A tűz és jég birodalma jelzővel illetik leginkább a bő Magyarországnyi területű szigetországot. Az ideérkező az érintetlen természetbe lép vissza, melyet az itt lakók minden lehető módon őriznek. A sziget vízi világa ma is ősi valóját idézi: sziklákról alázúduló vízesések, kristálytiszta patakok, széltől, viharoktól óvó fjordok. Nyáron a nappal, télen pedig az éjszaka tart húsz órán át. Ám a hosszú téli éjszakákon megjelenik az égen egy varázslat: az északi fény. Izland víznagyhatalom – folyók, tavak, vízesések, gleccserek és gejzírek hálózzák be a felszínét. Területének több mint 10%-a (12000 km²) gleccser, azaz megfagyott víz. Itt található Európa legnagyobb összefüggő jégmezője, a Vatnajökull (területe 8500 km², melynek vastagsága helyenként az ezer métert is eléri. A tavak 3000 km²-nyi területet foglalnak el a szigeten, melynek a belseje egyébként száraz és hideg. Ennek okán Izlandon nincsenek is hosszabb folyók (legfőbb folyójuk a Þjórsá 230 kilométer hosszú), ám azok igazán bővizűek. A folyók nagy vízmennyiségének köszönhetően a törések és lávapadok mentén csodaszép vízesések jöttek létre (Gullfoss, Skogafoss, Svartifoss). Az sziget vizei olyan tiszták, hogy a vezetékes víznek semmilyen előzetes kezelésre nincs szüksége az otthoni használatra. Büszkék is nagyon a vizükre, fennen hangoztatják, hogy a föld legtisztább ivóvizét isszák. Így azután nem is értik, miért vesznek a turisták palackozott ásványvizet a boltban. Izland 4790 kilométer hosszú partvonalát sok-sok kedves fjord teszi változatossá és látványossá. A part menti vizek a legforróbb nyári hónapban átlagosan 10-15 fokosak, az év legnagyobb részében pedig 0 fok körül állandósul ez a hőmérséklet. Ezért is írja azt egy útikönyv, hogy errefelé „a tengerben való fürdés nem jellemző”. A szigeten 140 vulkán található, de a kráterek száma meghaladja az ezret. 26 vulkán – némelyik időszakosan – jelenleg is működik. Legismertebb vulkánja az 1491 m magas Hekla. Izlandon rengeteg gejzír található (a szó maga is izlandi eredetű), a geotermikus energia könnyen hozzáférhető, így a meleg víz és a fűtés rendkívül olcsó. A hőforrásokat nem csak a termálfürdőkben használják fel, hanem épületek vagy üvegházak fűtésére is. Így jöhet létre az az abszurd helyzet, hogy Európa legnagyobb – és valószínűleg egyetlen – banántermelője nem más, mint az északi sarkkör közelében fekvő Izland. A települések szinte kizárólag a tengerparton találhatók, mivel az ország belseje nagyon nehezen lakható, kopár, terméketlen vidék. A lakott helyeket hosszú távok választják el egymástól, ám Izlandon minden megtett kilométer ámulatba ejtő: bárhova néz az ember, mintha egy festővásznon lévő képet látna megelevenedni. Az izlandiak hagyományosan két évszakot tartanak számon, a telet és a nyarat. Néhány májusi hét tekinthető tavasznak, és néhány szeptemberi az őszi átmenetnek. Igazán kellemes idő közép-európai szemmel július végén-augusztus elején fordul elő, ezért mondják tréfásan a külföldieknek a helybéliek, hogy az izlandi nyár július 28-tól augusztus 1-ig tart. Amúgy télen sincs annyira hideg, mint azt sokan gondolnák, hisz az Észak-atlanti-áramlás miatt ebben az évszakban sem jellemző a mínusz 20 fok. A hőmérséklet leginkább 0 és +5 fok körül van, persze az állandóan fújó szél azért rontja a hőérzetet. A sok szél miatt viszonylag ritka a köd, a nyugati parton évente 10, a keletin 60 napon fordul elő. A zivatar is nagy ritkaságnak számít errefelé. A napsütéses órák száma nyáron nagyon magas, mert a sziget északi fekvése miatt a nappal rendkívül hosszú. A nyári napforduló környékén a napkelte és napnyugta között több mint 20 óra telik el. Még az éjszaka közepén is szürkületi derengés tapasztalható, vagyis a pirkadathoz hasonló világosság van. A tél derekán viszont csak néhány, mintegy négy órára kel fel a nap dél körül. Kárpótlásul, akár csak ősszel, a tél elején gyakran figyelhető meg az égbolton az északi fény. Azért vidéken a hosszú, sötét téli napokon erős lélek kell a túléléshez. Ezt megkönnyítendő az izlandiak sokat olvasnak. A statisztikák szerint a lakosság arányaihoz viszonyítva nem csak hogy itt olvasnak a legtöbben, de itt is írják a legtöbb könyvet. Amúgy az izlandi a legrégebbi élő nyelv Európában. Nagyon ragaszkodnak nyelvükhöz, és nagyon szépen megőrizték azt régi formájában. Komolyabb nehézségek nélkül tudnak olvasni sok száz évvel ezelőtti szövegeket, mert a nyelv annyira keveset változott. Izlandon minden kicsit másképp van, mint a kontinensen. Mindentől távol, az óceán közepén sajátos szokások és hagyományok alakultak ki. Errefelé például nem a Mikulás, hanem 13 troll hozza az ajándékot. A legenda szerint az izlandi hegyekben él Grýla, a félelmetes óriás asszony, akinek van 13 koravén fia (Yule Lads). Ezek karácsony előtt lejönnek a hegyekből, hogy rossz gyerekeket keressenek, akiket aztán – a „kedves” történet szerint – Grýla megfőz az üstjében. A legenda az évszázadok alatt sokat szelídült, a trollok manapság már nem is igazán trollok, karácsony előtt a Mikuláshoz hasonló öltözetet öltenek, és ahelyett, hogy gyerekeket ennének, inkább ajándékot hoznak nekik. Egy felmérés szerint az izlandiak 80%-a mai napig hisz a tündék létezésében. A régi mondák, a manók, törpék és a tündérek világa a modern élet része maradt. Sok izlandi számára a legendák alakjai ma is irányítják a tevékenységüket, így például egyes utak kerülővel épültek meg, hogy a manók rejtekhelyét ne zavarják meg. Úgy vélem – a gyönyörű országukon túl –, igazán irigylésre méltóak azért is, mert még mindig tudnak hinni a mesékben. Kollát Gyula Kapcsolódó tartalmak: Forrás: Mindenki fent van a Fésbókon, Tóth Judit, origo.hu – Érdekességek Izlandról, vilagutazo.blog.hu
Kép: iceland-photo-tours.com, seminaire.com, squarespace.com, wakeupreykjavik.com, 500px.org, imgur.com, wixstatic.com, staticflickr.com, guidetoiceland.is, rsvlts.com, gotrip.hk, sf.co.ua, reallyrightstuff.com, 1zoom.net, wallpoper.com, nnm.me, greatfon.com, paper4pc.com, icog.es, discover-the-world.co.uk, aplacecalledroam.com
3 Comments
11/24/2016 11:48:23 pm
Még valami Izlandról. Mindenkinek -son vagy -dottir végű neve van. a son valakinek a fia, a dottir a lánya. A nevek így állnak össze: keresztnév + apa keresztneve son vagy dottir végződéssel, vezetéknevek nincsenek. (Régen minden skandináv nyelvben így volt. Azóta már a többi skandináv nyelvben vannak vezetéknevek, de nem véletlenül -son végűek azok is...) Ennek megfelelően Izlandon mindenki tegeződik és keresztnéven szólítják egymást. Már csak ezért is könnyebb lehet ott az élet.
Reply
Kollát Gyula
11/25/2016 12:03:56 am
Igen, tudtam róla Andris, de már nem akartam tovább nyújtani a bejegyzést :) Köszönöm a kiegészítést :)
Reply
Leave a Reply. |
Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
Olvastad már?Nem tériszonyosnak való vidék! Archives
November 2017
Cimkék
All
|