Nagy pelyhekben hull a hó, odakünn vastag, puha fehér paplan borítja a tájat, a jó meleg szobában zöld fenyő illatozik, a konyhában töltött káposzta fő, bejgli sül. Ilyesféle kép jelenik meg előttünk, ha a karácsonyra gondolunk. A hótakaró ugyan az utóbbi időben „hiánycikk” lett mifelénk is, ám amikor emiatt panaszra nyílik a szánk, sokan bele sem gondolunk, hogy a világban sokfelé úgy telik az ünnep, hogy valamennyi fenti „kellék” hiányzik.
A világ túlfelén decemberben nyár van, a trópusokon soha nem esik hó, a buddhista, hindu, iszlám vallás pedig nem is ismeri karácsony fogalmát. Ám mindannak ellenére, hogy sokfelé ilyentájt kánikulai hőség uralkodik, és nem nő egy szál fenyő sem, az ünnep ezeken a helyeken is „bekövetkezik”.
Akciók és reklámok itt is vannak, ám a vásárlási láz hiányzik a vevőkből, szó nincs arról, hogy ajándék hajszolás ürügyén egymást taposnák. És, hogy mire jó a karácsonyfa, amikor errefelé nincs szenteste és ajándékosztogatás? Leginkább arra, hogy a japánoktól már megszokott módon a thaiok is őrült kattogtatást vigyenek végbe a fa előtt emlékkép készítés ürügyén.
Nézzünk szét a világban, milyen is a karácsony „egy kicsit másként”. Lássuk, milyen lehet az az ünnep, ahol „hiányzik” a nálunk „megszokott” ördögi körforgás: a végtelennek tűnő, kényszeres ajándékvásárlás, az áruházi tülekedés és az idegtépő sorban állás.
Thaiföldön, ahol a keresztények aránya az össznépesség mintegy fél százalékára tehető, a karácsony leginkább a plázákban zajlik. A pálmafák mellett ott feszítenek az „égig érő” karácsonyfák - stilizált jégcsapokkal, hópelyhekkel, tenyerüket klasszikus thai üdvözlésre, a wai-ra érintő angyalkákkal - minden nagyobb bevásárlóközpontban, melyek hangulata leginkább a hatvanas évek Amerikáját idézi.
Thaiföldön, ahol a keresztények aránya az össznépesség mintegy fél százalékára tehető, a karácsony leginkább a plázákban zajlik. A pálmafák mellett ott feszítenek az „égig érő” karácsonyfák - stilizált jégcsapokkal, hópelyhekkel, tenyerüket klasszikus thai üdvözlésre, a wai-ra érintő angyalkákkal - minden nagyobb bevásárlóközpontban, melyek hangulata leginkább a hatvanas évek Amerikáját idézi.
Japánban is elenyésző a keresztények száma, mindössze a népesség egy százaléka vallja annak magát, így a karácsony nem számít nemzeti ünnepnek, és természetesen szabadság sem jár. Ám tulajdonképpen van itt minden, ami a karácsonnyal jár - dekoráció, fények, vásárlás, karácsonyi dalok – csupán az utolsó pillanatban mintha lefújnák az egészet.
Minden évben lelkesen és aprólékosan felkészülnek az ünnepre, mely végül azután meg sem történik. Leginkább talán a Valentin-napra hasonlít. A családi ebédek helyett romantikus vacsorára mennek, ahol csirkét és karácsonyi sütit esznek.
Indiában szép számban élnek keresztény vallásúak is. Bár kimondva a szűk két és fél százalékos arányuk szerénynek tűnik, azért ez itt több mint 28 millió embert jelent. Más vallások ünnepei, fesztiváljai mellett a Karácsony is méltó szerepet tölt be, és a többihez hasonlatosan békében, együtt ünneplik. A boltok itt is akciókkal kedveskednek a vásárlónak mindenféle ünnep alkalmával. Természetesen a díszítés náluk sem marad el, az indiaiak imádják a színeket és a fényeket. Már december elején megjelennek a karácsonyi fények az utcákon, üzleteken.
Néhány helyen karácsonyi zene szól, de (Last Christmas helyett) inkább a klasszikusabb dalok kapnak helyet. Nem nyomják agyon az embereket reklámokkal, nem akarnak mindent megvetetni, megölve ezzel a Karácsony szellemét. Akinek nem futja fenyőre, annak a papaya fa is megteszi, dekorációnak pedig a kis zöld kókuszok (melyek rendületlenül hullanak a fákról) és a saját gyűjtésű tengeri csigák is megfelelnek.
Ausztráliában december 1-jén kezdődik a nyár, így ott karácsonykor vígan szörföznek és napoznak. Sajátos földrész, melynek lakossága sok nemzetiségből áll össze. Találhatunk köztük németeket, angolokat, franciákat, amerikaiakat, görögöket, kínaiakat, olaszokat és persze magyarokat is szép számmal.
Új-Zélandon a klímához alkalmazkodott Télapó ruhája piros sortból és pólóból áll, amit trendi fekete gumicsizma egészít ki. Stílszerűen, szánkó helyett homokfutóval érkezik. Bár az ország sokáig ragaszkodott angol-európai hagyományaihoz és örökségéhez, ma már kevésbé népszerűek a mű-magyalkoszorúk vagy az ablakra fújt, havas tájat imitáló képek.
Valójában nem is beszélhetünk ausztrál karácsonyról. Ahogyan ételeiket, úgy hagyományaikat is megtartották az itt élők, így a karácsony megünneplése is sajátos. Az üzleteket, utcákat természetesen ünnepi díszbe öltöztetik, és bőséges áruválaszték várja az embereket. Viszont fenyőfa nagyon kevés helyen van, vagy egyáltalán nincs (Ausztráliában nem honos). Marad a műfenyő, melyről hiányzik a gyertya (a meleg miatt) és a szaloncukor is, mert nem kapható.
Az ünnepi fán itt kék és zöld színben játszó paua kagyló díszeleg, hóember helyett pedig maximum „homokembert” tudnak építeni a gyerekek a tengerparton.
Kollát Gyula
Kollát Gyula
Kapcsolódó tartalmak:
Képek: thailand-yellowpages.com, maristthailand.org, opportunityfoundation.org, alton-gardencentre.co.uk, photos4travel.com, wallcoo.net, reportersmagazine.com, twr.asia, pij-kakkoii.blogspot.com, napkin-dreams.blogspot.com, indiapass.blg.hu, australia-g.blogspot.com, aussievault.com.a, animaatjes.nl
RSS Feed
