Utolsó sétánkat tesszük a valahai Pannon-tenger mélyének mára varázslatos szépségűvé lett tájékán, a Balaton-felvidéken, annak is egy igazi, mediterrán hangulatú kistáján, a KÁLI-MEDENCÉBEN. Hangulatát leghívebben Hamvas Béla (filozófus és író) szavai érzékeltetik: „A napfény fehérebb, majdnem olyan fehér, mint a Földközi-tenger fölött. A színekről a köd eltűnik és jobban világítanak. A tárgyak körvonala élesebb. A légkör mintha elektromosabb lenne... E táj sok olasz vidéknél déliesebb... A fény az embert is átsugározza, a dolgokba is bevilágít és a gyümölcs íze is világosabb...". Ez a vidék nem az erdőrengetegek hazája, sokkal inkább a végtelen sztepprétek és szőlőmezők földje. Hegyei ugyan nem „karcolják” a felhőket, de amíg feljutunk, akár a Fekete-hegyen lévő Eötvös-kilátó, akár a Tűhegy kilátópontja nyújtotta káprázatos panoráma megtapasztalásához, bizony igazi hegymászó élményben lehet részünk. A Köveskáltól Kapolcsig tartó bazaltfennsík pedig egészen különleges látvány. A felszíni csupasz kőzetmélyedéseiben kis „tengerszemek” csillognak. A rétek leghíresebbike a Köveskál melletti Sásdi-rét. Ez a terület a szigorúan védett jégkori maradvány, a lisztes kankalin utolsó ismert előfordulási helye. Legszebb mind közül talán a Tódi-kút gyapjúsásos láprétje. Ezek a többé-kevésbé természetes területek olyan ritka növényfajok túlélését biztosítják, mint az orchidea-fajok (mocsári nőszőfű, vitéz kosbor, mocsári kosbor, pókbangó), nőszirmok, kornistárnics, vidrafű. A Barkás-tó és a Monostori-tó tőzegmohás lápja szintén szigorúan védett. Ezek a kicsiny, lefolyástalan mélyedések az úgynevezett kőtálak, vagy krátertavak. A mélyedések a bazaltláva-takaró kialakulásával egyidejűleg jöttek létre oly módon, hogy ahol a bazalt alatti alapzaton régi mélyedések voltak, azokat nem minden esetben tudta a bazaltláva teljes mértékben kitölteni. A tájék legnagyobb érdeklődésre számot tartó látványosságai azonban vitathatatlanul az egykori tengerfenéken lejátszódott vulkáni tevékenység „beszédes” tanúi, a kőtengerek és a Hegyestű kúpja. Kőtengerrel (nagy sziklatömbökből álló kőhát) több helyütt is találkozhatunk a medencében, ám a Szentbékkálla melletti világviszonylatban is egyedülálló képződmény. A szanaszét heverő kisebb ház nagyságú sziklák a pannon kor tengerének megszilárdult homokturzásai, melyeket a szél a későbbi korok folyamán (főleg a pliocén kor sivatagi szele) bizarr formákra kipreparált. Közülük az egyik különösen érdekes: az „ingókő” sokak szerint, ha megfelelő erővel ringatjuk, megbillen alattunk. (galéria 1. kép) A Káli-medence kapujának őre a Zánka és Monoszló között magasodó Hegyestű. A Balaton felől szabályos kúp alakot mutató hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt (közel 50 méter magas) bányafal azonban felfedi számunkra az 5-6 millió évvel ezelőtt működött bazalt vulkán belsejét. A vulkán kráterében megdermedt láva a kihűlés folytán sokszögletű, függőleges oszlopokra vált el. A látvány hazánkban egyedülálló, de kontinensünkön is ritkaság számba megy. Európában két hasonló bazalthegy nevezetes, a Detunata Erdélyben és a Giant's Causeway (Óriások útja) Észak-Írországban. A Káli-medence számos gyönyörű panorámát nyújtó kilátóhelyet kínál, de a legcsodálatosabb közülük talán a hegyestű-i bányaudvar nyugati peremén található. Innen belátható nemcsak a festői Káli-medence, hanem a Tapolca-medence tanúhegyei, a Balaton, és a Tihanyi félsziget is. Tegyünk most egy virtuális sétát a tájon. Kezdjük a portyát Salföldön. A falu utcáit szebbnél szebb, fehérre meszelt oromdíszes házak szegélyezik, és a település végén találjuk az első kőtengert egy borókásban megbújva. (a galéria 3. képén a kőtenger egyik bizarr sziklája) Salföldről Kékkút felé haladva kitérőt tehetünk a Kütyü-domb érdekes szikláihoz. A faluba érkezve elsőként a több száz éves, meseszerű műemlék tájház tűnik fel. A templomhoz érve régi löszúton feljuthatunk a szőlőhegyi pincékhez, ahol szemet gyönyörködtető kilátás tárul elénk. A falu határában található a bizánci császárnőről elnevezett Theodora-forrás. A forrástól száz méterre Kékkút felé található egy fehér kőkereszt, e mellett rákanyarodhatunk a Rozskúti dűlőútra, mely Mindszentkállára vezet. A falu határából kitérőt tehetünk a kerekikáli templomromhoz, amely felett honfoglalás-kori földvár sáncai láthatók. A Kopasz-hegy keleti lábánál láthatjuk a törökök által felperzselt Kisfalud templomának romjait. Tovább haladva Szentbékkálla határában a kőtenger bizarr szikláinak megcsodálása után ejtsük útba a középkori Velétei püspöki palota romjait. Innen a falu szép műemléktemploma mellett elhaladva, átvágva a falu lejtős kis utcáin már a Fekete-hegyre kapaszkodunk. A hegy lábánál a töttöskáli templomrom tűnik elénk, feljebb érve a kis krátertavak közelében emelkedő Eötvös-kilátó nyújt ragyogó lehetőséget, hogy visszatekintsünk eddigi utunkra, sőt beláthatjuk a még előttünk állót is A hegyről leérve elhagyjuk az eddig követett kék sáv jelzést és a kék kereszt jeleket követve Köveskál érintésével jutunk Hegyestűre. Lejőve a Balatoni kéktúra útvonalán elébb kis kitérőt teszünk a kék rom (KL) jelzésen Sóstókáli templom (kép lentebb) és a Pusztapalota romjaihoz. Innen, a Kis-hegyestű tövében elhaladva, a kőtenger szélén juthatunk el Kővágóörsre. Az itteni kis kőtenger természetes madáritatóival ismét szép látványt nyújt, szintúgy, mint a medence közepén található Kornyi-tó. Kővágóörsről a sárga sáv jelzést követve az ecséri romtemplom érintésével jutunk Révfülöpre. Természetesen ennyi látnivalót egy nap alatt végigjárni lehetetlen. De miért is rohannánk? Annyi szépet kínál e táj, hogy igazán érdemes néhány napot rászánni a bejárásra. Kezdjük a túrát bárhonnan, körbeérve életre szóló élményekkel leszünk gazdagabbak. Kollát Gyula Képek: edzesonline.hu, orszagalbum.hu, panoramio.com, kektura.click.hu, villasilvestris.hu, balaton.network.hu, fotoklikk.hu, maggam.hu, flickr.com, bfnp.hu
2 Comments
Banga Szilvi
3/17/2014 06:00:43 pm
A legszebb része a Balatonnak. Ha valaki bringatúrát tervez a tó körül, megéri kicsit feljebb menni, nem nagy kitérő, és mindezt, amit Gyula leírt meg tudja csodálni.
Reply
Kollát Gyula
3/17/2014 10:08:28 pm
Nagyon szeretnék ebben évben ezen a tájon tekerni, és én úgy tervezem, hogy a déli partot kihagyom, csak az északi oldalt hajtom meg, Keszthelynél pedig irány észak. és bejárni az itt leírtakat, meg még sok egyebet, ami arrafelé található.
Reply
Leave a Reply. |
Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
Olvastad már?Zöldülő vörös földek Archives
March 2018
Cimkék
All
|