Fehér hópaplan borult a tájra, messze tűnt a színek kavalkádja. Csak a fenyők zöldje töri meg a fehér egyhangúságot, a tarka virágok és pillangók „téli álomra” hajtották fejüket. Bizony, távolinak tűnik most a tavasz, amikor majd ismét gyönyörködhetünk színpompás kedvenceinkben. Addig is, míg a színek „böjtje” tart, mintegy kárpótlásul, szeretnék átnyújtani egy virágok és pillangók alkotta csokrot a „szenvedőknek”. Ám előtte keressük meg a választ a (bizonyára nem csak bennem felmerülő) kérdésre: miként telelnek át nem fagyálló lepkéink? Néhány lepke a medvékhez hasonlatosan téli álmot alszik. „Takaréklángra” állítják szervezetüket, így vészelve át a hideg időt egy biztonságos helyre (barlangba, faodúba, padlásokra, csűrökbe, pincékbe) húzódva. Áttelelhet maga a lepke, vagy a bábja, de vannak olyan fajok is, melyek hernyó állapotban vészelik át a telet. Utóbbira példa a kedves és gyakori ökörszemlepke. A farontó lepkék hernyói a gyümölcsfa törzsébe (alma, körte) rágják be magukat télire. Némely lepkék pete formájában telelnek át, melyeket a fák ágain helyeznek el télire. Nem csak vándormadaraink, hanem télire elvándorló lepkéink is vannak (bogáncslepke, Atalanta lepke). Ősszel délre vándorolnak, de nyáron visszatérnek, petéiket itt rakják le. Csak érdekességként: Az Egyesült Államok északi részén és Kanadában elő pompás királylepkék például Mexikóban telelnek, és akár 3.200 kilométert is repülve Közép-Mexikó magashegységeinek fenyőerdeibe navigálják magukat (hogy miként, azt a tudósok sem tudják). A vándorló pillangók életükben egyszer teszik meg a nagy utat. Néhány lepkénél az is előfordul, hogy a mexikói hegyekben ugyanahhoz a fához tér vissza, ahol előző télen még „ükapjuk” telelt. Ahová költöznek, ott a fagyok nagyon ritkák, a hőmérséklet a leghidegebb téli időszakban sem csökken 4-11 ºC alá. Vándorlásukat az is indokolja, hogy a lepkék eredeti élőhelyén az eledelül szolgáló selyemkórók ősszel elpusztulnak (a lepke a gyomnövény tejes nedvével táplálkozik). Selyemkóró ugyan a telelőhelyen sincs, ám az alacsony hőmérsékleten a lepke anyagcseréje annyira lelassul, hogy tartalékaiból képes a telet átvészelni. A becslések szerint minden ősszel, illetve tavasszal körülbelül kétszázmillió lepke indul hosszú útjára, amin több generációval korábbi elődei repültek legutóbb (a lepkék életciklusa mindössze néhány hónap). Az 1975-ben fölfedezett (mindössze 155 km²-es) telelőhelyet Mexikó 1986-ban természetvédelmi területté, majd az UNESCO Ember és Bioszféra programjának nemzetközi koordinációs tanácsa 2006-ban bioszféra rezervátummá nyilvánította, 2008-ban pedig a világörökség része lett. Tavasszal azok a lepkék repülnek először, amelyek lepkeként teleltek át (sárga citromlepke, fehér repcelepke, gyöngyházlepke). Április végén, május elején már azok is repülnek, amelyeknek a bábjai teleltek át (káposztalepke, kardoslepke, fecskefarkú lepke). Kollát Gyula Megjegyzés: Az írásban szereplő képek nem minden esetben kapcsolatosak a tartalommal, csupán illusztrációk.
Képek: plus.google.com, picstopin.com, sc.studentboss.com, iwallscreen.com, roughguides.com, sett.com, ziutu.com, turtok.com, ohtallinn.com, sproketpf.com, flickr.com, en.wikipedia.org
0 Comments
Leave a Reply. |
Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
Olvastad már?Pillangók téli álma Archives
August 2017
Cimkék
All
|