Húsvét - nyulak - szigetek

Ha húsvét, akkor locsolkodás, sonka, hímes tojások meg nyuszik. A locsolkodási tevékenységet évtizedek óta mellőzöm, a sonka meg a főtt tojás persze jöhet, a nyuszikkal meg úgy vagyok, hogy bírom őket. Mivel nyakunkon az ünnep, tettem egy „kanyart” húsvét ügyben. Találtam is ezt-azt, többek között egy szigetet, melyet húsvét vasárnapján fedeztek fel, egy másikat, ahol imádni való nyuszik élnek, és még olyan vidékeket is – el nem hinnétek –, ahol gyűlölik a tapsifüleseket.

---

Kezdjük az ünnep nevét viselő szigettel:
Húsvét-sziget (Rapa Nui) – Titokzatos szobrai évezredek óta merednek rezzenéstelenül a tengerre. Várnak valakit. Hogy kit, talán örök rejtély marad. Mindenesetre, úgy közel három évszázada látogatójuk akadt Jakob Roggeveen holland tengerészkapitány (ő a sziget névadója) és legénysége személyében, akik első európaikként 1722-ben léptek a szigetre.

Ekkor már húsz éve Ariki-mau a sziget királya. Az ősi legendáikban szereplő „fehér hajó”-t várja, mely el fogja vinni őt a mennyországba. Ennek mielőbbi bekövetkezése érdekében tanácsadója egyre nagyobb szobrok építését javasolja neki. A szigeten élők két csoportra oszlanak: az uralkodó osztály a „hosszúfülűek” (hanau eepe), kiknek fülcimpájában fából készült korong fityeg, ami azt akár vállig megnyújtja, a dolgozók pedig a „rövidfülűek” (hanau momokó), az ő fülcimpájukból nem lóg korong.

A minden más lakható helytől távoli szigeten (a Csendes-óceán délkeleti részén a Baktérítőtől délre található) – a legközelebbi lakott település tőle 2092 km-re északnyugatra a Pitcairn-szigetek – azonban az adott természeti erőforrásokhoz képest túlnépesedés alakult ki, ami elsősorban az erdők kiirtása révén (hajóépítés), végül ökológiai és civilizációs katasztrófát okozott. Az európai felfedezők megérkezésekor a lakosság már mindössze két-háromezer főre csökkent az egy évszázaddal korábbra valószínűsíthető 15.000 körüli létszámról. A 19. században perui rabszolga-kereskedők a sziget lakosságának nagy részét elhurcolták, ezután pedig a kevés visszatérő által behozott, addig ismeretlen betegségek csaknem teljesen kiirtották az őslakosságot, összlétszámuk 1877-re 111 főre csökkent

---

A derékszögű háromszöghöz közelítő alakú sziget oldalai nagyjából 22, 18 és 16 km hosszúak, területe 171 km² (összehasonlításul: Budapest területe 525 km²). A sziget három sarkát egy-egy vulkáni domb adja: északon a Terevaka (510 m), keleten a Poike (460 m), délnyugaton pedig a Rano Kau (300 m). Három apró sziklaszirt (Motu Nui, Motu Iti, Motu Kao Kao) tartozik még hozzá, „Madáremberek szigetének” is nevezik őket.

A sziget főleg a mintegy 900 fennmaradt monumentális kőszobor, a moaik révén híres. A legnevezetesebb szobrok: az egyetlen egyedül álló szobor a Vaihu Moai, és a hét darabból álló szoborcsoport az Ahu Akivi (az egyetlen, mely az óceán felé néz). A szobrok mesterséges emelvényeken állnak, az egyik ilyen ahu tetején tizenöt moai is áll egy sorban, melyek mind különböznek egymástól. Területének 40%-a a Rapa Nui Nemzeti Parkhoz tartozik, ami a világörökség része.

Jöjjön a másik sziget, ahol imádni való nyuszik élnek:
Okunoshima egy apró japán sziget Hiroshima és Shikoku között. A II. világháború idején a sziget szupertitkos katonai bázisként szolgált, ahol mérgező gázt állítottak elő vegyi hadviselés céljából. A programot titoktartás övezte 16 éves működése alatt, a szigetet pedig még a térképekről is letörölték. A háború végével a dokumentumokat és az üzemet is felgyújtották és a szövetséges megszálló erők megsemmisítették a gázt.

Mára Okunoshimát aranyos nyuszik népesítették be, ők a sziget első számú lakói. A nyulakat állítólag azért vitték a szigetre, hogy rajtuk figyeljék meg a mérgező gáz hatásait, ami a világháború végén a levegőbe és a talajba jutott. A nyulak a ragadózóktól mentes szigeten gyorsan elszaporodtak, a 700 m²-nyi területű szigeten ma már több mint 300 nyúl él.

A nyuszik megszokták az emberek közelségét, és egy kis csemege reményében mindig közel merészkednek a látogatókhoz. A Nyulak-szigete az internetnek köszönhetően világhírre tett szert. A legtöbb turista természetesen a nyuszikra kíváncsi, de a szigeten más látnivalók is vannak.

És végül következzenek a helyek, ahol a tapsifülesek nemkívánatosak:
Európában a nyulat aranyos húsvéti állatként tartják számon (nyuszi!), így csokoládéból készült, festett, illetve élő változata egyaránt a húsvéti kedveskedés része. Ausztráliában és Új-Zélandon azonban igazi közellenség, arrafelé a húsvét a nyúlgyűlölet napja A 19. században betelepített rágcsáló ugyanis természetes ellenség híján hamar elszaporodott, így óriási károkat okozott a farmereknek. Ausztráliában ezért másik állatot kerestek a gyűlölt tapsifüles helyett húsvétra, és a bilby-re (erszényesnyúl) esett a választás, amely hosszú fülei miatt kicsit hasonlít a nyúlhoz. Csokiból készült változata a kiirthatatlan csokinyúl mellett kapható az ausztrál boltokban.
                                                                                                              Kollát Gyula

Kapcsolódó tartalmak:

Képek: wikimedia.org, brucebalan.com, radikal.ru, aa0.triptease.net, fotopedia.com, dykai.eu, nationalgeographic.com, pacificislandtravel.com, nydailynews.com, lamore-radio.com, thedailyepic.com, shelbysdogblog.wordpress.com