Egy hely, ahol ahol háromszor annyi rénszarvas él, mint ember. Ahol akár heteket gyalogolhatsz úgy, hogy egy út vagy egy település állná utadat, vagy akár egy emberrel is találkoznál. Egy hely, ahol a szán is közlekedési eszköznek számít, ahol az éjfél olyan, mint nálunk a naplemente. Az itteniek Európa utolsó természeti népe, kiknek istenük a természet, templomuk az erdő, hol az emberek és a szellemek között még ma is gyakran a sámán, a nojda közvetít. Lappföld, mely hagyományosan a számik (lappok) szállásterülete, Skandinávia északi részén található. Soha nem alkottak önálló államot, ma is négy ország területén él az összesen kb. 80.000 számi. Norvégiában élnek a legtöbben (50.000) Svédországban (20.000), Finnországban (6.000) és Oroszországban (2.000) a legkevesebben. Magyarországon kevéssé ismert, de ajánlatos a „számi” név használata, mert a „lapp” nevet a nép tagjai megalázónak érzik. Az északi emberek számára az eszkimó kifejezés is sértő. Ez egy rájuk ragasztott név, melynek jelentése „nyers húst evő”. Ők, inuit-nak nevezik magukat, a szó jelentése „emberek”. A fentebbi galéria jobb oldali képén a lapp származású Renée Zellweger, az Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjas amerikai színésznő látható. A Bridget Jones című filmmel vált igazán híressé. Ezenkívül több sikerprodukcióban is szerepelt, mígnem 2003-ban a "Hideghegy" című filmért elnyerte a legjobb női mellékszereplőnek járó Oscar-díjat. Európa északi peremét szinte egész évben hó borítja. Nyáron a nap 73 napon át nem megy a látóhatár alá, és ez idő alatt verőfényben úszik Lappföld vidéke. Télen viszont 51 napig nem kel fel, ilyenkor teljes sötétségbe burkolózik a táj. Januárban fél 10 körül kezd világosodni, és délután 3 óra után már alkonyodik. Amint leesik az első hó és befagynak a tavak, az úthálózat is kibővül – a tavakon és az erdőkön át kijelölik a motoros szánnal közlekedők pályáját. Nem hiányoznak a közlekedési jelzőtáblák, a sebességkorlátozások, a kereszteződések vagy az irányt jelző táblák sem. A lappok élete szorosan összefonódik a természettel és Lappföld legjellegzetesebb állatával. A rénszarvas minden háznál családtagnak számít. A tenyésztés és a hasznosítás tudománya apáról fiúra száll, bár a mai felnőttek panaszkodnak, hogy a fiatalokat már nem érdekli ez a munka. A hatalmas csordákban élő állat nyáron a tundrán él és ott szaporodik, télre a hatalmas erdőségekbe húzódik vissza. Egy mondás szerint a lapp ember egynapi tápláléka: egy szem krumpli, egy szál répa és egy rénszarvas. A helyi vadászok szinte minden vadon élő állatot puskavégre kapnak és elfogyasztanak, sőt feldolgozzák szaláminak. Arra a kérdésre, hogy milyen íze van a medvének, az a válaszuk: mint a hódnak. Világos, nem? Lappföld Világörökség részéhez csak a svédországi, 9400 km²-es terület tartozik. Négy nemzeti park: a Padjelanta, a Sarek, a Stora Sjöfallett és a Muddus tartozik hozzá. A Padjelanta Nemzeti Parkban találhatók Svédország legszebbnek tartott tavai, a Vastenjaure és a Virihaure, amelyek olyan tiszták, hogy vizükből nyugodtan lehet inni. Sokak szerint Lappföld lelkének kellős közepe a Sarek Nemzeti Park, ott pedig a vidék egyik legeldugottabb zuga, a Rapa folyó völgye. Itt nincsenek hidak, utak, még keréknyomokat sem látni. Itt van a Rapa folyó (Rapaätno) deltája (a folyó 30 gleccser zöldes hatású jeges vizét szállítja). A parkban mintegy 90 hegycsúcs haladja meg az 1800 m magasságot, közel száz gleccser teszi vadul romantikussá és alig járhatóvá a vidéket. A túrázás a természetjárótól alpesi hegyi túrázásban való jártasságot követel meg; nehéz terepnek számít, gyorsan változó időjárással. Nincsenek kitaposott túraösvények, ha nyáron keletkezik is, a tél eltünteti. Turistaszállások nincsenek. A folyók mentén kevés híd van, az átkelés pedig néhol meglehetősen nehéz. Az eső vagy a meleg időjárás felgyorsítja a jégolvadást, melynek következtében rendkívül nagy sodrás és ár alakulhat ki a vizeken. Tél folyamán nagy a lavina veszély, illetve komoly hóviharok alakulhatnak ki. Finnország lappföldi tartományának fővárosa Rovaniemi. A világ egy részén, többek között Nagy-Britanniában és Finnországban is ezt a területet tekintik a Mikulás (Santa Claus) hagyományos hazájának. Lappföld hullámzó, tavakkal, patakokkal megtűzdelt végeláthatatlan tajgavidéke rejti Európa utolsó hatalmas őserdejét. Igazi ősvadon, amely télen is ritka szépségekkel ajándékoz meg: a téli hóterhük alatt ágaikat földig nyújtó magányos fenyők úgy állnak a lenyugvó északi Nap által vörösre festett ég alatt, mint egy-egy kővé vált óriás. És mikor ránk szakad a hosszú sarkvidéki éjszaka, megelevenedik az égbolt, és imbolygó lépteivel fejünk fölött járja néma táncát a sarki fény, az aurora borealis. (A szállodákban, külön kérésre „északi fény” ébresztőszolgálat működik.) Mondják, hogy amikor sarki fény tündököl az égbolton, a nők nem mehetnek ki kendő nélkül, mert e különös jelenség a hajuknál fogva azonnal elragadja őket. Lappföld számtalan nemzeti parkjának bemutatására itt most nincs lehetőségem, ám kárpótlásul az alábbi galériában közreadok egy kis csokrot néhányukról. Sorrendben: Abisko-, Muddus-, Oulanka-, Padjelenta-, Pieljekaise- és a Stabbursdalen Nemzeti Park. Kollát Gyula Bónusz Két finn beszélget: - Te, Pekka, milyen volt a tavalyi nyár? - Nem'tom, Mikka, mind a két nap részeg voltam. Kapcsolódó tartalmak: Kiegészítés - Egy olvasói (Áron) kérdés kapcsán - mivel a válaszhoz képanyag is tartozik- csak itt (a cikk alatt) van módom válaszolni: Az eszkimók inuitoknak hívják magukat, ami nyelvükön egyszerűen csak embereket jelent. Az eszkimók (inuitok) Földünk arktikus vidékeinek lakói. Életterük a fahatár felett húzódik s felöleli az alaszkai, kanadai, szibériai és grönlandi tundra partvidékét. A tudósok szerint Amerika északi része i.e. 7000 után kezdett benépesülni, amikor a Szibériában élő egyes népcsoportok átkeltek a Bering-tengerszoroson. Később, i.e. 4500 körül azonban az éghajlat elkezdett melegedni, a jégtakaró némileg visszahúzódott, és az itt élők zsákmány reményében északabbra kényszerültek vándorolni. Ekkor érték el Grönlandot. Ugyanebben az időben, 986-ban fedezték fel a vikingek is az említett területeket. Fentebbiek szerint tehát az észak-amerikai inuitok bevándorlók! Forrás: Az eszkimók – A Föld legészakibb lakói, Muzslai Izabella, fokusz.info A Föld inuitok lakta vidékei. Zöld - kanadai inuitok, barna - grönlandi inuitok, piros - alaszkai inuitok, sárga - orosz inuitok, csikos - más sarkvidéki népek Forrás: Lappföld télen és nyáron is lenyűgöző, ujszo.com – Lappföld, travelvinpet.blogspot.hu
Képek: radiokajaus.fi, staticflickr.com, thousandwonders.net,nationalgeographic.com, 500px.org, wikimedia.org, topwalls.net,istartedsomething.com, altervista.org, hqworld.net, ytimg.com, pinimg.com, discoverscandinaviatours.com, tumblr.com, abc4trip.eu, carrier.co.uk, jazztour.ru, scrapbookflair.com, googleusercontent.com, cityhotel.fi, eskipaper.com
5 Comments
3/16/2016 11:19:05 am
Végre megtudtam, miért sértő az "eszkimó" név. Érdekelne egy eszkimós játék? Semmi más nem kell hozzá, mint kb. 3-10 dobókocka (legjobb, ha 5-6 db), de egy emberrel csak egyszer lehet eljátszani. (Ez a játék bemelegítő gyakorlat a Mensa tesztírások előtt, és akik rájönnek, azoknak a teszt is sikerülni szokott. De ha elárulom a végén a megfejtést, az átlagos IQ-val is érthető.)
Reply
Kollát Gyula
3/16/2016 12:07:28 pm
De jó nektek, hogy a "tesónak" saját Mikulása van! Akkor az egy kicsit a tiétek is :)
Reply
Mészáros András
3/16/2016 12:13:09 pm
Igen. El is jön minden évben. :)
Áron
3/16/2016 01:17:06 pm
no de hogy jönnek az inuitok Lappföldre?, Ők nem Észak-Amerikában élnek?
Reply
Kollát Gyula
3/16/2016 05:06:14 pm
Válasz fentebb a cikk után, kiegészítés címszó alatt.
Reply
Leave a Reply. |
Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
Olvastad már?Nem tériszonyosnak való vidék! Archives
November 2017
Cimkék
All
|