tudtuk meg egykoron Demjén „Rózsi” nótájából. Hittük is meg nem is, komolyan talán csak a hollandok vették az információt, lévén, hogy ők a sajtot reggeltől estig eszik. A Bergendy sláger hallatán azonban „sajtország” lakói megnyugodhattak, hogy a készletek kifogyhatatlanok. Egy legenda szerint arab pásztor találta fel a sajtot, ám valószínűbb, hogy különböző népek egymástól függetlenül lelték meg a sajt előállításának módját. A sajtok préselésére használt eszközök feltalálása Rómának köszönhető. Korábban a kővel és más nehezékkel készült sajtok általában ferdére sikeredtek. Kezdetben állatgyomorból készült tömlők szolgáltak a folyamat helyszínéül, melyeket idővel felváltottak a cserépedények. Felfedezték ugyanis, hogy ha belelógatják a tejbe az állatok oltógyomrának egy darabkáját, akkor ezekben a csuprokban is megalszik. Tibetben, a Kaukázusban, Erdélyben és a Felvidéken még ma is alkalmazzák ezt az egyszerű módszert. A századok múlásával a sajtkészítés egyre bonyolultabbá vált. Elsősorban kolostorokban, udvarházakban, eldugott tanyákon űzték mesterségét és őrizték titkát. A világon több ezerféle sajtot gyártanak, csak a francia sajtoknak például több mint 400 fajtája ismert. Olaszországban alakultak ki a kemény, reszelni való sajtok, mint például a parmezán, Svájcban a gruyer és az ementáli, Hollandiában a félkemény gouda és az edámi sajt, Görögországban a túrószerű fetasajt, Franciaországban a nemespenészes sajtok (roquefort, camembert), Angliában pedig a cheddár. Ismerkedjünk meg velük: Parmezán - Történelmi dokumentumok bizonyítják, hogy a 13-14. században már a maihoz hasonló formában létezett. Természetes kérgét lekefélik és beolajozzák. Két-három évig érlelik. Korlátlan ideig eltartható, egyre keményebbé válik. Manapság főleg reszelve használják különböző tésztákhoz, levesekhez. Gruyère (ejtsd grüjer) - sárga színű, tehéntejből készülő félkemény svájci sajtfajta, 2001 óta eredetvédett. Karaktere, sós íze attól függ, mennyi ideig érlelték. A fiatalabb (5 hónap) fajták kicsit diósabb jellegűek, az idősebbek (akár 1 év) összetettebb ízűek. A világ legnagyobb sajtversenyén eddig már négy alkalommal nyert - ezzel egyedülálló a sajttörténelemben. Ementáli - Az eredeti nyers tejből készül, hatalmas, 85 cm-es átmérőjű, 22 cm vastag korongokban, amelyek 80–100 kg súlyúak. Érlelési ideje (méretei okán) minimum 10 hónap. A 18 hónaposnál idősebb példányok lyukaiban sókristályok, esetleg sós vizű „könnyek” jelennek meg; ilyen érettségi foknál már erősebb az illata. Gouda (ejtsd hauda) - A fiatal, egészen gyönge, enyhe ízű, rugalmas tésztájú sajtból egy év érlelés után darabos sajttésztájú, törős-morzsás, sötétsárga színű, igazi reszelni való sajt válik. Természetes kérgét paraffinnal vonják be és sárgára színezik. Edami - Az eredeti sajt gömb alakban készült és felületét piros színűre festették. A sajttészta gyakran sárga színét növényi eredetű színezékkel érik el. Vágásfelületén csak kevés, 2-5 db, borsó nagyságú kerek lyuk látható. Feta - Az 5-15%-os sóoldatban eltett sajtokat fetának nevezik. Görögországból származik, neve azonban az olasz „fetta” szóból ered, ami „szelet”-et jelent, ugyanis vastag szeletenként tárolták fahordókban. 2002 óta a feta név védett, és csakis a Görögországban előállított termék nevezhető feta sajtnak, továbbá csakis az, amelyik juh és kecsketejből készül. Roquefort („kéksajt”) - Csak a nyers juhtejből, Roquefort környéki barlangokban érlelt sajtokat nevezhetik így, amelyek zsírtartalma a szárazanyagban legalább 52%. A különleges aromájú sajt az egész világon keresett és igen drága! Camembert - Francia eredetű, zsíros sajt, íze jellegzetes, erős-fűszeres, felületén egyenletes fehér penészbevonat található. 1791-ben alkotta meg egy normandiai parasztasszony, Marie Harel, egy pap tanácsai alapján. Eredetileg nyers tehéntejből készül, és fadobozban hozzák forgalomba. Cheddar – Anglia legkedveltebb sajtja tehéntejből készült kemény sajt, színe szalmasárga, illetve színezve narancsvörös. Állaga enyhén törékeny, íze erőteljesen aromás, kissé fanyar, a dióra emlékeztet. Sajt és bor - két „jóbarát”, hiszen jól kiegészítik egymást. Ízviláguk remek összhangban van, lássuk miként passzolnak egymáshoz: A friss, alig érlelt sajtokhoz könnyed fehér borok, a piros („rúzsos”) sajtokhoz intenzívebb ízű fehérborok, a nemespenésszel érlelt sajtokhoz gyümölcsös jellegű vörösborok, a félkemény sajtokhoz testes vörösborok, a sós sajtokhoz savanykás borok, a köményes sajthoz fűszeres fehérborok, végül a kékpenészes sajtokhoz érett vörösborok vagy aszúfélék. Kollát Gyula Képek: topnews.in, zacmeat.com.sg, fondueshop.nl, muscofood.com, gurmerehberi.com, molkerei-ammerland.de, arvanitis.gr, europa.eu, murrayscheese.com, farmsteadcheeseandwines.com, lvivtoday.com.ua, wallpaperpics.net, liveusa.net, dziennik.com
0 Comments
Leave a Reply. |
Az új írások megjelenését itt tudod nyomon követni:
Olvastad már?Haltepertő és halfüle Archives
December 2015
Cimkék
All
|