Nemrég elindultunk nagy kalandunkra, melynek során módszeresen bejárjuk Magyarország valamennyi hegységét. Eddig még nem jutottunk messzire, mert az előző részben csupán a Villányi-hegységet és a Mecseket kószáltuk be valamelyest. Most sem fogunk rohanni, így alább „csak” az Alpokalja, valamint a Keszthelyi-hegység kerül terítékre. De minek is rohannánk, hiszen rengeteg időnk van, és igazán jólesik kicsit időzni kedves hegységeinkben. Az előző részben tisztáztuk a dombság/hegység fogalmát, és megtudtuk, hogy esetükben az 500 méteres szint a választóvonal, ettől felfelé kezdődik a hegység. Tudnunk kell azt is, hogy ezen felül megkülönböztetünk közép- és magashegységeket is, esetükben pedig az 1500 méteres szint a választóvonal. Magyarország hegységei magasságukat tekintve középhegységek, melyek elhelyezkedésüket tekintve négy tájegység alkotóelemeit képezik. Ezek a Dunántúli-dombság területén található szigethegységek, az Alpokalja, a Dunántúli-középhegység, és az Északi-középhegység. A szigethegységekkel legutóbb megismerkedtünk, most pedig az Alpokalját és a Dunántúli-középhegység egy részét barangoljuk be. Miután a délnyugati országrészből egy északi irányú nagy ugrással az északnyugati végeken termettünk, meg is érkeztünk az Alpokalja nevű tájegységhez, melynek két apró alkotóeleme az osztrák „sógorokkal” közös Kőszegi-hegység és Soproni-hegység. Amint azt az előző részben említettem, az utóbbiba még soha nem sikerült eljutnom, ám a Kőszegi-hegységbe igen. Igaz, csak egyszer, amikor egy háromnapos túra keretében Szombathelyről indulva elbattyogtam Kőszegre. Megcsodáltam a hegység meseszép erdeit, a bizarr Kalapos-köveket, a Hétvezér-forrást és az igazi kis ékszerdoboz Kőszeg városát is. Gyönyörködtem az Óház-tetőn (609 m) és az Írott-kőn (882 m) épült kilátókból nyíló panorámában. Utóbbiban tett látogatásom maradt végül a legmaradandóbb élményem. És sajnos az nem éppen a legpozitívabb. Bizonyára mindenki tudja, hogy az osztrák-magyar határ 1922 óta pontosan kettészeli a kilátót, annak közepén húzódik. És mit tapasztaltam? Míg az osztrák oldalon szabályosan patikatisztaság és rendezettség volt tapasztalható, addig a magyar oldalon a kilátó melletti tisztáson és környékén mindenfelé eldobott műanyag flakonok, konzerves dobozok, zacskók, szatyrok tömkelege „ékesítette” a tájat. Nagyon szégyelltem ott a magyarságomat. Innen délkeletnek vesszük az irányt, és még mielőtt „csobbannánk” a Balatonban, átlábalunk az útba eső sümegi Várhegyen, majd megérkezünk a Keszthelyi-hegységbe. Sümeg vára a Balaton-felvidék nyugati részén, a környező tájegységből 260 méter magasan kiemelkedő magányos hegycsúcs tetején található. Az igen meredek, egyes helyeken a 65 fokos dőlésszöget is meghaladó lejtőkkel büszkélkedő hegy, a környék vulkanikus tanúhegyeivel ellentétben, nem bazaltból áll, hanem mészkőből. Ha a környéken járunk, a minden irányból már messziről jól látható, és igen jó állapotban lévő fellegvár meglátogatását nem szabad kihagyni. Innen már ripsz-ropsz megérkezünk a Keszthelyi-hegységbe, (kép: bfnp.hu) mely a Dunántúli-középhegység legnyugatibb tagja. Ez a középhegység Magyarország egyetlen olyan nagytája, ami teljes egészében az ország területére esik. A hegység számtalan látnivalót kínál, ezért úgy gondoltam, hogy két túraútvonal segítségével mutatom be. Az egyik túra a hegység északi részén vezet, a másik pedig a déli, Balaton-közeli részen. Az első útvonal Vidornyaszőlősről indulva, és Zalaszántó végponttal befejezve, felfűzi az északi rész ütősebb látnivalóit. Ha bevállalósak és persze edzettek vagyunk, na meg persze egy nap alatt le akarjuk tudni a dolgot, akkor 29,5 kilométer és 580 méter szintemelkedéssel számolva sorra látogathatjuk valamennyi látnivalót. Amennyiben kicsit kevésbé hajszásra vesszük a figurát, akkor kihagyva Rezi várát, 10 kilométerrel és 200 méter szintemelkedéssel kevesebbel megússzuk a dolgot. Hogy pontosan miféle látnivalók is férnek bele az útvonalba? Elsőként a bizarr sziklaformák övezte 200 méter hosszú Bazaltutca, mely páratlan földtani képződmény, benne lakásokra emlékeztető barlangokkal, hasadékokkal. Azután Kelet-Európa első buddhista szentélye, mely a hegycsoport Világosvár nevű hegyéről, 316 méteres magasságból néz le a Balaton vizére. A 30 méter magas sztúpa egy erdei tisztás közepén épült fel. Végül két várrom, melyek közül Tátika várához gyönyörű évszázados tölgyek és bükkök között emelkedő úton jutunk el, míg Rezi várához közeledve az egyre emelkedő útról csak az utolsó pillanatban sejlik fel a rom, ha viszont felkaptattunk idáig, gyönyörű látvány tárul elénk, ellátni egészen a Balatonig. És ha már szóba került nagy tavunk, akkor tegyünk egy túrát a hegység déli részében is, ahol kilátók sora biztosítja a Balatonra nyíló gyönyörű panorámák látványát. Így kilátótúra lesz ez a javából, melynek végigjárása során – Gyenesdiásról indulva és Balatongyörökre érkezve – nem kevesebb mint hat kilátót fogunk felkeresni. A túra hossza is barátságosnak mondható, mert mindössze 15,7 kilométert kell kutyagolnunk, igaz közben mintegy 650 méteres szintemelkedést kell leküzdenünk. Az utunkba eső kilátók (sorrendben): Festetics-kilátó (Varsáshegy 231 m) – Berzsenyi-kilátó (Pető-hegy 355 m) – Kitaibel-kilátó (Vas-hegy 255 m) – Bél Mátyás-kilátó (Garga-hegy 221 m) – Batsányi-kilátó (Pap-hegy, Boncsostető 448 m) és végül az Eötvös Károly elnevezte Szépkilátó, ahonnan tanúhegyek egész sorára nyílik elképesztően szép panoráma. A „keresztapa” ekként ír az őt itt ért benyomásairól: „Sohasem felejtem el azt a pillanatot, Amikor ezt a tündérországot megláttam…. Megálltam, mintha lábam gyökeret vert volna, Lelkemet ihlet, gyönyör ragadta el. Soha nem láttam még ehhez hasonló gyönyörű tüneményt.” (Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül). A Keszthelyi-hegységbe érve tulajdonképpen meg is érkeztünk hazánk egyik legszebb tájegységébe, a Balaton-felvidékre, melynek bemutatása a következő részben fog megtörténni. Kollát Gyula Kapcsolódó tartalmak:
2 Comments
2/18/2018 10:59:47 am
Már várom a következő részt. Lesz egy kis meglepetésem!
Reply
Kollát Gyula
2/18/2018 12:08:25 pm
Remélem a kellemes fajtából!
Reply
Leave a Reply. |
Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
Olvastad már?Zöldülő vörös földek Archives
March 2018
Cimkék
All
|