Az erszényes állatok – Ausztráliát leszámítva – jószerével minden más földrészen unikumnak számítanak, de azok, melyeket alább bemutatni kívánok, még a legkisebb kontinensen is annak minősülnek. Akadnak közöttük ugrálásra képtelen kenguruk, aztán valóságos élő kövületek, sőt még olyanok is akik halálba szexelik magukat. Szó mi szó, csoda érdekes egy „társulat” következik, melynek tagjai mindezek tetejébe még roppant cuki állatkák is. Fakúszó kenguruk (Dendrolagus) – Ausztrália némely táján a kenguruk fán lakó életmódra tértek át, és ugrálás helyett mászáshoz alkalmazkodott a lábuk. Ám ne képzeljük, hogy valamiféle virtuózok lettek a témában, sőt! Alfred Brehm természettudós (Állatok világa) így ír róluk: „Bizonyos, hogy fánlakók, hiszen rögtön a fán teremnek, ha alkalom adódik erre. De hogy! Az az érzés támad bennünk, hogy akármelyik gyermek, mely félig-meddig jó tornász, éppolyan ügyesen kúszik, mint ez az állat.” Fogságban eltöltött életükről Ludwig Heck zoológus így vélekedik: „Ezek halálosan unalmas teremtmények, amelyek még a legélénkebb állattársaság körében is hamarosan elszunnyadnak. A kengurukat jellemző bárgyuság, amely sokkal jobban illene közmondásnak, mint a szamárra és ökörre vonatkozó közmondások, ezeken az állatokon, úgy látszik, a tetőpontját éri el... ...Ezt csak legfeljebb az a körülmény enyhíti, hogy éjjeli állatok, de még így is túl nagy a csalódásunk, annál inkább, mert nemcsak ritkaságuknál fogva, de tudományos vonatkozásuk miatt is feszült érdeklődéssel viseltetünk irányukban, s többet vártunk volna tőlük.” Az álomszuszék állatok valóban éjjel aktívak, magányosan, vagy legfeljebb négytagú csoportokban élnek. Vemhességük egy hónapig tart, melynek végén egy kölyök születik, aki nem kevesebb mint 400 napot tölt anyja erszényében, és ezzel a maga nemében világcsúcstartó. A „légtornászok” után következzenek a törpék: Törpe erszényesnyest (Dasyurus hallucatus) – 24-35 centiméteres testhosszával – melyből 21-31 cm a farok – és 5 dkg körüli súlyával nem egy félelmetes jelenség. Éjjel aktív, a nappalt odvas fák belsejében tölti. Mostanság egy nem őshonos, mérgező békafaj tizedeli állományukat. Az agavarangyot (Bufo marinus) még 1935-ben hurcolták be Hawaiiról abban a reményben, hogy elpusztítja a kontinens cukornádültetvényein elszaporodott kártékony rovarokat. A varangyok a kártevőket ugyan nem irtották ki, viszont úgy elszaporodtak, hogy – mérgezőek lévén – csapást jelentenek az őket elfogyasztó nyestekre. Napjainkban arra próbálják megtanítani a „törpéket”, hogy ne egyék meg a békákat. „Aki” most következik, az legesleg kedvencem valamennyiük közül: Törpe oposszum (Cercartetus concinnus) – Ő az, akit a bevezetőben élő kövületként emlegettem, lévén a törpeoposszum-alakúak rend egyedüli ma élő faja. Testhossza az átlagot tekintve 10 cm körüli, a testsúlya pedig – tessenek megkapaszkodni! – másfél és három dekagramm közötti értéket mutat. Mind a négy lába robusztus (már mint a testéhez viszonyítottan), így meglehetősen nehézkesen mozog. A többnyire éjjeli életmódú magányos állat farkával kapaszkodik a faágba. A vadon élő egyedek élettartama ismeretlen, fogságban 26 hónapig élt a legmagasabb kort elért egyed. Befejezésül pedig jöjjön a „szexőrült”: Az erszényesmenyétek (Antechinus sp.) összes fajánál a hímek halálával végződik a párzás. Eszeveszett harc folyik a hímek között a nőstények kegyeiért, pedig a nyertes utána elpusztul. Régóta tudott, hogy a hímek élete szexuális öngyilkossággal ér véget, az okokat illetően pedig több elképzelés is született. Egyesek azt feltételezték, a hímek azért áldozzák fel magukat, hogy több élelem jusson az utódoknak, mások azt gyanították, hogy a felelős egy veszélyes mutáció lehet, ami párzás után halált okoz. Egy friss elmélet szerint azonban nemes egyszerűséggel a fáradtságba pusztulnak bele az állatok, ami hihetőnek is tűnik annak fényében, hogy ennél a fajnál a párzás időtartama akár 9 órán át is eltarthat. A hirtelen halálért cserébe a természet az átlagosnál nagyobb herékkel látta el ezeket az állatokat. Ez utóbbi vélhetően nem vigasztalja „egereinket” ellentétben azzal, hogy szebb halált aligha kívánhatnának maguknak :) Kollát Gyula Forrás: Brehm: Az állatok világa – Békamérgezéstől hullanak az erszényes nyestek, index.hu – Halálba szexeli magát az erszényesmenyét, origo.hu
Képek: erdekesvilag.hu, flickr.com, lbk.ru, redbubble.com, ryanphotographic.com, businessinsider.com, zegaenterprises.com.au, kiskegyed.hu, bushheritage.org.au, cloudfront.net, pinimg.com, skyenimals.com, wikimedia.org, toomuclandcare.com.au
0 Comments
Leave a Reply. |
Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
Olvastad már?Pillangók téli álma Archives
August 2017
Cimkék
All
|