távolabb is találkozhatunk a régmúlt idők tanúival. A Déli-Bakony lábainál fekvő Hegyesdtől légvonalban mintegy 30 kilométerre áll a Somló-hegy és tőle északnyugati irányban közel 20 kilométernyire a Ság-hegy.
Somló-hegy – Ajkától 15 kilométerre nyugatra, a Marcali-medence keleti szélén magányos hegyszigetként emelkedik ki a környező síkságból. Alak, nagyság, felépítés tekintetében joggal tekinthetjük a Szent György-hegy és a Badacsony "ikertestvérének". Neve ősi magyar név. Abból az időből származik, amikor még somfa borította a hegy tetejét és lankáit. A sommal benőtt hegy, ha a sommal borítottság már messziről látszik dunántúli tájnyelven szólva „somlik”.
A bazaltkúp a természeti erők hatására kisebb-nagyobb darabokra aprózódik, végül is dió-mogyoró-sörét nagyságú (innét a népies „srét” elnevezés) lesz és ebből képződik a híres somlai bor kitűnő termőtalaja. Szőlője érlelésének a fekete bazalt hőelnyelő tulajdonsága is kedvez. A bazalt a nappal elnyelt hősugarakat napsütés után és éjjel kisugározza. A szőlőket így jószerével állandóan meleg veszi körül.
A néphit szerint, ha az ormot borító köd Zalának megy („pipál” a Somló), akkor eső várható, ha pedig a köd a Bakonynak fordul, akkor kétséges az eső. Ősi tapasztalat szerint jégeső is ritkábban éri a Somlót, mint a Balaton vidéki hegyeket. Számtalanszor előfordult már az is, hogy a jégeső a hegy aljáig vonult, majd a felhő kétfelé vált, és a Somló aránylag csekély kárral menekült meg a jégtől.
A néphit szerint, ha az ormot borító köd Zalának megy („pipál” a Somló), akkor eső várható, ha pedig a köd a Bakonynak fordul, akkor kétséges az eső. Ősi tapasztalat szerint jégeső is ritkábban éri a Somlót, mint a Balaton vidéki hegyeket. Számtalanszor előfordult már az is, hogy a jégeső a hegy aljáig vonult, majd a felhő kétfelé vált, és a Somló aránylag csekély kárral menekült meg a jégtől.
A Somló hegy északi, Dobára tekintő, meredek bazaltpereme fölött egy elkülönült kis bazaltkúpon, sűrű erdővel körülvéve merednek ég felé a vár festői romjai. Somló vára Bakócz Tamás (az ország egyik leggazdagabb főpapja volt, aki nagy vagyont harácsolt össze rokonsága számára) alatt élte fénykorát. Ő építtette át szép várrá, aminőnek romjai alapján el tudjuk képzelni. Ekkor készülhettek a vár faragott ajtó-, ablakkeretei, a szép boltíves és tornyos kápolna.
A várat a Kitaibel Pál tanösvényen haladva érhetjük el (3 km hosszú, 9 állomásból álló önmagába visszatérő tanösvény) Könnyen megközelíthető a 8-as számú útról leágazó, a Somlóvásárhely és a Somló közötti bekötőútról, a Margit-kápolnától indulva.
A várat a Kitaibel Pál tanösvényen haladva érhetjük el (3 km hosszú, 9 állomásból álló önmagába visszatérő tanösvény) Könnyen megközelíthető a 8-as számú útról leágazó, a Somlóvásárhely és a Somló közötti bekötőútról, a Margit-kápolnától indulva.
Úton a vár felé megtekinthetjük a Kinizsi-szikla nevezetű követ, melyen egy nyereg alakú mélyedés látható. A környező fák által megfogott kődarab nevében őrzi a vár egykori tulajdonosának nevét. A felfele menő gyalogúttól egy méterre, közvetlen az út mellől nézhető meg. Bal oldalon kis csapás vezet az erdőbe, amelyről a szikladarab lecsiszolódott tetejére is fel lehet mászni.
A Somló-hegyen három kápolnát is felkereshetünk. Délnyugati oldalán áll a Szent Ilona kápolna, melyet valószínűleg a tüskevári (nagyjenői) pálosok építették azon a helyen, ahol a mostani kápolna is áll. Hogy ez a templom mikor dőlt romba, nem tudni, lehetséges, hogy a hegy déli oldalán található Szent Margit-kápolnához hasonlóan a török vész idején pusztult el. A 19. század első felében határozták el újraépítését, felszerelését a hívek adományozták.
A Szent Márton-kápolna a hegy keleti oldalán fekszik, közelében fakad a Szent Márton-forrás. A hegy másik forrása a Szent Ilona kápolna közelében fakadó Séd-forrás. A hegy további látnivalókat is tartogat számunkra, többek között a 250 éves hársfát, a Szent István-kilátót és szobrot, a Taposó-kutat és természetesen számtalan pincét, ahol kitűnő borokat kóstolhatunk.
A Szent Márton-kápolna a hegy keleti oldalán fekszik, közelében fakad a Szent Márton-forrás. A hegy másik forrása a Szent Ilona kápolna közelében fakadó Séd-forrás. A hegy további látnivalókat is tartogat számunkra, többek között a 250 éves hársfát, a Szent István-kilátót és szobrot, a Taposó-kutat és természetesen számtalan pincét, ahol kitűnő borokat kóstolhatunk.
Ság-hegy – Több sorstársához hasonlatosan bazaltbányászatnak esett áldozatul a legészakibb, Celldömölk közelében fekvő tanúhegy is. (kép: vulkansag.hu)
A bazaltkitermelés helyén most tanösvény mutatja be a hegy történetét, állat-, és növényvilágát. A teraszos, szerteszét ágazó bányaudvaron járva valójában úgy érezhetjük magunkat, mintha egy vulkán belsejében sétálnánk. A vulkán négy működési fázisában más-más kitörési terméket produkált, különleges formákat alkotva. Ezek változatossága adja a hely fő varázsát.
Megközelíteni Alsóság felől lehet, parkolni a vendéglőnél érdemes. Innen rövid kapaszkodó után három felé ágazik az út, végeredményben mindegyik a volt bányába vezet, csak a baloldali nagyságrendekkel hosszabb.
Kollát Gyula
Megközelíteni Alsóság felől lehet, parkolni a vendéglőnél érdemes. Innen rövid kapaszkodó után három felé ágazik az út, végeredményben mindegyik a volt bányába vezet, csak a baloldali nagyságrendekkel hosszabb.
Kollát Gyula
RSS Feed
