Homoktenger, ameddig csak a szem ellát, sőt még azon túl is. Életnek nyomát sem látni, a perzselő nap szinte felizzítja az apró szemcséket. A nemzeti park kapujára figyelmeztetésként festett halálfejek semmi jót nem ígérnek az erre járónak. Ám a látszat csal. Növények és állatok is élnek itt szép számmal - mégpedig a ködből!
A bennszülöttek szerint ezt a földet Isten csak mérgében teremthette. A hajósok a pokol kapujának nevezték a vidéket, és a manapság használatos neve - Csontváz-part (Skeleton Coast) - is igen csak beszédes. Számtalan hajó szenvedett itt hajótörést. Namíbia sivatagos partja teljes hosszúságában hajóroncsokat, állati és emberi csontvázakat rejteget. Némelyikük nemrég még közvetlenül a part mentén helyezkedett el, de a sivatag terjeszkedése folytán ma már több méter választja el a víztől. Vannak olyanok is, melyeket már annyira betemetett a homok, hogy csak az árbocuk látszik ki.
A part menti terület ma nemzeti park. A sivatagi régió nevével ellentétben igen látványos, a helyenként 300 méteres magasságot is elérő homokdűnék a tengerbe buknak alá, melynek vize kristálytiszta. A hőmérséklet a hűvös és a meleg között ingadozik, kevés a forró nap. A májustól októberig tartó télre jellemző, hogy a hőmérséklet délután gyorsan lecsökken, s éjjel nagyon hideg van, bár a part közelében sohasem süllyed fagypont alá. A csapadék nagyon ritka, évente csupán 15–25 mm, s ez nyáron esik. Itt a pára jelenti az éltető nedvességet.
A pára, melynek forrása a KÖD. A kérdés csupán az, hogy miből, honnan képződik? Normális körülmények között ugyanis az Atlanti-óceán felett kialakult nedves levegőnek a perzselő sivatagi napon el kellene tűnnie. Ezen a vidéken azonban mielőtt a párás légtömegek elérnék a partot - a közvetlenül az Antarktiszról érkező - jéghideg Bengulea-áramlatba ütköznek, s nedvességtartalmukból a lehűlés során köd képződik. A kora reggeli órákban misztikus ködfátyol terül a tájra, és az éltető nedves „paplan” akár negyven kilométer mélyen is belopódzik a szárazföld belsejébe. Ennek köszönhetően hajnalonként az egész partvidék életre kel.
Minden élőlény sajátos módon alkalmazkodott ehhez a környezethez annak érdekében, hogy az életet adó vízcseppeket minél hatékonyabban hasznosítsa. A ködevő (más néven páragyűjtő) bogár (Onymacris unguicularis) például miután felfut egy dűnére, akrobata módjára „fejen áll”. A köd lecsapódik a bogár testén, majd lecsorog a szájához.
Ám nem az „akrobata bogár” az egyetlen „csodabogár” ezen a tájékon. Találkozhatunk itt olyanokkal is, akikkel – úgy vélnénk – leginkább a sarkvidék környékén illene összefutnunk. Ezek egyike a medvefóka (Arctocephalus pusillus), aki viszonylag ügyesen mozog a szárazföldön; uszonyain jár úgy, hogy hasa közben nem érinti a talajt. Elméletileg a 25 éves kort is megélhetik, ám a hímek folyamatos marakodása okán erre kevés az esélyük.
A másik „sarki” lény errefelé a pápaszemes pingvin (Spheniscus demersus) – Tudós kinézetű madarunk szárazföldi mozgása suta és esetlen. Ha sietni akar, egyszerűen hasra vágja magát és lábával, valamint csőrével tolja előre magát. A vízben viszont ügyesek, képesek például akár 30 cm magasra is felugrani. Monogámok, ami azt jelenti, hogy egy életre választanak párt maguknak.
A növényvilág képviselői sem mindennapi jelenségek. Itt él például a Welvitschia (Welvitschia mirabilis), ez a kizárólag a Namib-sivatag peremén előforduló kétezer éves kort is elérő eleven botanikai őskövület, mely a levelén lévő millió mikroszkopikus póruson át abszorbeálja a nedvességet. Méltán mondják rá: annyira csúnya, hogy az már szép.
Itt élők, amiket/akiket terjedelmi okok miatt csak a galériában tudok bemutatni: Nara tövistök (Acanthosicyos horridus), Lithops ruschiorum (kavicsvirág), panyókás sakál (Canis mesomelas), valamint az antilopok és a nagy túlélők, a himbák.
Szó se róla, érdekes világ van itt, ezen az első látásra kihaltnak vélt tájon. Néhány hónapja olvastam egy cikket erről a vidékről, mely az „Ahol az oroszlánok fókákra vadásznak” címet viselte (Fókusz, Muzslai Izabella). Ennél a címnél találóbban nem is jellemezhető e táj.
Kollát Gyula
Kollát Gyula
Képek: marvelltravel.nl, amazingplacesonearth.com, prikol.ru, stories.namibiatourism.com.na, paradiseintheworld.com, picssr.com, flickr.com, de.wikipedia.org, terravista-erlebnisreisen.de, safaribookings.com, africatravelresource.com, wildphotons.co.uk, hholidayrentals.co.uk, wikimedia.org
RSS Feed
