Nemrégiben írtam (Halálra ítélt platánok) arról a szomorú tényről, hogy a világ leghosszabb platánsorát gyógyíthatatlan kór támadta meg, és ennek okán 42 ezer gyönyörű öreg fát kell kivágni Franciaországban. Az Olaszországból indult kór egyre terjed, és a kutatók szerint idővel kinyírja az öreg kontinens összes platánját. Gyorsan utána is néztem, mit veszítene Szeged városa, ha az előjelzés bebizonyosodik. Valaha dédszüleink sétálhattak tán a szegedi liget platánjainak árnyékában. A hétvégén kiöltözve, kart-karba öltve, zeneszót hallgatva ballagtak, majd beültek a cukrászdába. Grófok, nemesek itt a téren lopták az első csókot, de a cselédek is a platánfák alatt várták meg hódolóikat, míg a 21. századi fiatalok már mobiltelefonnal, laptoppal ülnek le a fák alatti padokra egy-egy találkozás, randevú alkalmával.* Ám a régi időkben a város főterén, a Széchenyi téren nem úgy volt ám, hogy valaki csak úgy ukmukfukk leült egy padra, mert ahhoz, hogy ezt megtehesse, úgynevezett bérszékjegyet kellett váltania. A pénzt egy csősz szedte a megpihenni vágyóktól. Persze – jó magyar szokás szerint – mindig akadtak bliccelők, akik nem szerettek volna pénzt kiadni az ücsörgésért, ezért csak úgy fizetés nélkül letelepedtek a padokra. Amikor jött a csősz ez utóbbiak szépen felálltak, mintha mi sem történt volna, majd amikor a bácsi továbbhaladt, visszacsüccsentek. Nevet is kapott a csősz: ő lett a „himnusz bácsi”, kinek közeledtére, akárcsak a himnusz hallatán, felálltak az emberek. Szegeden általános vélekedés, hogy a Széchenyi téri kettős platánsort a nagy árvíz (1879) után ültették, ez azonban egyáltalán nem biztos. A tér rendezése hosszú folyamat eredménye volt: Az 1848-ban még Szabadság tér névre hallgató közterület rendezését 1856-ban kezdték meg. Addig biztosan nem voltak rajta fák. Széchenyi nevét 1860-ban, a gróf halála után kapta a tér, ekkor kezdődött meg a parkosítása is. Kövezetet csak 1872-73-ban kapott. A tér észak-déli irányban húzódó fősétányának legöregebb platánjai között van egy, mely igazán különleges sorsú fa. Ő a „vasszívű” ahogyan páran tisztelik vagy „vasevő” ahogyan jóval többen ismerik. Az északi (Takaréktár utcai) végén találjuk a téren, a Kárász utca felé nézve a bal oldali sorban a második öreg fa. Nevét annak köszönheti, hogy magába nőtte a tér parktükreit hajdan szegélyező vaskorlátot. Mára a famatuzsálem teljesen magába fogadta a vasat annyira, hogy aki nem tudja mit és hol keressen, észre sem veszi. A fa kérgén látható vastartalmú elszíneződés azonban árulkodó lehet, s a figyelmesebb szemlélők számára felidézi a hajdanvolt korlátot. Mint az alábbi képen látható, a fa azóta a szegélykő egy részét is „magáévá tette”. A közpark nyolc kertjét keretező míves, pálcabetétes öntöttvas korlátot az 1960-as években a szegedi vas- és fémöntöde olvasztotta be (áldozatul esett egy másfajta ízlés diktatúrájának), a fában lévő részt azonban akkorra már alkatrészévé tette a természet. A korlát egy oszlopát, és a hozzá csatlakozó két korlátpálcát sehogy sem tudták kiszabadítani a platán testéből, ezért – a pálcák átvágásával – leválasztották a korlát szabadon maradt többi részétől és a fában hagyták. A korlát rekonstrukciójának gondolata többször is felmerült. 2008-ban azután felkutatták az eredeti mintát, és öntőformát készíttettek róla. 4,5 millió forintból el is készült egy 15 méter hosszú korlátszakasz, melyet a régi-új helyére, a tér délkeleti oldalára (a Nagypostával szemben) helyeztek vissza. A tér mind a nyolc parktükrének összes korlátját megközelítőleg 280 millió forintba kerülne helyreállítani. Továbbhaladva a tér fősétányán a Kárász utca felé, az egyik melléksétány elágazásban újabb nevezetes példányhoz érkezünk, itt áll (ugyanebben a fasorban) a „disznófejű” platán. Hogy miért ezt a nevet kapta a helyiektől, mindjárt megértjük, ha a fejünk fölé pillantunk. A galéria képein: 1 a „disznófejű” szemből és hátulról 2 a lombok között… 3 ...és talán amikor a leginkább felismerhető: télen (utóbbi fotó készítője és forrása: Maszong József, panoramio.com) Szeged területén számos értékes fa, fasor található, amelyek közül több 2002-től védelem alá került. Ez hozzávetőlegesen 19 fasort és 16 területet érint, illetve 20, egyedi fákkal beültetett ingatlant jelent. A védett fasorok között egy-egy helyszínen előfordul például páfrányfenyősor (Ginkgo biloba) vagy japánakácsor (Sophora japonica), azonban nagy kedvencemmel, a platánsorokkal (Platanus hybrida) legnagyobb örömömre több helyen is találkozhatunk. Leginkább szem előtt persze a város főterén, a Széchenyi téren vannak, ám a Tisza túlpartján lévő, az Erzsébet ligetben (lentebb a képen), a Főfasoron vagy a liget mentén futó Népkert soron találhatókról sem igazán állítható, hogy eldugott helyen lennének. Utóbbi két helyen állókról sajnos megállapítást nyert, hogy igen rossz állapotban vannak. Még nem dőlt el, hogy nevezett fasorok felújítása az egyenkénti fokozatos pótlással történjen e vagy az egységes új fasor telepítése a jövő útja. Azt sem lehet mondani, hogy a Tisza Lajos körút északi végébe csatlakozó József Attila sugárúton lévő platánsorok a „világ végén” lennének, hiszen egy részüket még a Nagykörúton belül találjuk, a többieket pedig továbbhaladva Hódmezővásárhely felé. A szűk utcákban nevelkedő fáknak mindig nehezebb az életben maradás. A rosszabb életkörülmények miatt lassabban fejlődnek, vékonyabb a törzsük, mint ugyanolyan korú, kültérre ültetett fajtársuknak. Ez bizony jellemző a sugárút platánjaira is, de nekem – és vélem sokan másoknak is – még ilyen (itt-ott) girbegurbán is gyönyörűek. Mint látható, Szeged platán ügyben „nagyhatalom”, és – lévén szívem csücskei e fák – igazán boldogító érzés, hogy itt élhetek. Nagyon remélem, hogy a fentebb jelzett platánvész soha nem fog hozzánk elérni, és a meseszép palotákkal, gyönyörű virágos terekkel és tágas, szépséges fasorokkal szegélyezett sugárutakkal átszőtt városom, nem veszíti el fenséges platánjait. Kollát Gyula Kapcsolódó tartalmak: Forrás: A szegedi vasszívű platán, Balogh Tamás, nevezetesfak.hu – Szegeden a Széchenyi téri platánok a legöregebbek, Kancsár Tímea, delmagyar.hu – Fasorcserék: eltűnhetnek a Fő fasori platánok?, Dobó Csaba, szegedma.hu – *Múltidézés: a szegedi Vigadó, Söptei Zsuzsanna, szeretlekmagyarorszag.hu – Ha a platánok mesélni tudnának, magyarno.com
0 Comments
Leave a Reply. |
Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
Olvastad már?A füvészkertben jártam 1. Archives
September 2016
Cimkék
All
|