Negyedik sétánk a Keszthelyi-hegységbe vezet. Felkeresünk egy tanúhegyet – ezzel egyúttal Európa legnagyobb buddhista szentélyét -, egy különleges – természet építette – „utcát”, és két festői várrommal koronázott hegyet is. A felsoroltak tulajdonképpen szomszédvárak, így akár egyetlen (igaz, jó hosszú) túraútvonalra felfűzhetők. A Balaton-felvidék tanúhegyeihez viszonyítva teljesen más látványt nyújt a Keszthelyi-hegység legnyugatibb tagja, a Kovácsi-hegy. Helyzete egyedülálló, mert a hegység többi tagjaival ellentétben vulkáni tevékenység révén jött létre, így tipikus tanúhegy. Cholnoky Jenő szerint hazánk legszebb bazaltmezája (meredek falú bazaltfennsík), amely egy 3,8 millió éves lávakitörés emlékét őrzi. 300 méteres magasságig a Pannon-tenger üledékei alkotják, ezen ül a kb. 25-35 m vastag bazaltlepény. A vékony bazaltréteg teljes vastagságában széttöredezett, pereme leszakadozott, így alakítva ki a nyugati végen lévő Bazaltutcát, a fennsíkon pedig bazaltdolinák keletkeztek (a csapadékvíz a töréseken lehatolva kioldotta a pannon kori rétegeket és az így keletkező üregeket, beszakadásokat bazalttörmelék töltötte ki). Néhányuk dolinatóvá vált, ahol tőzegmohás fűzlápok alakultak ki. A legszebb látvány persze a bizarr sziklaformák övezte Bazaltutca, melynek a valaha volt 1,7 kilométeres hosszát a kőbányászat 800 méteresre kurtította. Itt a leszakadt bazalttömbök széttöredeztek, de egymás közelében maradtak, így egy árokrendszer alakult ki több kisebb barlanggal, melyekben egyaránt otthonra talál a barlangi keresztespók, a közönséges denevér és néhanapján az ember is. Ahogy a legendás Vadlány-likban, ahol a néphit szerint egy elbujdosott leány élt valaha. A barlang a bazaltutcával egyidejűleg keletkezett. Kibillenés és suvadás következtében a bazaltutca árkával párhuzamos és arra merőleges repedések jöttek létre. Egy merőleges repedés mentén született meg a Vadlány-lik. E barlang különleges helyet foglal el a környék barlangjai sorában, mert méretei, beosztása alkalmassá tehették, még ha időszakosan is, hogy ember lakóhelyéül szolgáljon. A II. világháborús német megszállás alatt búvóhelyként használták, majd később, Rákosi Mátyás beszolgáltatási rendszere alatt a környéken élő parasztok terményeiket rejtették itt el. A hegycsoport Világosvár hegyéről, 316 méteres magasságból néz le a Balaton vizére Európa legnagyobb, egyben Kelet-Európa első buddhista szentélye. A 30 méter magas sztúpa egy erdei tisztás közepén épült fel. A sztúpa Buddha szellemét, ugyanakkor bölcsességét, minden élőlényhez fűződő együttérzését és szeretetét is jelképezi. A béke, a boldogság és a megvilágosodás jelképe. A vallást itt nem gyakorolják és a szentély belsejébe sem lehet bejutni. Zárt építmény, két szerzetes vigyázza. A sztúpa délkelet felé néz, amely részét a hegynek az Emberi Jogok Parkjának nevezik. A sztúpát az országútból leágazó három kilométeres kavicsos útról autóval is könnyűszerrel megközelíthetjük, ám legalább az utolsó egy kilométert mindenképpen érdemes gyalog megtenni, hiszen gyönyörű gyertyános tölgy és bükkerdőn keresztül vezet az út. A Kovácsi-hegyről az országútra visszatérve, ha utunkat nem a falu, hanem az ellenkező irányba vesszük, elhagyva Szent-Vedel szobrát a Hideg-kúthoz jutunk. Innen indul az évszázados tölgyek és bükkök között emelkedő út a Tátika várához. Tátika-hegy – Nevét első ismert birtokosáról a Tátika nemzetségről kapta. A Zalaszántó határában emelkedő 413 méter magas, meredek erdős hegy kúpján található a kelet-nyugati irányban elnyúló szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vár romja. Az egyre emelkedő útról csak az utolsó pillanatban sejlik fel az évszázados várrom, ha viszont felkaptattunk idáig, gyönyörű látvány tárul elénk, ellátni egészen a Balatonig, szép kilátás nyílik Rezi várára, valamint a sztúpa világító csúcsát innen is megcsodálhatjuk. A Meleg-hegy hirtelen letörő és elkeskenyülő, 425 m magas dolomitgerincének Zalaszántói-medencére néző fokán áll Rezi várának romja. A várból ma már csak a lakótorony keleti, a vár keleti és nyugati fala áll néhány ablak és dongaboltozat nyomaival. A ma is álló 120–180 cm vastag falak magassága 8–10 m. (kép: sulinet.hu) Túrajavaslat:
Amennyiben „egy füst alatt” kívánjuk megtekinteni mind a bazaltcsodákat, mind a szentélyt, akkor Vindornyaszőlősről indulva a sárga sáv (tanösvény), majd kék kereszt, végül a kék sáv (Országos Kéktúra) jeleket követve, valamennyi „ütős” látnivalót útba ejtve jutunk Zalaszántóra. Az útvonal hossza 11,5 km, melyen 340 méter szintemelkedéssel számolhatunk. Kollát Gyula Megjegyzés: alább a galériában kaptok egy kis segítséget a túra megtervezéséhez :)
2 Comments
Banga Szilvi
3/16/2014 07:32:51 pm
Na ez az a környék, amit meg még én nem jártam be, (de rajta van a listámon, a fejemben).
Reply
Kollát Gyula
3/16/2014 08:51:59 pm
A bazaltutca kivételével nekem mind megvan, a sztúpa többször is. Utóbbihoz ha valaki egyszer eljut, mindig visszavágyik, mert hihetetlen hangulat van ott.
Reply
Leave a Reply. |
Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
Olvastad már?Zöldülő vörös földek Archives
March 2018
Cimkék
All
|