Igazi nagyhatalom voltunk! 1938-ban a Gánti bauxitbánya a világ bauxittermelésének az 1/5-ét szolgáltatta! Gánton és Darvastón azonban ma már nem bányásszák a „magyar ezüst” alapanyagát. Az elhagyott bányák látványa bizarr, és megható látni, amint a természet milliméterenként araszolva foglalja vissza elbitorolt darabkáit. A vörös és a zöld ezernyi árnyalata uralja a tájat. Sümeg és Nyírád között járunk a Bakony délnyugati végein, Darvastó-n. Az eredeti tavat és annak névadó madarait már hiába is keresnénk. A múlt század hatvanas éveinek intenzív bányászata miatt a talajvíz szintje lesüllyedt, a tó kiszáradt. A területet 1971-ben védetté nyilvánították, majd 1989 után, amikor is megszűnt a környéken a bányászati célú vízkivétel, a karsztvíz szintje újra emelkedésnek indult és a tetszhalott tájék regenerálódni látszik. A Vértes hegység lábánál fekvő Gánt határában Marsbéli tájat idéző felhagyott külszíni fejtésű bauxitbányát láthatunk. A bányát 1926-ban nyitották meg, és a fejtés egészen 1962-ig, a bánya kimerüléséig tartott (Az ország területén 1926 és 1995 között közel 100 millió tonna (!) bauxitot termeltek ki). Egykor Európa leggazdagabb bauxitbányája volt. A bauxitnak és a karsztosodott mészkőnek is az itt látható vörös, helyenként lilás-barnás színe nem az alapkőzet eredeti színe, hanem a magas vas-oxid (barna, vörös, sárga) és a mangántartalomtól (lila) származik. A bauxit eredeti színe ugyanis fehéres, vagy sárgásszürke, a mészkő pedig egészen világos fehéres szürke. A bánya, ma már múzeumként működik, ahol áprilistól októberig a bauxitbányászat történetét és a mélyművelés gépeit ismerhetjük meg egy mesterségesen kialakított, rövid járatban. A múzeum előtt újabb gépekkel és bányavonatokkal ismerkedhetünk meg. Az 1960-as években kimerült bányagödörben pedig egy 3,5 km-es tanösvényt alakítottak ki, amelyen bekalandozhatjuk „vörösföldet”. A bauxit a timföld gyártásának, a timföld pedig az alumíniumgyártásnak az alapanyaga. A timfölddé alakítás lényege, hogy magas hőmérsékleten marónátronnal (NaOH) oldják ki az alumíniumvegyületeket. A keletkezett aluminátlúgot ülepítéssel szétválasztják a fel nem oldott vörösiszaptól (többféle fémvegyület elegye, fokozottan veszélyes hulladék). Ezután az oldatból hűtéssel kiválasztják az alumínium-hidroxidot. Ezt szűrik, majd csőkemencében timfölddé alakítják. Ezután a timföldet az olvadáspont csökkentése céljából kriolit ásvánnyal keverve elektrolízissel tiszta alumíniummá redukálják. A fentebb leírt gyártási folyamattal az átlagember aligha foglalkozott behatóbban, meghagyta azt a szakembereknek. Egészen a legutóbbi időkig. Történt ugyanis a közelmúltban, egészen pontosan 2010. október 4-én egy katasztrófa, melynek következményeként sokunkat érdekelni kezdett. Azon a napon átszakadt az Ajka és Kolontár között létesített vörösiszap-tároló gátja és a kiömlő maró hatású ipari hulladék 10 ember halálát okozta. Az erős lúgos szennyeződés kipusztította a Tarcal-patak teljes élővilágát is. Mint látható, teszi a dolgát az ember és teszi a természet is. Előbbi (gazdasági okokból) rombol, utóbbi (alaptermészetéből adódóan) gyógyít. Időnként az ember is besegít a gyógyulás hosszú folyamatába a terület rekultiválásával (mily szép szó), amidőn az általa okozott sebre, mintegy mull lapként az eltávolított talajréteget visszateríti. Most még a volt bányaterületek talajának uralkodó színe a vörös, amit itt-ott kénsárga és püspöklila színek árnyalnak. A táj képét bizarr formájú sziklák, kőfolyások teszik vadregényessé. Ám a növényzet kezdi visszafoglalni a területet, aki tehát még ebben a futurisztikus hangulatban kívánja látni ezeket a tájakat, annak jó lesz igyekezni, mert a természet hamarosan fátylat borít pőrére vetkőztetett bájaira. Kollát Gyula Képek: szerző, geocaching.hu, dozo.hu, barangolj-velem.hu, fecskepalota.hu, orszagalbum.hu
2 Comments
Szőke Zoltán
2/10/2015 12:56:29 am
Igazi kuriózum.
Reply
Kollát Gyula
2/11/2015 12:32:09 am
Köszönöm a hozzászólást Zoli :) Remélem a jövőben sikerül eljutnod egy-két fenti helyre. Igazán nagy élmény, tanúsíthatom :)
Reply
Leave a Reply. |
Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
Olvastad már?Zöldülő vörös földek Archives
March 2018
Cimkék
All
|